ISMERKEDÉS A NETEN || LEVELEZŐTÁRS KERESÉS

A neten való ismerkedésről egyértelműen sajnos, szinte mindenkinek a Tinder és társai jutnak az ember eszébe. Valahogy a szimpla barátkozás...

A neten való ismerkedésről egyértelműen sajnos, szinte mindenkinek a Tinder és társai jutnak az ember eszébe. Valahogy a szimpla barátkozás egy igazán nem keresett dolog, talán nem véletlenül, de akármilyen egyszerű is lehet a válasz, én még nem jöttem rá. 
Személy szerint nem egyszer kezdtem már bele tudatos ismerkedésbe a neten, egyáltalán nem párkeresési szándékkal. Akármennyire is furcsán hangozhat, bennem sokkal inkább az a hit élt, hogy ezt így is lehet, ha már olyan nehezen megy élőben, akkor itt a nagyobb felhozatal, na meg a testetlenség majd a segítségemre siet. Végül is csak egy név, egy profilkép vagyok, meg az, amit mondok magamról, nem? 





Egyébként a dolog érdekesebb része, hogy néha ez össze is jött, mint itt, ahol a Vikivel való első találkozásunkról írtam. De megesett már olyan is, hogy valakit rendesen félreismertem, és egy egész hosszú barátság megszakadt azzal, hogy egyszer csak meztelen képeket kezdett küldeni, na meg tőlem is ezt kérte. 
(Ha engem kérdeztek, akkor az internetes ismerkedésről órákat kéne zengeni a gyerekeknek, nem csak úgy, hogy ilyet sose csinálj (mert amúgy jó dolog), hanem elmagyarázni, hogy mit hogyan, mik a figyelmeztető jelek és így tovább.) 

Nemrég ismét rám tört a levelezőtárs keresési láz, ezúttal a moly.hu erre kijelölt zónájánál próbálkoztam, és ekkor hirtelen be is ugrott, hogy igen, erről bizony lehetne, sőt kéne írni. Szóval a tüzetesebb körképért indítottam egy kérdőívet is, ami őszintén rettenően megnyugtatott. A kitöltő közel 400 embernek, szinte csak pozitív élményei vannak ezzel a témával kapcsolatban. 
Azt hiszem ez igazán csodálatos, főleg, hogy a korosztály rendkívül színes, így nem igazán lehet leszűkíteni a 13 és 20 közötti történetes bloggerekre. (Hiszen milyen más csoportban tudja az ember reklámozni a dolgot? 

Szóval kiírtam a magam rövid hirdetését, és izgatottan vártam, ezúttal mi lesz. Nagyjából még aznap érkezett pár levél, amikre nagyon boldogan válaszoltam is, de sajnos hamar kiderült, hogy nem igazán tudunk a felével miről beszélni. Őszintén meg kell, hogy mondjam, veszélyes ötlet volt kiírni, hogy szeretek "filozofálni", mert olyan mély gondolatokkal rendelkező bölcsészlegények és leányok írtak nekem, hogy őszintén a levél nyelvezete közelebb állt a latinhoz, mint a magyarhoz. Persze nem ők voltak az egyetlen furcsa lények. 
Szokásos módon kiegészítették őket a komoly felnőttek, akik alig töltötték be a húszat, de életfelfogásuk már egy házsártos hatvanassal vetekedett. Tudjátok, ők azok, akik onnantól kezdve nem állnának szóba velem, amikor elmondom, hogy kedvelem a számukra "műanyag" kpop zenét, na meg a sátánidéző elektronikus dolgokat. 
Ha véletlen valaki kifogna egy ilyen arcot, akkor mosolyogjon egy jót és írja meg, hogy valószínüleg nem egymást keresik. :) Velük nem nagyon lehet mást kezdeni, de nagyon jól feldobják az ember napját. 



Aztán ott vannak a kissé elkeseredett barátnőkereső ifjak, akik már az ilyen barátkozásoknál is éreztetik (az első levélben), hogy bizony többet szeretnének. Ők már rögtön az első levélben próbálnak nagyon szimpatikussá válni, elhívnak vacsorára, moziba és képet kérnek rólad. 
Őszintén, van hogy ez nem is olyan rossz, hisz nem egy történetet hallottam már, hogy így jöttek össze, és a mai napig remekül együtt vannak, de mégis, mi csak barátkozás céljából írtunk, így drága barátunkat ilyenkor jobb kedvesen elirányítani. 

Miután mégiscsak a moly-on írtam ki a hirdetésem, azt hittem rengeteg igazi könyvmollyal fogok megismerkedni, akikkel állandó témánk lesz, hogy ki mit olvas éppen, miről mit gondol, de őszintén, ez az a téma, ami legjobban elkerülte mindenkinek az érdeklődését. Helyette a zene, sport és produktív hobbik voltak a legelterjedtebbek, majd miután mindenki elmondta a magáét, szép lassan fogyatkoztak a levelek száma, aztán egyszer csak már nem is beszéltünk. 

Személy szerint az a meglátásom, hogy igazából egyszerűen nehéz egy ilyen kapcsolatot fönntartani, miután ténylegesen kell egy pont, ami igazán összeköti a két embert. Ez az átlag barátságokra nem teljesen elmondható, de miután itt a neten tényleg csak a saját gondolataitokra vagytok hagyatkozva, így nem lehet  a hülye tanárokról, vagy az edzés nehézségeiről félszavakban ellenni. 

A másik, ami nagyon fontos még egy ilyen barátságban, (na meg a többiben is) hogy figyelnünk kell a másikra. Nem szabad csak magunkról beszélnünk. Fontos reagálnunk a másik szavaira, akkor is, ha valami nagyon jó sztorit akarunk épp megosztani a másikkal. 
Ez végül is egy folyamatos beszélgetés, és egyikőnk se szereti, amikor elbeszélünk a másik mellett élőben, hát akkor az interneten keresztül se tegyük ezt. 

Ezen kívül szerintem még egy érdekes dolog, hogy a megkérdezettek nagy részének csak egy, míg a legtöbbeknek max 4 internetes barátja volt. Ilyen szempontból én is egy vagyok közülük. Szerintem több emberrel igazán nehéz fenntartani egy ilyen kapcsolatos, hisz mint írtam, már egyel is egészen nehéz tud lenni.
Ahhoz, hogy az ember megtalálja a maga barátait online, azt hiszem nem lehet direktben nekimenni. Viszonylag sok szerencse kell a megfelelő emberhez, (mint az életben szinte mindenhez) na meg valami különlegesebb érdeklődési kör. A bloggerek könnyen találhatnak a bloggerek között barátokat, míg a különböző bandák fanjai egy-egy facebookos csoportban. 

Vicces, mennyire "másképp" is lehet használni a facebook-ot. Tudtátok, hogy szinte minden témában indult már egy-két csoport? Ha ki szeretnéd próbálni ezt az internetes ismerkedést, én mindenképp ezt javasolnám elsőnek.
Először is, a facebook profilokat mindenki könnyen tudja ellenőrizni, hamar ki lehet szűrni a kamu profilokat, meg aztán magunkról is pont annyi dolog van megadva, amennyit mi megosztottunk.:) Nekem a legtöbb jó tapasztalatom egyértelműen ezekből a csoportokból van. 

Pár rossz tapasztalat pedig szerintem mindenkinek becsúszik. Nem szabad elfelejteni, hogy könnyen meg lehet mindenkit téveszteni a neten keresztül, és sajnos sokan rossz szándékkal közelednek felénk, viszont kellő figyelemmel nagyon értékes emberekbe tudunk belebotlani.

Végezetül pedig szeretnék pár gondolatot megosztani a megkérdezettektől. A kérdés annyi volt, hogy miért találják pozitív dolognak az internetes barátkozást és ismerkedést.



"Nem kell félni attól, hogy mit gondol a másik a külsődről."

"Rengeteg embert ismertem meg akikkel egy hullámhosszon vagyok, ugyanaz az érdeklődési körünk, elfogadnak olyannak amilyen vagyok, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és beszélünk. Nagyon szeretem őket és internet nélkül nem ismertem volna meg őket."

"A neten a belső tulajdonságok kerülnek előtérbe és nem befolyásol a fizikai megjelenés."

"A gyermekem apja ❤️"

"Közös álmok,hasonló egyéniségek,színes emberek!"

You Might Also Like

3 komment

  1. Hello:)
    Érdekes bejegyzés lett, és ha már ennél a témánál tartunk, leírom én is a tapasztalataimat.
    Én szeretek a neten ismerkedni, legfőképpen azért, mert olyan emberekkel is tudok kommunikálni, aki a való életben messze van tőlem - úgy értem, hogy a környezetemben nem található meg az a fajta embertípus, remélem érthetően fogalmazom itt a dolgokat.:D
    Körülbelül 7-8 ismerősöm van, akiket az interneten ismertem meg, abból pedig 3 személy az, akiket ténylegesen a barátaimnak mondhatok.:)
    Legjobb barátnőmmel lassan két éve ismerkedtem össze a neten, van jó pár kilométer közöttünk, de ez nem akadály. Úgy vettem észre, hogy az, hogy évente csak párszor tudunk találkozni, egy picit jobban megerősíti a kapcsolatot, még ha nehezebb is fenntartani.
    Szerintem ettől nem kell félni, ez nem egy olyan kapcsolat, hogy ha beleugrasz, nem tudsz kimászni belőle, de ahogy te is írtad, értékes emberekre lehet rátalálni..:)

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Azt gondolom, hogy egy érdekes és aktuális bejegyzést sikerült összehoznod, nekem nagyon tetszett. Bátorkodom én is megosztani az élményeimet.
    Talán három évvel ezelőtt egy akkori blogomra társszerkesztőt kerestem. Meg is találtam a megfelelőt, arról nem is beszélve, hogy vele egy nagyon jó barátot is. Rengeteget beszélgettünk - lényegében mindenről - skypeoltunk sokat, majd végül találkoztunk is. Azóta is nagyon jó barátok vagyunk, hiába választ el minket majdnem háromszáz kilométer. :)
    A molyon és is "hirdettem" egyszer a levelezőtárs zónában és körülbelül három-négy emberrel el is kezdtem beszélgetni, de ma már egyikkel sem beszélek sajnos, pedig volt közülük egy-kettő, akik igazán szimpatikusak voltak. De mivel a beszélgetéseink csak a moly-ra és illetve e-mailre voltak korlátozva - amiket például én személy szerint nem csekkolok minden nap - elmaradt a levelek.
    Szóval igazából valóban "ki lehet fogni" értékes embereket, akikben igazán jó barátra találhatunk, de valóban előfordulnak olyan esetek is, amikor közös téma vagy érdeklődés hiányában megszűnik a még el sem kezdődött barátság.

    Öleléés.

    VálaszTörlés
  3. Imádom ezt a posztot. Elmosolyodtam azon mikor írod hogy már az első mondatai között szerepel hogy küldjek magamról képet. Ez tökre igaz egy pár fiúcskánál. De ha megy ugye nem küldünk akkor meg már mi vagyunk a szánalmasak.
    Imádtam.<3

    VálaszTörlés

.partnerek és barátok