Mindenkinek van egy olyan családtagja, ismerőse, barátja, aki valami olyan távoli kapcsolódási ponttal került az életünkbe, hogy amikor ezt a láncolatot elkezdjük feszegetni, a hallgatóságunk nevetve dől hátra, hogy igen, ezt ismerjük. Ha valaki nem értené, miről is beszélek, akkor ezek azok a mondatok, amik így kezdődnek; "Nagymamám testvérének a szomszédjának a lányának az új szeretőjének a....." és ki tudja, hogyan folytatódnak. 

Szóval ez a mai TAG is ilyen előtörténettel bír, hiszen én Sáránál (Metaforaszennyezés) olvastam először, aki kibővítette azt a kérdéssort, amit Miminél (Mimi történetei) talált. Szóval most én is ezzel a kibővített kedvencek TAG-gel szeretnélek titeket egy picit közelebb engedni magamhoz. Kommentben pedig kíváncsian várom, kinek mi a hozzám hasonlóan ilyen és olyan témákban a kedvence, vágya és a többi...♥

Ez a hely a főhadiszállásunk, a közös pontunk a barátaimmal. Még tavasszal alakult ki teljesen véletlenszerűen ez a csapat, akikkel egy ideig heti szinten jártunk el, így azt hiszem ténylegesen tapasztalatból beszélhetek erről a helyről. 

Ti is tudjátok, milyen közel áll hozzám a japán kultúra, így nem csoda, hogy a japánok egyik legkedveltebb ételét, a rament is rettentően szerettem volna megkóstolni, miután pedig ez megtörtént, beleszerettem. Haha. 

Szóval ha ti is szeretnétek egy jót szürcsölni, akkor itt van a legjobb budapesti lehetőség rá: A RAMENKA.

Az elmúlt egy hónapban én is sorra kerültem az MBBK csoportjában, így a nap bloggere címszó alatt rengeteg kérdéssel árasztottak el a bloggertársaim. Ezt ezúton is nagyon köszönöm nektek, hihetetlen jó érzés volt ennyi kérdést kapni, ráadásul a blog témájába illőeket. :)  Ez a poszt csak egy apró emlékeztető, hogy elkészült a videó, azaz a csatorna első Kérdezz&Felelek videója, amit itt lejjebb meg is tudtok nézni. :) Remélem tetszik és nem lett nagyon unalmas.

Nagyjából egy három hete indítottam útjára egy kérdőívet, amiben megpróbáltam felmérni, hogy ki nyerné a MAMA 2016 bizonyos jelöléseit, ha csak a magyar kpopperek szavazhatnának. De mielőtt még előre szaladnánk az összehasonlításokig, először is tisztázzuk, mit is takar ez a remek mozaik szó (értitek, mama....). Mnet Asian Music Awards, ergo egy hatalmas díjátadó az év legjobbjainak kpop berkeken belül. A jelölteket online szavazással lehet a díjak felé segíteni, így úgy gondoltam, ez egy remek felmérése lenne a magyar kpopperek kedvenceinek. Bár nem lepődtem meg nagyon (a magyar eredményeken), mégis úgy gondolom érdekes lesz összemérni a három eredményt, hisz én is szeretném elmondani, kinek adtam volna egy-egy díjat. 

Ez volt az első, hogy sikerült részt vennem ezen az eseményen, noha már az előző években is hallottam róla vagy épp terveztem is meglátogatni. A lényeg, hogy most sikerült és nagyon jó élményekkel gazdagodtam, amiket most szeretnék veletek is megosztani. Ahogy ígértem, a megnézett filmekről is írok pár sort, sajnos tényleg nem sokat, hiszen össz-vissz kettőre sikerült eljutnom. (Utólag rettentően sajnálom, de egy káosz volt az a hét.)

Itt az ideje elkezdeni gondolkozni a karácsonyi ajándékokon, így hát úgy döntöttem megosztom veletek a saját gyűjtésemet, amikből majd a barátaimnak és a családomnak tervezek választani egy-egy apróságot. Már tavaly is ezzel a módszerrel éltem és el sem tudom mondani, mennyire megkönnyítette számomra ezt az időszakot. Először is rettentően nagy a választék, ki se kell mozdulni értük, másodszor szinte minden sokszorosan olcsóbb, mintha itthon valamilyen üzletben próbálnánk megvenni. Az egyetlen probléma, hogy időben kell gondolni rá és a lehető legmegbízhatóbb eladót kell hozzá megtalálni. 

Talán sose volt olyan nehéz elkezdeni egy cikket, mint most. Kényes téma, nehéz rendesen definiálni, jellemezni és körbejárni, én mégis megpróbálom, pont azért, mert még sehol sem sikerült tökéletesen, főleg nem magyar nyelven. Szóval ebben az írásomban szeretném bemutatni a tomboyokat, azokat a lányokat, akik fiúsan, fiúnak néznek ki, de...De? Miért? Hogyan? 

Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, önmagamban, másoktól, tomboyoktól, hozzátartozóktól. Nem titok, hogy ezen apró csoportot én is erősítettem egy ideig, így részben saját tapasztalatokból is írok, de mégis mindenkinek annyira mást jelent, hogy egyszerre kell általánosítanom és részletekben beszélnem. Ennek a posztnak a megírásában több volt és jelenleg is tomboy leányzó segített, szóval szeretném nekik itt az elején megköszönni a válaszokat!

Az elmúlt egy hónapban erősen megcsappantak a bejegyzések számai és én magam is néha egyszerűen elfelejtettem, hogy van egy blogom is, annyi feladatom volt. Persze, mindenki tisztában van vele, hogy iskolaidőszakban semmi se könnyű és majdnem mindenki megbirkózik vele, szóval most nem nyavalyogni jöttem...

A megvan mindenkinek a maga problémája, de most az egyszer valahogy szeretném egy picit lelkizősre fogni ezt a bejegyzést, pedig ti is tudjátok, hogy egy két lépéssel mindig próbálok távol maradni a személyes életemtől itt a blogon. 

Az egyik kedvencem, amikor outfit posztot hozhatok nektek, viszont rettentően sok vele a munka, ezért elég ritka esemény az ilyen. Éppen ezért gondoltam arra, Dáviddal karöltve, hogy egy videóba összeszedek 3-4 outfitet és egy bizonyos téma szerint mutatom be nektek itt a blogon, meg a csatornán is. 

Rég vártam egy eseményt ennyire. Előre megterveztem, mikor, mit fogok megnézni, bár a teljesen tökéletes terv nem jött össze, mert a társaságom még úgy-ahogy véletlenszerűen fog aznap kialakulni. De igazán ettől se félek, mert tudom pár ismerősről, hogy biztosan jön, tőlem függetlenül is... De mi is ez? Hol és mikor? De legfőképpen: miért tervezz és gyere el? 

Hihetetlen, de ezt a bejegyzést, még anno a nyáron fotóztuk, amikor az egyik legjobb barátom átjött, hogy csináljunk valamit. Szóval így jutottunk el eddig a receptig, amit meg kell, hogy mondjam, rettentően szórakoztató volt elkészíteni.:) Szerintem az egyik legjobb elfoglaltság a közös sütés-főzés, szóval ezt az egyszerű receptet is ajánlom mindenkinek, aki erre vetemedne szabadidejében vagy csak nem idegenkedik a távol-keleti ízektől. 

Bár már vagy két hete lezajlott az esemény, sajnos én még csak most jutottam el odáig, hogy egy rövid videó keretében visszarepítselek titeket erre a szuper hétvégére, ahova több barátom társaságában sikerült kilátogatnom és nagyon jól éreztük magunkat, ami azt hiszem a videóból meg is látszik. 

Életemben először öltöztem be, bár most sem vittem túlzásba, csak az itthoni mászkálós ruhámat, a zsiráf kigurumimat (kezeslábast) vettem magamra, de így is bőven megbámultak a kisboltban vagy éppen a metrón. Őszintén, eleinte féltem, hogy feszengeni fogok, kényelmetlenül fogom magamat érezni, viszont iszonyatosan nagy meglepetésemre és megkönnyebbülésemre teljes lazasággal tudtam kezelni, amikor a villamoson egy kisfiút odahozott hozzák az apukája, hogy nézze meg milyen érdekesen nézünk ki... Hát igen, mindenki máshogy reagál erre.

Bár minden évszak hoz pár jelentősebb öltözködési változást, mégis számomra az őszi és a tavasz a legkarakteresebb. Ez most sem volt másképp, viszont így is belekerültek már féléves halogatások és szinte teljesen új és légből kapott kívánságok. 

Személy szerint én imádom az ilyen jellegű posztokat olvasgatni, illetve nekem is jól jött egy ilyen rendszerezés és pontosítás, amikor a polyvore segítségével összeraktam ezt az egy kollázst. Szóval ezt mindenképp tudom nektek is ajánlani, mert hiába van meg a fejünkben, hogy nagyjából miből milyet is szeretnénk, sokkal jobban átlátjuk a dolgokat, amint kikeressük az agyunk által kreált legjobb hasonmást és konkrét képekként jelennek meg előttünk.

Azt hiszem egyre nagyobb a köre azoknak a kpoppereknek, akiknek a szíve sokkal inkább az erőteljesebb, karakteresebb hiphop és rap számok felé húz a kpop-berkeken belül. Nem tagadom, én sem vagyok kivétel és éppen ezért fog megszületni ez a bejegyzés, amiben végre kiadhatom magamból ezt az apró gondolatot, hogy mégis mi történt az elmúlt időszakban ezzel az irányzattal. 

Nemrégiben újból rákaptam a youtube videókra, így rednkívül motiváltan elkezdtem új kedvenceket keresni a meglévőek mellé. Tudni kell rólam, hogy az angolom nem valami jó (tekintve, hogy 1 éve tanulom csak), így nem nagyon néztem eddig nem magyar videókat. Viszont ez most megváltozott, így szeretném nektek is megmutatni a mostanában talált gyöngyszemeimet. 

Legtöbbjük, ahogy az várható volt tőlem, egyszerű beauty és lifestyle vlogger, de akadnak érdekesebbek is. 

Ezen a nyáron szinte alig voltam itthon, így sokszor ettem a belvárosban, ezzel pedig elkerülhetetlenné vált, hogy ne fedezzek fel olyan helyeket, amelyek aprók, akár eldugottak, de sokszor ott vannak az orrunk előtt és mi mégsem megyünk be, mégse próbáljuk ki. 

Nem csak éttermekről, hanem kisebb boltokról, beülős helyekről és akár parkokról, ideiglenes szórakozási lehetőségekről (kiállítás, fesztivál) és mindenről, amit úgy érzem látni kell Budapesten szeretnék ebben a budapest guide fantázianévre hallgató cikksorozatban írni nektek, hogy ha pestiek vagytok, azért, ha meg nem, azért vegyétek nyakatokba a várost és nézzétek meg ezeket a helyeket, mert ha az itt leírtak alapján kedvet kaptál hozzá, akkor biztos, hogy élőben is legalább ennyire fogod szeretni. 

Az első megállónak rögtön egy kisebb boltot gondoltam a Vámház körúton. Rengetegszer elsétáltam mellette és végig se gondolva, mindig is egy egyszerűbb kínai kajáldának néztem. Végül az interneten találtam rá és győződtem meg róla, hogy itt tényleg igazán nagyszerű hozzávalókat lehet találni, ha az ember kicsit is gourmet beállítottságú és hiányolja kis hazánkból pár kultúra ízeit. Ha te is ilyen vagy, muszáj ellátogatnod az Ázsia Bt.-be, vagyis az Ázsiaboltba!

Régebben már írtam a bento boxokkal való ismerkedésemről, illetve nemrég a csatornára is felkerült egy receptes videó, de ebben a posztban szeretnék egy kicsit magáról a bentóról beszélni. Ha érdekel, hogy mi is ez és hogyan lehet a legkönnyebben elkészíteni, akkor tarts velem! :) 

Magam sem tudom miért, de megint ősszel csatlakoztam egy kör erejéig Rami gift swap programjához. Tavaly nagyon jó csomagot kaptam, így semmi dilemmát nem okozott a jelentkezés, majd amikor megláttam, hogy ki ajándékoz engem, már biztos voltam benne, hogy valami szuper dolgot fogok kapni. Sajnos az én ajándékozottamról szinte semmit sem tudok, de remélem, hogy tetszett neki a csomagom. De ebben a bejegyzésben most nem is ez a lényeg, szóval nézzük mitket kaptam Mesytől, a Testvérkódex bloggerétől: 

Az elmúlt időszakban rengeteg böngésztem ilyen kisebb-nagyobb feliratkozós dobozok után, hiszen nemrég rendeltem egy kawaiiboxot, amiben egyáltalán nem csalódtam, sőt. Még több kedvem lett, ezeket a "zsákbamacskákat" kipróbálni. 

Nem mondom, hogy az itt összegyűjtött darabok mind-mind hű de olcsók és magyarok számára pénztárcabarátok, viszont álmodozni szabad, nem? :) 

Az utolsó részre rendkívül jó animék maradtak már csak hátra. Van itt remekül újragondolt vámpírozás, utazás az időben (előre és hátra is), na meg ígéretes fantasy és aranyos lovestory. Egyik se fogott meg? Te meg milyen animés vagy akkor? :)

Ha az előző két részről lemaradtál volna, akkor itt és itt megtalálod őket. Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok ezeket a rövid bejegyzéseket és remélem, hogy jövő nyáron is együtt vághatunk bele a nyári szezon első részeinek. Jöjjön az utolsó rész, a szezon legjobbjaival!

Időről időre megragad valami világmegváltó ötlet a fejemben és a legjobb esetben, ilyenkor épp papírtömeg, vagy egy számítógép vesz körbe, így mindenképp le tudom jegyezni. Nos, ez most sincsen másképp, szóval jöjjön a mai agymosás; hogyan is írjunk jó cikket.

Valamilyen szinten ez egy egészen egyszerű dolog, hiszen csak az olvasónak kell úgy tálalnunk, hogy az élvezetes és érdekes legyen. Sima ügy... Vagy mégsem. 

Több tényezőn is tudva-tudatlanul végigvisszük egy-egy bejegyzésünket, miközben írunk. Igyekszünk a lehető legjobb megszólításokat megtalálni, a témát még izgalmasabbá tenni és valami igazán egyedi és titokban kattintás-vadász címet kitalálni. De hogyan is működik ez jól? Hogyan találjuk meg mindenből a legjobbat, miközben önmagunk maradunk? 

Mint tudjátok, oda vagyok szinte bármilyen cuki, távol-keleti dologért, lehet az plüss, ruha vagy éppen étel. (Nemsokára felkerül egy bento készítős videó a csastornára!) 

Ugyanakkor a blog címe sem véletlenül .Ambivalentina, hiszen amilyen ambivalens vagyok, nagyjából ugyanennyire szeretem a fekete és vagányabb ruhákat és kiegészítőket is.

Instagrammon sok hasonló stílusú modellt is követek (a későbbiekben, ha gondoljátok szívesen megmutatom őket egy posztban), így pedig lehetetlen volt, hogy ne találjak rá a Milk Club Shopra, ahol is mind a két véglet megtalálható.

As you know, I’m down for all kinds of cute, asian things, be it a plush, clothes, or even food. (There will be a bento video up on the channel real soon!) But the title of the blog is not .Ambivalentina by a mistake, because as I’m quite ambivalent I also love black and trendy clothes and accessories. On instagram, I follow lots of models with a similar style (if you want to, I might showcase them in a future post), so it was inevitable for me to discover the Milk Club Shop, where you can find both the cute, and the cool things that I was talking about.

Mielőtt elkezdeném a konkrét DIY részét a dolognak, szeretnék egy rövidke elősztorit elmesélni. A táskát nem magamnak csináltam, sőt eleinte nem is lett volna DIY poszt, hiszen Barátom születésnapjára készítettem és mikor már belekezdtem, esett le, hogy van az a szófordulat, tudjátok, hogy kellemest a hasznossal, így előkaptam a fényképezőgépet és jól megörökítettem.

Gondolom sokan nem ismeritek az Enter Shikari nevezetű bandát, így még a kezdés előtt megemlíteném, hogy az ő logójuk került rá a hátizsákra, de ezt ti szinte bármelyik másik kedvenc bandátok logójával is meg tudjátok csinálni. 

Ami nekem rögtön az eszembe jutott, hogy mennyire jól nézne ki egy EXO, B.A.P vagy éppen egy 30 seconds to mars ikon, hiszen ezek hasonlóan egyszerű formák, így könnyen megvalósíthatóak. Na de nézzük azt a DIY posztot.~

Üdv mindenki!

Jia Wood vagyok, és a vendégíró-kpop-project egy jelentkezőjeként hoztam egy ,,Back to school másképp'' cikket, méghozzá egy nagyon érdekes, és sokrétű témáról. Bár a project leginkább kpop, vagyis  koreai pop központú, az én bejegyzésem sokkal inkább maga az ország egy hatalmas hibáját taglalná politika nélkül, persze.

A minap bukkantam rá egy listára ,,Dél-Korea legnagyobb problémái, avagy az ország gyenge pontjai'' címen, és őszintén meglepődtem, amikor az oktatási rendszert helyezték az első helyre. Tudtam, hogy van néhány gond az iskola, és a diákok körül, de elképzelni se tudtam, hogy ilyen súlyos a helyzet. 

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a sulikezdés nagyban összefügg azzal, hogy kitakarítom a szobámat, a polcaimat és a fiókjaimat is rendszerezem. Persze, ez szörnyű elfoglaltságnak tűnik, de kellően kikapcsoló álmodozással és jó zenével egybekötve egészen kellemes időtöltés. 

Szóval ebben a bejegyzésben szeretnék mindenkit, beleértve magamat is, erre a procedúrára buzdítani, illetve részletezni a dolgokat, egyfajta to do list-et összeállítani és pár aranyos diy tippet és trükköt is megosztani, a könnyebb rendszerezésért. :) 

Bár idén se jeleskedtem a back to school bejegyzésekben, azért a blog életében először szeretném megosztani veletek, milyen írószereket, füzeteket vettem, na meg egyebeket. Miután már rendesen benne járok gimnazista éveimben, így rendesen felhalmozódtak itthon a tavalyról, meg még azelőttről megmaradt kis és nagy füzetek, teljesen üresen. Szóval annyira sokat már nem újítottam be, illetve a tolltartóm tartalma is átállt pár tollra és szövegkiemelőre.
Viszont a most szerzett írószereimre különösen büszke vagyok, nézzük is őket!

Tudjátok egyre jobban megszeretem ezt a projektet, mivel minden fordulónál azt érzem, hogy ennél izgalmasabb, érdekesebb és kreatívabb nem lehet, aztán jön a következő és mégis. A mostani feladat különösen nagy szerelem lett, már első olvasásra; egy három pontból álló bakancslistát kellett számunkra tetszőlegesen teljesíteni.
Visszagondolva erre a bő két hétre, annyi minden történt, hogy azt hiszem többszörösen is teljesítettem a feladatot és épp a bőség zavarával küszködöm. :) No de nézzük a pontokat!

Egyszerre hihetetlen és olyan kevésnek tűnik. Komolyan, szinte elrepült ez az egy év, még tisztán emlékszem, ahogy az első ilyen posztomat írtam "Juhú 1 éves a blog" és egyéb hasonló érzések. De most, most mi is van bennem? Először is piszok fáradt vagyok, hiszen megszokásomhoz híven idén is majdnem elfelejtettem, hogy a szemem fénye, a blogom betöltötte a második életévét és ez tényleg így van. Aznap, amikor elkészítettem ezt az oldalt, már fel is raktam az első posztot, az ambivalent person outfitet. 

Itt is a következő rész, amiben a furábbnál furább animék kerülnek bemutatásra. Lesz itt zavarbaejtő korkülönbség, random sírásás és totálisan tehetségtelen focista kis piros pírral...De a kedvencem egyértelműen az anime az animében. (Azt hiszem kiskorunkban mindannyiunknak eszébe jutott, micsoda végtelen folyamat lenne az, amikor a tvben nézik a tévét, amiben épp nézik a tévét és így tovább...) Na de nézzük a mostani ötöst!

Mi más címet tudnék kitalálni, ami jobban tükrözi azt a furcsa tényt, hogy én, a kék fejű, extomboy és kawaii ulzzang stílust próbálgató leánygyermek, valami egészen nőies és elegáns ruhába bújtam. Ugye? 

 Magam sem tudom miért, de rettentően megtetszett ez az egyszerű csíkos pánt nélküli, mikor anyu hazahozta, azzal a mondattal, hogy le volt árazva, és majd átalakítja szoknyának. Rögtön kikaptam a kezéből és még aznap csináltunk egy fotósorozatot Dáviddal.

Remélem páran még emlékeztek a nyári szezonos projektemre. Ilyenkor unokatestvéremmel összeülünk és végignézünk 10-15 első részt a most futó animékből, majd a végeredményt itt a blogon publikálom. Ez szerencsére idén se volt másképp, bár mostanában sokkal inkább doramákat és filmeket néztem, de nagyon örültem, hogy végre kicsit sikerült visszarázódnom az animézésbe.

Idén is vannak nagyon jó darabok, meg érthetetlenek és furák, de olyan szörnyen nagy borzalmakba nem futottunk bele úgy, mint tavaly. Ami érdekes, hogy vannak témák, amik több most futó darabban megjelentek, de nem sablonos sztoriként, hanem pl. a párkapcsolatok, ahol a nők(lányok az idősebbek), ami szokatlan téma, de most többször is előfordult... Szóval úgy érzem nagyon sok jó néznivalót kaptunk idén nyáron, lássuk miket!~

Azt hiszem, egyetlen címbe sikerült az összes kattintásra buzdító kulcsszót összeraknom, így kénytelen leszek valami színvonalas ebay listát összehozni. De hát miért is tenném ezt másképp?
Mielőtt elkezdeném mutogatni az erre az évre összegyűjtött felhozatalt, ajánlanám ezt a cikket, ahol a kpopos keresgélésről, illetve az ebay használatáról is írtam.
Sajnos itt az idő, hogy megrendeljük a legújabb sulicuccainkat, és ha már muszáj, miért is ne tehetnénk az egészet kpopos kivitelben. Hiszen mennyivel tűrhetőbb így  az egész. Legalább egy pici színt és életkedvet visz majd a mindennapjainkba. 

Sikerült olyan sokáig ötletelnem, hogy mégis mit is süssek, hogy már péntek is van, ráadásul alig van egy órám, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Ilyenkor tudok nagyon örülni, hogy van egy elég gagyi gasztroblogger múltam. Ez természetesen túlzás és igen, be kell ismernem, hogy én vagyok az első vesztese az I Dare You kihívás-sorozatunknak. 

Szóval remélem nem haragszotok, ha most egy régebbi receptemet vettem elő, ami a legegyszerűbb változata a macaron készítésnek, legalábbis amit én ismerek. :) Természetesen én is nagyon szerettem ezeket az apró sütiket, amíg ehettem. Sajnos még nem jöttem rá, hogyan lehetne mindenmentesen elkészíteni.. De addig is remélem, hogy ti elkészítitek és nagyon fog ízleni! ♥

Személy szerint nagyon szeretek ilyen típusú bejegyzéseket olvasni, így el is határoztam most rögtön, hogy meg fogom valósítani ennek a posztnak a zenei, anime és könyv kiadását is. (Aztán ki tudja még milyen top 5-öt fogok majd még felállítani. Dorama?) 

A filmnézés, mint olyan, valahogy nagyon nem a kedvenc elfoglaltságom. Az animék kemény 24 percét is alig bírom egyhelyben végigszendvedni. Egyszerűen nem nekem vannak ezek a dolgok kitalálva, de azért mégis-mégis szeretem őket.
Ugyanakkor a filmes izlésem erősen meg lett reformálva az elmúlt egy évben, hiszen sikeresen összeszedtem egy olyan Báratot (♥), aki a falra mászik, hogy nem ismerek szinte egy színészt se, illetve, hogy semmilyen nagyon jó filmet nem láttam.... csak a szokásos tinidarabokat. 

Szóval ennek fényében szeretném most a megreformált top 5 filmemet bemutatni nektek, amiket idén nyáron nagyon szívesen nézek.

Már párszor volt festve a hajam, de igazán extrém változás sose történt. Idén viszont vettem a bátorságot, és tényleg, az egész fejemet szivárványszínbe borítottam, na jó, csak lila-kék "galaxis minta" sikeredett belőle.
Alapvetően szerettem volna erről a változásról írni, de úgy gondolom, talán jobb lenne, egy ilyen összetettebb bejegyzés, amiben kitérek az összes ehhez kapcsolódó tapasztalatomra, mint hogy hogyan készült, mi változott, mire kell figyelnem, de ugyanígy az emberek reakcióira, és a szülők által rettegett "megkülönböztetésre", illetve "megbotránkoztatásra".

Lassan egy hónapja már, hogy megkaptam Sáritól ezt a kihívást, de mint ahogy ti is jól tudjátok, az ilyen posztok valahogy mindig kimennek a fejemből...mint majdnem most is. 

Mindenesetre nagyon köszönöm és bocsánat a csúszásért. A kihívás lényege, hogy véletlenszerű lejátszásra kell állítanom a telefonomat és mindig egyel tovább nyomnom a kérdésekre. Így minden egyes válaszom egy-egy szám cím lesz. :)

Aki egy kicsit is követte valamelyik hírportált, vagy legalább kinézett az ablakon, az könnyen észrevehette, hogy bizony nagy esőzések voltak az elmúlt időszakban. Ugyanekkor pedig nem nagyon voltak posztok a blogon, hisz miután megírtam, hogy mit ne vigyen senki fesztiválra, nos kb én se vittem semmit, így majdnem rövidgatyában és croptopban vészeltem át az esőzéseket az EFOTT-on... De ezen kívül, milyen is volt? 

Nagyon vártam már, hogy elérkezzen ez a péntek, ugyanis itt az új I Dare You forduló, ami azért is különleges számomra, mert az én kihívásom került megvalósításra. 

Sokáig gondolkodtam, mert semmi olyan nem jutott eszembe, ami eredeti lenne (egy picit is) vagy legalább nem lenne benne minden egyes TAG kérdéssorban és instagram kihívásban...

Végül viszont beugrott ez; rajzoljuk le magunkat, az IDY csapatát!

 Először is szeretnék bocsánatot kérni, mind tőletek, olvasóktól, mind a kedves írótól, Zsófitól. Már májusban elkészült ez a cikk és egyszerűen imádtam, de addig halogattam a publikálását, míg aktualitását vesztette, de így utólag is szeretném megmutatni nektek, hiszen mint egy SMTM magyarázó és bemutató is remekül megállja a helyét. Szóval ezúttal nézzünk bele a dél-koreai hiphop világába! 

Mostanában erősen elszaporodtak a divatbloggerek között ezek az inspiráló bejegyzések, amikben tippek és tanácsok kerülnek leírásra, hogy mégis mit vegyünk fel, mit vigyünk egy fesztiválra. Ez egy tök jó dolog. A bloggerek, akiknek van tapasztalatuk ebben, megosztják a tudásukat, úgy, hogy még arra is figyelnek, hogy mi éppen a divatos és ezt a két dolgot kombinálják.Viszont valamiért, egyszerűen igazából ez nem működik, mintha a bloggerek még nem lettek volna fesztiválon...(Vagy tényleg vannak olyan zseniálisak, hogy magassarkúban is végig tudnak csinálni egy hetet.) 

Szóval beszéljünk egy kicsit arról, hogy is néz ki egy fesztivál. 

Már nagyon régóta próbáltunk valamiféle közös megmozdulást, posztsorozatot, összehozni pár bloggerrel, de egyszerűen mindig lekéstük az időpontot, nem volt elég jó az ötlet, de leginkább mi nem tudtuk, hogy pontosan mit is akarunk.

Viszont. Nemrég felkeresett Éda (és így az eddigi nagyjából hármasunk kibővült négy tagra) egy szuper ötlettel, miszerint egy nyári kihívás-sorozatot indíthatnánk, ahol mindegyik körben valaki kiadja a feladatot, megcsináljuk, majd egy megadott időpontban posztoljuk az eredményeket.... Hasonlóan a VKP-hoz.

Szóval itt is van az első kihívás Sárától: 3 kép 3 magas helyről fotózva

És itt van rögtön a folytatás is, remélem sokan vártátok. Az előző részt ITT olvashattátok. Eredetileg nem szerettem volna szétvágni, de olyan hosszúra sikeredett, hogy jobb ötletnek tűnt két részben felrakni, így ezzel szeretném magyarázni, miért ért az előző részben olyan lezáratlanul végett, és most miért kezdődik rögtön in medias res.

És el is érkeztünk a blog egy igazán nagy mérföldkövéhez, amikor is "hivatalosan" megkezdődnek a vasárnapi kpop vendégposztok. Rengeteg nagyon jó írást kaptam, nagyon különböző emberektől, akik Magyarország különböző pontjain élnek, más-más életkorral és tapasztalatokkal, de egy bennük és bennünk közös, mind szeretjük a kpopot. c:
A vendégposztok lényege, hogy valami érdekes olvasmányt, ajánlót, ismeretterjesztőt nyújtsanak az olvasóknak, lehetőleg olyan tartalmakat, amik magyarul még nem jelentek meg.
Így jött Zsófi ötlete is, aki a tapasztalatait vetette papírra a kpop cover dance műfajáról. Igazán hiteles, hiszen ő is táncol, már több éve. A csapatának (Blondies) csatornáját ITT érhetitek el.

Valahogy mindig úgy érzem, hogy túl kevés outfit posztot teszek közzé, és szinte biztos, hogy jogosan, de ahogy a DIY-nál is, ez is egy igen körülményes alkotási folyamat.
Tegnap viszont végre sikerült egy kis időt szakítanom rá, amikor az egyik legjobb barátommal (aki már egyszer fotózott is a blogra) ellátogatunk Gazdagétre fagyizni. Ez alapvetően nem nagy dolog, de ha már régebb óta olvastok, tudhatjátok, hogy a tej- és tojásintoleranciám miatt, nem olyan egyszerű nekem megfelelő fagyit találni. Szóval minden hozzám hasonlónak tudom ajánlani a Diamante Fagyizót.

Egészen régen álmodoztam már szebbnél-szebb ruhakölteményekről... Na jó, kit is áltatok, azt hiszem a laza, cuki és lezser darabokon kívül más nem volt itt még sose bemutatva, és ahogy ezt a címből is le lehet szűrni, ezt a hagyományt nem most fogom megszakítani. 

Mostanában rengeteget garázdálkodtam a Sportsdirect oldalán, ahol is egészen olcsón lehet bandás pólókhoz hozzájutni. (Ha nincs EZ a Testvérkódexes poszt, talán sose találok rá az oldalra ♥) Szóval ebben a rövid posztban szeretném veletek is megosztani, hogy mennyi mindent rendelnék is meg, persze ha lehetne és nyernék a lottón. c: 

(Egyet vagy kettőt viszont szerencsére megengedhetek magamnak, szóval még nem tudom melyik lesz, de ezek közül valamelyik.) 

Ez most csak egy röpke, gyors bejegyzés, ugyanis kollaboráltunk kicsit Flórával, a Punctually Punch Art Shop alkotójával, első körben facebook-on egy nyereményjáték keretében, a másodikban pedig egy outfit bejegyzés támogatása képpen. A kapott darab egyelőre meglepetés, de holnap megyünk fotózni, szóval ha minden jól megy már a héten fent lesz a blogon.
Nagyon szeretem az ilyen közös munkákat, és mindig nagyon boldog vagyok, amikor egy-egy megvalósul. Gondolkozom rajta, hogy írok ennek a hogyan s mikéntjéről, esetleg, érdekelne titeket? 

Részletek....

A neten való ismerkedésről egyértelműen sajnos, szinte mindenkinek a Tinder és társai jutnak az ember eszébe. Valahogy a szimpla barátkozás egy igazán nem keresett dolog, talán nem véletlenül, de akármilyen egyszerű is lehet a válasz, én még nem jöttem rá. 

Személy szerint nem egyszer kezdtem már bele tudatos ismerkedésbe a neten, egyáltalán nem párkeresési szándékkal. Akármennyire is furcsán hangozhat, bennem sokkal inkább az a hit élt, hogy ezt így is lehet, ha már olyan nehezen megy élőben, akkor itt a nagyobb felhozatal, na meg a testetlenség majd a segítségemre siet. Végül is csak egy név, egy profilkép vagyok, meg az, amit mondok magamról, nem? 

Ritkán írok megfontolás nélkül, hirtelen felindulásból. Ez most sincs másként, már lassan egy hete ülök és kotlok a dolgon, de arra jutottam, talán van értelme megírni, talán segít másoknak is. :) 

Szóval az előtörténet annyi, hogy ti is láthattátok, milyen rövid hajat viseltem egy időben, mennyi "fiús" ruhát hordok a mai napig és azért mégis, mennyire vagyok (a hello kitty szenvedélyemet eltekintve) lányos lány. 

Nemrég még rám is szóltak, hogy az elmúlt időben mennyit változtam, mennyivel kevesebbet sminkelek, meg öltözködöm. Hát igen, elkényelmesedtem, de nagyon.

Talán régebben nem is hatott volna ez igazán meg, hisz bizony, volt olyan korszak, amikor azt találtam szépnek magamon, mennyire fiúsan is tudok kinézni. Nem tudom, ki mennyire hallott már a tomboyokról....

Már régóta szerettem volna vendégírók cikkjeit megjelentetni a blogomon. Alapvetően egy nagyon jó dolognak találom, mert izgalmas más valakivel együtt dolgozni egy kicsit, illetve érdekes is, hogy egy témát valaki mennyirre máshogy lát vagy ismer, esetleg mennyivel nagyobb az ismerete. Ez történt most is, ebben a cikkben, amit Dotya írta, a Dotya's Drawings facebook oldal adminja, aki számomra egy igen érdekes és ismeretlen témáról számolt be, mégpedig, hogy igenis, voltak már PSY előtt is koreai zenészek, akik eredményeket értek el Amerikában....

Sokaknak ha Koreát és a zenéjét említjük, csak PSY ugrik be. Akkor is első sorban a Gangnam Style c. száma. De PSY koreai énekesünk előtt is voltak koreai csillagok az énekesi szakmában. Egészen visszamehetünk az 50-es évekig is.

A "Tudom mit fogsz venni következő MondoCon-on" sorozat folytatásaként elhoztam nektek egy Odango interjút, melyben Kei-t és Andit jobban megismerhetitek (és egy nagyon cuki conos lávsztorit is), betekintést nyerhettek egy kicsit a kulisszák mögé és megtudhatjátok, milyen témákban várhattok még újításokat, termékeket az oldalon. 

Nem utolsó sorban pedig, egy apró nyereményjátékkal is kedveskedtek, ami a facebookon lesz nemsokára közzétéve ;)