Felépítésre hasonló az Ázsiai kalandokhoz, itt is csoportosítva van mind a 100 recept, egyébként logikus módon, édesség típus szerint, azaz kekszek, tepsis sütik és így tovább. 

Ami kifejezetten tetszett, hogy nem csak hangzatos és esztétikailag szép, na meg gusztusos receptek kaptak helyet a kötetben, hanem a régi klasszikusok is kaptak egy-egy oldalt, így a csokis bejglitől kezdve, az amerikai csokis sütin keresztül egészen a csokis mézeskalácsig mindent megtalálhatunk. 

A lényeg, hogy legyen benne csoki, ami szinte már garantálja is, hogy egy szuper és finom édesség lesz nemsokára születőben, a konyhában. 

Így azt hiszem itt az ideje, hogy megosszam a saját tapasztalataimat az én választottammal, azaz az amerikai csokis sütivel.

Recept próba:

Elöljáróban szeretném még megjegyezni, hogy már van egy jól bevált receptem itthon, valahonnan az internet legmélyebb bugyraiból ástam elő már évekkel ezelőtt, így kifejezetten kíváncsi voltam, vajon ez a változat jobb lesz-e.

A tészta bekeverése, majd a sütés nem vett el az életemből egy órát se, szuper gyorsan készen lett és már ehettük is. Ráadásul a csokidarabok még rettentő gusztusosan olvadtak is voltak, így tényleg kész ízorgazmus volt az első pár falat. Ízre nekem a Subway-es csokiskekszre hasonlít a leginkább, így mondhatni kifejezetten autentikus, főleg, hogy az én receptemmel ellentétben, egy szépen szétfolyik és a csokidarabok úgy ágaskodnak ki belőle, mint a stilizált képeken is. 

Ugyanakkor nekem picit túl édes, de ezt nem hinném, hogy bárki más tapasztalná, ugyanis mostanában picit elszoktam a cukortól.

A receptet igyekeztem a lehető legpontosabban követni, de őszintén, én az a fajta ember vagyok, aki képtelen betartani a pontos mértékeket és időtartamokat, egyrészt mert elfelejtem. (Így történt, hogy az öt perces robotgépes keverés helyett végül nyolc lett belőle.) Illetve általában úgyis muszáj vagyok változtatni a recepten, így előfordul, hogy más mennyiségű liszt/vaj arány szükségeltetik az én változatomban. (Most is elfogyott a vaj, szóval kipótoltam margarinnal, illetve három különböző étcsoki maradék tette ki a receptben meghatározott mennyiséget.) De általában így is jól sikerülnek a sütik, szóval aggodalomra semmi ok, ez a recept is egészen bomba biztos. Hiába változtattam, ott ahol csak tudtam (nem szándékosan, persze), így is szuper íze és állaga lett. c:

Nyereményjáték:

Talán nincs is olyan ember a földön, aki ne vágyna néha-néha (vagy épp gyakran) valami csokis finomságra. Stahl Judit Csokis csábítások című receptkönyvében mindenféle édesség megtalálható, mi szem-szájnak ingere, torta, kuglóf, forró csoki, fagylalt, palacsinta, és még sorolhatnánk. A könyvről és a receptekről most a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Ezúttal alap csokoládéfajtákat kell kitalálnotok a blogjainkon található leírások alapján. Csak írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az adott leírás mely csokifajtához tartozik.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

01. 27. Spirit Bliss Sárga könyves út

01. 28. Könyv és más

01. 29. Kelly és Lupi olvas

01. 31. Ambivalentina

Egy ilyen posztapokaliptikus világba kalauzol el minket Charlie Higson 2019 számomra első blogturnéján. Lássuk, hogyan teljesített!

Fülszöveg:

Én és a könyv:

Tavaly ritkán fordult elő ez a pont az értékeléseimnél, de úgy érzem, jó lenne bevezetni és mégis mikor alkalmasabb, ha nem az újév kezdetén.

Őszintén, a zombik, illetve a túlélős könyvek nem állnak messze tőlem. Legnagyobb kedvencem, mint azt sokan tudjátok, a Battle Royale, ahol egy csapat diák gyilkolja le egymást, illetve nem maradt ki nálam a The Walking Dead első pár évada, vagy éppen Kemese Fanni Pippa Kenn-trilógiájának első része.

Mégis, meglepő módon olvasás közben egyáltalán nem ezekre a művekre asszociáltam, de erről majd később....

A fülszöveg elolvasása után egyből úgy éreztem, nekem ezt olvasnom kell és nem csalódtam. Sajnos már itt el kell árulnom: nagyon is jól működött közöttünk a kémia és alig 2-3 nap alatt a végére is értem. Most pedig nagyban gondolkozom, hogy megrendeljem-e angolul a második részt, mert bizony egy 7 kötetes sorozatról beszélünk. (Ez számomra a könyv utolsó pár mondatánál derült ki, ugyanis nem értettem hol van a végkifejlett vagy valami szép lezárás... Helyette kaptunk egy cuki kis függővéget.)

Személy szerint mostanában jobban kedvelem az egykötetes történeteket, kicsit ódzkodom a sorozatoktól, de mégis, ezt a darabot már most azt mondom: megéri elkezdeni. De miért is?

Karakterek:

Rengeteg szereplő sorakozik fel az első rész nagyjából 400 oldalán. Nincs főszereplő, a karakterek jönnek és mennek, a cselekmény egyszerre több szálon fut, de jól követhető. Egy főszálból nőnek ki az apróbb történetek, amik általában egy-egy a csapattól leszakadó gyerek napjait meséli el.

Ezek meglepően érdekesek voltak, illetve változatosak. Szerettem az apró filozofikusabb gondolatokat, az idegfeszítő jelenetek között. Hisz ahány gyerek, annyi életút, személyiség, értékrend és gondolatmenet.

A legtöbb karakterre ráragasztható egy-egy tipikusnak mondható jelző, de ez nem igazán hatott klisésen, sokkal inkább magától értetődő volt, hogy a csapatban mindenkinek megvan a posztja. Vannak harcosok, vezetők, védelmezők és önfeláldozók, mókamesterek, közösségi és maguknak való arcok.

Persze a történet előrehaladtával a jellemek árnyalódtak, egy idő után már én magam sem tudtam, kiben bíznék meg, kinek hinnék. A szálak szépen kavarodtak már az első részben, kíváncsi vagyok hogyan folytatódnak a dolgok. Kicsit olyan érzésem volt néhol, mintha a Trónok Harcát nézném/olvasnám, hisz többen is pályáznak a vezető pozíciójára és a különböző kapcsolatok és oldalválasztások folyamatosan bonyolódtak. 

Sztori:

Be kell, hogy valljam, elsőnek megijedtem. Olyan volt az első pár fejezet, mintha egy rettentően kezdő író első sorait és próbálkozásait olvasnám, ez pedig baromi kényelmetlen érzés volt. Mégis, szerencsére a történet előrehaladtával ez csak javult és a legvégére olyan filmszerűvé vált, hogy az izgalomtól a kezem is ökölbe szorult. (Bár lehet csak túlságosan beleéltem magam a helyzetbe.)

A történet szépen, lassan bontakozott ki, de a feszültség folyamatosan fokozódott és itt szeretném megjegyezni, hogy imádtam, hogy az író meg meri ölni a karaktereit. Nem egy gyerek hal meg a könyv során, és nem egyszer történt, hogy pont azt a fiút vagy lányt tették el láb alól, akivel különösen szimpatizáltam. (Hmm, ez megint picit Trónok Harca feeling, nem?)

Ezzel viszont elérte a kedves író, hogy egy perc nyugtom sem volt, mert a vérontások leírása könyörtelen és érzékletes volt, és egy percig se tudtam abban a hitben élni, hogy a főszereplő fontos lesz a későbbiekben, így tehát nem halhat meg. (Mert bizony itt bárki, bármikor meghalhat.) 

Plusz pont volt, hogy a könyv valós helyszínen, Londonban játszódik, teljesen pontos helymeghatározásokkal, szóval, ha valaki van olyan őrült, mint mondjuk én, akkor akár nyomon is tudja követni a srácok vándorlását a Waitrose szupermarkettől egészen a palotáig.

Emellett viszont, mint már említettem, én végig úgy tekintettem a történetre, ami egy kerek egész lesz, nem pedig egy sorozat bevezető kötete. Éppen ezért, sokszor volt olyan érzésem, hogy nem értem, hová is tart a történet, egyáltalán hova is tudna ez az egész kifutni. (Így sorozatként is fenntartom ezt a problémát.) Ugyanakkor ez eltörpül a hatalmas izgalmi faktor mellett, ami egyre csak fokozódott a történet során.

Összességében alig várom, hogy olvashassam a következő részt, rettentően remélem, hogy minél hamarabb magyarul is megjelenik, különben kénytelen leszek angolul olvasni. (Erre pedig egész ritkán veszem rá magam...)

Szóval csak ajánlani tudom, ha a következő hívószavakra felkapod a fejed: disztópia, zombik, túlélő gyerekek, Legyek Ura, Trónok Harca vagy éppen Walking Dead.

Mert bár más, mint a fent felsorolt művek, mégis, tökéletes választás, ha valami "olyasmit", valami hasonló légkörrel megtöltött sztorit szeretnél olvasni.

Megrendelem!

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Oldalszám: 398

Eredeti cím: The Enemy

Fordító: Horváth Márta Zsanett

ISBN: 9789632938677

Nyereményjáték:

Az Athenaeum Kiadó egy izgalmas zombis YA-regény megjelentetésével kezdte az új évet, amelyben egy pusztító járványt követően a 14 évesnél idősebb túlélők vérszomjas lényekké változnak! Főszereplőink kisebb-nagyobb gyermekek, akik Londonban bújkálva igyekeznek túlélni, ám egy nap felbukkan a titokzatos Jester, aki úgy tudja, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnének mindannyian - a fiatalok persze útra kelnek! Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnénk során, és a turné végén a helyes válaszokat beküldők között 3 Felnőttek nélkül regényt sorsolunk ki a kiadó jóvoltából!

Egy dolog zombis filmeket nézni, megint más az ablakunk előtt járó-kelő zombikat figyelni.

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

01/26 - Könyv és más

01/28 - Nem félünk a könyvektől

01/30 - Ambivalentina

02/01 - Könyvvilág

02/03 - Hagyjatok! Olvasok!

02/05 - Kelly és Lupi olvas

További állomások:

01. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út

01. 23. Könyv és más

01. 25. Kelly és Lupi olvas

01. 27. Ambivalentina