Ha az ember intoleranciával nő fel, akkor hamar megtanulja és kitapasztalja, hogyan is lehet megoldani az étkezést egy rohanós napon, hisz a szülőknek általában erre is gondjuk van. Ugyanakkor én és még jó páran, csak tizenéves korunk környékén kerültünk bele a "mentesvilágba", így ez egy igazán nehéz és problémás felfedezési munka, hogy összerakjunk magunknak egy listát, hogy hol és mit ehetünk, ha csak 10 percünk van egy találkozóig és bent ragadtunk a városban vagy, ami még rosszabb, egy totál ismeretlen, esetleg külföldi városban vagyunk.

Egy barátnőmmel beszélgetve, aki csak nemrég csöppent bele ebbe a világba, gondolkodtam el azon, hogy annak idején nekem mennyire iszonyatosan hasznos lett volna egy lista, hogy hol és mit ehetek-ihatok a legnagyobb lelki nyugalommal, ráadásul lehetőleg olcsón. Így el is kezdtem összeírni az én eddigi bevált lehetőségeimet, hátha számotokra is hasznos lesz. 

Előre fontos elmondanom, hogy én tojás- és tejmentesen étkezem, így ezek az ételek mind tojás- és tejmentesek (nem csak laktózmentesek!), viszont glutént, szóját és egyebeket tartalmazhatnak. (Olajos magvakat, mint mandula vagy mogyoró sem tartalmaznak, mert arra is érzékeny vagyok.) 

1. McDonald's és a sima Hamburger, Spicy sertésburger, Chicken McNuggets, Halrudak, Burgonya, Almáspite és McBuri

A személyzet általában nem tud semmit az allergénekről, így érdemes wifin megnézni a meki weboldalát, mert ott nagyon szépen fel vannak tüntetve a különböző hamburgerek és egyebek összetevői. 

2. Döner kebab vagy gyros, ami minden egyes utcasarkon megtalálható

3. Burger King és a sima Hamburger, Chili Burger, Crispy Dog, Classic Dog, Burgonya, és Hagymakarika

Ha nem vagy benne biztos, hogy mit ehetsz itt, akkor szintén wifin keresztül érdemes letölteni a teljes menüt és kikeresni, hogy az 5, illetve 6-os számok mely neveknél nem szerepelnek.Egyébként általában ez a menü megtalálható az étteremben is a falra vagy a pultra kitéve.

4. Frei Café, ha olcsó és finom kávét keresel tejmentesen

Így a Frei Café nálam egyértelműen nyerő, főleg, hogy többféle alternatív tejük is van. 150 Ft pluszt számolnak fel érte, de így is csak 740 Ft max általában egy kávé, ami szerintem teljesen jó ár.
Az, egyetlen, amire lehetőleg figyeljetek, hogy, amikor látjátok, hogy készítik a kávétokat, sasoljátok, hogy biztosan alternatív tejet raknak bele, mert én lassan két napja szenvedek azzal, hogy rendes tejet kaptam, így pedig lassan 5 év után elsőnek látott tehén tejet a gyomrom és nagyon-nagyon nem örült neki. 

5. KFC és a Longer, Hot&Spicy Strips, Hot Wings csípős csirkeszárny, Piccolo saláta és Burgonya

6. SPAR Pékség

7. BUBU Bubble Tea

Régen volt már, hogy egy könyvajánló megírását ennyire vártam volna. Sajnos sokáig halogattam ezt a könyvet, mígnem egy szép korai nyári reggelen sikerült végre valahára leülnöm és elolvasnom ezt a minicsodát. Mint tudjátok, ritkán vagyok odáig egy könyvért, és ezt a mostanit sem szeretném az egekig magasztalni, hisz volt benne jószerivel hiba, de - és ez itt egy hatalmas de- iszonyatosan régen olvastam ennyire szerethető karakterekről.

Valamiért a depresszióról és öngyilkosságról szóló könyvek mostanában nagyon betalálnak nálam (aggodalomra semmi ok) és magam sem tudom miért, de rendkívül jól működnek ezek a szerethető, elesett és kilógó karakterek. Éppen ilyen volt Aysel és Roman személyisége is számomra. Semmi csicsa, felesleges kockák vagy csábító szöveg, de még csak a lassan klisének számító túlsúly vagy kényszeres feltűnési kísérletek sem fordultak meg a történetben. Ez pedig nekem most baromi jól esett.

A szereplők:

A történet:

A történet egy öngyilkossági kísérlet előtti nagyjából egy hónapot meséli el, ez már a legelején kiderül a regénynek, így folyamatosan lehet keresni a jeleket, hogy vajon sikerülni fog-e nekik, vagy csak az egyikőjüknek, vagy tanító jelleggel megmenekülnek és happy enddel zárunk. 

Nem szeretném lelőni a végét, viszont meg kell, hogy mondjam én nem teljesen ezt vártam, de megértem miért ez lett. Azt hiszem nem túlságosan kiszámítható, így az utolsó oldalakig lekötött és kíváncsian vártam hogyan is lesz a végén. Persze könnyű dolga volt, hisz a kötet igen csak vékonyka és az oldalakon sincs betűtúláradat, szóval alig pár óra alatt a végére lehet jutni, viszont ez nem azt jelenti, hogy összedobott munka lenne vagy éppen kevés.

Viszont talán egy picit mégis túl gyorsan történtek a dolgok, túl hamar alakultak ki kötelékek a szereplők között és így picit furcsa volt belegondolni, hogy hirtelen mekkora lelki társak lettek azok, akik alig pár napja ismerik egymást. Persze láttam már ennél sokkal, de tényleg sokkal durvább példát, szóval meg sem szólalok ennek a könyvnek az esetében.

Mint páran tudjátok, főleg, ha követtek instagrammon (@ambivalentina.books), nemrégiben nyelvvizsgáztam angolból, B2 szinten. Ez volt életemben az első, ami azért picit vicces, mert angolul még csak alig 3-4 éve tanulok, míg németül több, mint 8 éve és még mindig nincs semmilyen papírom róla, hogy beszélem ezt a nyelvet.

Persze a papír nem minden és erre én is rájöttem ez alatt a pár hónap alatt, amíg a nyelvvizsgára készültem. Viszont más érdekes, vagy legalábbis remélem, hogy számotokra hasznos gondolat is megfordult a fejemben ez idő tájt, bár a lényegi rész mégis csak az ominózus megmérettetés után jutott az eszembe. Szóval nézzük is, hogy én mikor, hol és miért vizsgáztam, na meg mik is azok a hihetetlen tippek és trükkök.

Az én sztorim:

Eleinte úgy vágtam neki az egésznek, hogy jövő ilyenkorra szeretnék megszerezni egy olyan C1 szintű oklevelet, amelyet a tengerentúlon is elfogadnak, ugyanis sajnos nagyon nem mindegy, hogy hol, melyik vizsgát teszed le. 

Ehhez még hozzájön, hogy mindegyik vizsga máshogy van felépítve, más a pontozási rendszere és lényegében mást kér és mér, mint a többi. Én, miután végül egyetlen vizsgára készültem, így egyetlen fajtát ismerek, de erről a későbbiekben még lesz szó.

Végül január környékén úgy döntöttem, hogy inkább még idén csinálok egy lehetőleg egyszerű B2-es vizsgát, amit elég volt számomra, ha itthon elismernek, máshol nem igazán szükséges. Így esett a választásom az Euroexam-ra. Viszonylag a könnyebb nyelvvizsgák közé tartozik, hisz nyelvtant nem kérdez, tényleg szigorúan csak a hétköznapi szókincset kérdezi, így a középiskolásoknak, fiataloknak pont megfelelő. 

Én külön angoltanárnál készültem föl a vizsgára, a euroexam által kiadott könyvekből, amikkel tényleg nagyon nagyon jól be lehetett gyakorolni a feladattípusokat, így élesben már nem sok meglepetés ért. Viszont fontos látni, hogy a nyelvtudást ténylegesen mérni, szinte lehetetlen. Éppen ezért ezek a vizsgák is nem a tényleges tudást mutatják, hisz ha az ember igazán begyakorolja ezeket a típusfeladatokat, akkor akár egy "igazából A2-es tudással" is meg tudja oldani a B2-es vizsgát. Illetve lehetnek olyan szerencsétlenebb esetek, amikor pont azt az apró témakört nem ismeri az ember lánya/fia, és ez olyankor rettentően kellemetlen. De éppen ennek az elkerülése végett írom ezt a posztot, szóval nézzük, hogy összességében milyen gondolatok fogalmazódtak meg a fejemben a vizsga után, amik remélhetőleg számotokra is hasznosak lesznek.

Tippek és hasznos infók:

- Minél többet kell olvasni. Mind angolul, mind magyarul, hogy az embernek a lehető legjobb szövegértési képességei legyenek. Enélkül nem a legkönnyebb kibogarászni a lényeget és könnyen bedőlhetünk a "gonoszabb" kérdéseknek.

- Az Euroexam jó választás, ha az a fontos, hogy legyen egy Magyarországon elfogadott nyelvvizsgánk, viszont fontos tudni, hogy pl. Amerikában ez "nem lesz érvényes".

- Hiába van bármilyen papírja az ember lányának, ha nem tud megszólalni az adott nyelven. Pl. egy állásinterjún nem azt fogják nézni, hogy hol vizsgáztál, hanem hirtelen át tudsz-e váltani az adott nyelvre zökkenőmentesen.

- 2020-tól elméletileg felvételi követelmény lesz egy B2-es nyelvvizsga az egyetemekre/főiskolákra való jelentkezéshez.

- Viszont jelenleg meg a legtöbb diplomához szükséges egy idegen nyelven B2-es szinten beszélni, szóval ez egyfajta "muszáj".

- Jelenleg 28 pluszpontot jelent ez a nyelvvizsga, míg a felsőfokú 40 pontot az egyetemekre való felvételiknél. Szóval jól jön, ha megcsinálja az ember még középsuli alatt.

- Nagyon-nagyon érdemes egy angoltanárhoz eljárni a vizsga előtt, minimum 4-5 órára, hogy felmérje a tudásod, tippeket és trükköket mondjon. Ebből kifolyólag csak olyan tanárhoz van értelme elmenni, aki már készített fel a te általad választott vizsgatípusra embereket. 

- A lehető legtöbbet gyakorold a típusfeladatokat. Pl. a levélírásnál rengeteg panelmondatot lehet megjegyezni, amik szinte bármilyen feladatban utána alkalmazhatóak, ezzel pedig elkerülhető a stressz miatti leblokkolás vagy tanácstalanság, ha egy nagyon lehetetlen feladatot kapnál. 

- Az olvasmányokban az angolok a lényeget a végére teszik, így ha kapsz egy kérdést, hogy mi volt a fő témája az olvasottaknak, akkor érdemes hátrébb keresni.

- A legtöbb helyen lehet használni szótárat, szóval semmiképp se hagyd otthon. Igen, az akadémiai magyar-angol és angol-magyar 10 kilós változatától le fog szakadni a vállad, de hidd el, hogy megéri. (Ugyanitt, ha német vizsgára készülsz: Hessky Regina tanulószótára a lehető legjobb választás.)

- Ha bármelyik szóban nem vagy biztos, nyugodtan keresd ki. Tényleg, a legtriviálisabbakat is. Stressz helyzetben teljesen normális, ha az ember elgondolkodik, hogy hány L-lel írjuk a really-t. A bicycle helyesírásáról nem is beszélve. (Valós eset. Négyen vizsgáltunk és egyikünk se tudta, annyira izgultunk.)

- Nem gáz az akcentus. Nekem is van, valószínűleg neked is van és a legtöbb magyar nyelvtanulónak is van. Ezt természetesen nem fogják pontozni és figyelembe se veszik, éppen ezért egyáltalán ne zavartasd magad vele...Mégis ha teheted, próbáld meg a brit hanghordozást használni, mert előfordulhat olyan vizsgáztató, aki berág egy rosszul kiejtett can't-tól. Ugyanitt jobb ha mellőzöd wanna/gonna szavakat, mert nem igazán egy nyelvvizsgára illőek. 

- Nyugodtan vigyél magaddal csokit, cukrot, gumicukrot, gyümölcslevet, vizet, bármit, amivel nem zajongsz és megnyugtat, úgy érzed szükséged lehet rá. 

- Ha van rá lehetőséged, egy barátoddal menj együtt, így pl. a szóbelire mehettek ketten, így a legizgulósabb részen lesz veled valaki, aki megnyugtat (és te is meg tudod nyugtatni őt), ráadásul előre tudtok gyakorolni és sokkal könnyebb idegen nyelven beszélni egy olyan emberrel, akit szeretsz, bízol benne és tudod, hogy milyen szinten van hozzád képest. (Illetve tudjátok előre megbeszélt jelekkel segíteni egymást, pl ha valamelyikőtök nem tudja, hogyan folytassa tovább.)

Végezetül pedig ne aggódj, sikerülni fog. Ha kellően odateszed magad, gyakorolsz és készülsz a vizsgára, biztos, hogy sikerülni fog, szóval egy nagy kalappal!♥
Tudom, ezek a tippek, trükkök és tapasztalatok nem túlságosan világmegváltóak, mégis én magamból kiindulva nagyon örültem volna, ha találok egy ilyen cikket még a vizsga előtt... Így remélem, hogy azért adott bármilyen új ismeretet számotokra.

Ha szívesen továbbolvasnál még nyelvtanulós témában, akkor mindenképp ajánlom a "Miért érdemes németül tanulni?" című cikkemet, vagy a "Hogyan olvass idegen nyelven?" témáról írt bejegyzésemet. 

Ti nyelvvizsgáztatok már? Szerintetek van lényegesebb különbség a különböző nyelvek nyelvvizsgái között? Ti mit tanácsolnátok, milyen szuper trükköt tudtok?