A social média manipulál és befolyásol minket. Ezt jól tudjuk és elfogadjuk, próbálunk úgy tenni, mintha nem dőlnénk be neki, mintha mi ki tudnánk védeni és okosabbak lennénk nála, de ugyan már. Te is pontosan tudod, hogy amikor a sokadik tengerpartos, summerbodys és egyszerűen tökéletes sminkes, ruhás, párkapcsolatos, családos, kisállatos képet látod, egyszerűen elgondolkozol, hogy neked miért nem ilyen az életed. Te miért nem így nézel ki... Miközben őszintén igazából nem is akarsz olyan lenni, de valahogy mégis tetszik. 

Éppen ezért gondolom úgy, hogy ez ellen tenni kell és lehet is, így most szeretném bemutatni az én 6 tippemet arra, hogy ahányszor csak felmész az instára, úgy érezd, hogy ez tényleg szórakoztató kikapcsolódás és van értelme erre áldoznod az idődből. 

De tényleg, attól még, hogy híres, neked nem kell követned és akkor sem, ha pár számát szereted, vagy egyszerűen mutatni akarod a profilodon bámészkodóknak, hogy te bizony szereted vagy éppen egyszerűen csak ismered x-t és y-t. Csak olyan kövess, akinek tényleg érdekel a munkássága, a képei és szereted is. 
Személy szerint én csak azokat hagytam meg, akikről tényleg szeretek hallani, ha látom egy képét, arra valahogy reagálok is, vagy éppen olyan dolgokat oszt meg, amikről szívesen olvasok, valamilyen pluszt ad számomra. Ilyen például a SKAM volt színésze is @imanmeskini, aki különböző információkat oszt meg a vallásáról, az iszlámról. Ezeket általában rövid képsorokban teszi, színesen és élvezetesen. (Például te tudod, hogy mit is jelent igazából az "Allahu akbar"?  Vagy mik a Ramadán szabályai?)

2. Csínján a mémekkel
Bár lehet ebben az egy dologban igazán máshogy vélekedek, mint a többiek, mert igazán kevés meme oldal van, amit tényleg szeretek és nem érzem tőlük totális szennynek az instafeedem. Félreértés ne essék, viccesnek viccesek, de miután a huszadik ugyanolyan fárasztó és rossz poén jön velem szembe, plusz tele van szponzorált tartalmakkal az egész, akkor egy idő után legszívesebben kikövetném az összeset.
Éppen ezért ha az ember lánya egyszer már eljutott arra az elhatározásra, hogy kicsit átnézni, kiket és miket követ, akkor érdemes ezek közül az oldalak közül csak a tényleg számunkra is vicceseket meghagyni, hogy ne vegyék el a helyet mások elől. (A hasonlókból, mint mondjuk a pubity vagy nugget, szerintem bőven elég egyet követni, ha az ember ragaszkodik hozzájuk.) 

3. Kövess webcomic oldalakat
Ha te is olyan fura szerzet vagy, hogy nem különösebben szórakoztatnak a klasszikus mémek, akkor érdemes bekövetni pár ügyes kezű webcomic rajzolót. Személy szerint az én legnagyobb kedvencem @catanacomics és @mrs.frollein képei, amiket valószínűleg már láttatok facebookon vagy pinteresten. Ők többnyire lányokról rajzolnak, illetve sok a párkapcsolatokról szóló rövid képsorozatuk is. De ha valakinek ezek nem jönnének be, akkor rajtuk kívül még őket is követem és szívesen ajánlom:

4. Barátod, vagy csak ismerősöd?
Ne legyél leselkedő vénasszony és ne kövess olyanokat, akikkel nem is vagy jó kapcsolatban. Ebbe a kategóriába tartoznak azok is, akikkel egyszer futottál össze egy házibulin, anno általánosban egyel feletted járt, vagy valakinek a tesója, akivel amúgy sem beszéltél soha. Egyszóval mindenki, akinek a képeit csak úgy megszokásból látod, de igazából semmi, de semmi közöd hozzájuk, és a képeit sem lájkolod. Egyrészt felesleges információkkal árasztod el a feeded, másrészt pedig nagyobb az esélye annak, hogy megszólal benned az az apró és gonosz hangocska (igen, a féltékenységről beszélek), hogy ez is meg az is milyen mázlista, milyen szép helyeken jár, milyen jót eszik épp valahol és milyen szép/helyes a párja, na meg így tovább. Legyél őszinte magaddal: Kell ez neked? Ugye, hogy nem.
(Jaj mamám, kezdek úgy fogalmazni, mintha valami béna női magazin szerkesztője lennék.) 
Az én törlési taktikám, az, hogy végig gondolom, ha most összefutnánk, köszönnénk-e egymásnak. Ha nem, akkor minek lássam, hogy mi történik vele, lényegében egy idegen számomra...

5. Töltsd ki a holtidődet valami hasznossal

Rengeteg olyan instaoldal jött létre az elmúlt években, amik szórakoztató módon adhatnak új ismereteket. Ilyen például a @holegyekma, ami különböző éttermekről posztol, általában egy rövid véleménnyel és persze képekkel kiegészítve, hogy ők mit ettek ott. Ilyen instaoldalakból több is akad, érdemes szétnézni. 
Emellett ténylegesen edukálóbb célzattal is akadnak bőven profilok. Még kint Erdélyben ismertem meg egy lányt, aki mesélt a saját kezdeményezésükről: pár fogorvosissal együtt összefogtak és csináltak egy profilt a helyes szájápolásról. Ez a @dentinfo_. Iszonyatosan jó rajzolt illusztrációs képekkel mutatják be, hogy például hogyan válasszunk megfelelő fogkefét, vagy mennyit várjunk étkezés után a fogmosással. De érdekességeket is megosztanak a témában. 
Ezek mellett persze rengeteg más téma is megjelenik instán: több oldal is lett dedikálva nyelvtanulásra, történelmi ismeretekre, vagy irodalmi rövidekre. Mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt, amivel az ilyen holtidőben is észrevétlenül edukálhatja magát.

6. Kövess alkotókat
Rengeteg tehetséges alkotó osztja meg a tevékenységét az instagram felületén. Fotósok, írók, tetoválók, művészek és persze mi, bloggerek is. Nekünk alkotóknak ez az egyik legjobb lehetőségünk megosztani veletek a munkáinkat, illetve értesíteni arról, hogy a saját felületünkön új tartalmakat találhattok. Így, ha valakinek a tevékenységével naprakész szeretnél lenni, a legjobb, amit tehetsz, ha követed az insta oldalát. Emellett pedig, persze lehet gyönyörködni a különböző képekben. (A bookstagram még mindig az egyik személyes kedvenc gyönyörködő szigetem az insta nagy tengerében.) 
Illetve ne feledkezzünk meg a kisvállalkozókról sem, nekem például az egyik kedvencem a @vilagoklangja, akik tematikus szójaviasz illatgyertyákat gyártanak. De rengeteg ilyen kisebb projektre lehet rátalálni instán, amiről máshonnan nem is nagyon lehet hallani.

Remélem hasznotokra válik ez a pár gondolat, illetve, ha már amúgy is tervezgettetek valami kis rendrakást eszközölni instán, akkor ez a poszt elég motivációt ad, hogy tényleg belevágjatok. Az ember mentális egészsége sok apróságon múlik, így egy kevés odafigyeléssel sokat tudunk dobni a mindennapjaink hangulatán. Ti hogy használjátok az instát? Mennyire érzitek rákattanva magatokat? Jutott eszetekbe valamilyen tipp, amit kihagytam a felsoroltak közül? Osszátok meg velem kommentben! 

 Sziasztok! Nina vagyok és rendszerezés mániás. Évek óta nem tudok létezni a határidőnaplóm nélkül és folyamatosan keresem a jobb, újabb és praktikusabb módszert a teendőim, gondolataim, ötleteim rendben tartására.

No, nem mintha annyira hihetetlenül sok lenne, és borzalmasan elfoglalt üzletasszony lennék, de valahogy ez egyfajta hobbim lett, és hatalmas támaszt nyújt a mindennapjaimban, hogy mindig tudom, hogyan osszam be a lehető legjobban az időmet, mire kell igazán koncentrálnom, hogy minden időben készen legyen. Előre szeretném leszögezni, hogy ez a poszt egyáltalán nem szponzorált tartalom.

Azt hiszem egy ilyen bevezető után nem meglepő, hogy a témában nem csak olvasni, de videókat nézni is szoktam, így egy kedvelt youtuberemen keresztül jutottam el a Notion oldalára. Ez pedig az egyik legjobb dolog volt, ami mostanság történt velem, ugyanis megkaptam a híres Bullet Journal egy olyan változatát, ami nekem ezerszer jobban kézre áll, ez pedig nem más, mint az online szerkeszthető BuJo. 

A BuJo alapvetően egy nagyon hasznos és kellemes hobbi, de őszintén, engem folyamatosan csak elkeserített a béna kézírásom, a rajzaim gagyisága és emellett annyi időmet ette meg, hogy úgy éreztem hiába szép (bár az enyém még szép se lett) és hiába lenne praktikus, hisz személyre szabható, de nem, nekem elég akkor a sablonos tesco-s határidónapló. 

A Notion profil segítségével lényegében létrehozhatsz egy apró weboldalt, ahol különböző lapokon más és más teendődet vezetheted, de az egészet te szerkesztheted és színesítheted. Be lehet ágyazni videókat, képeket, idézeteket és a legkülönfélébb egyéb lehetőségeket. (Én még mindig nem tudtam mindent felfedezni egy hónapnyi használat után.) Én személy szerint külön oldalakat vezetek a sulinak, a blognak, illetve a filmeknek és sorozatoknak. A közeljövőben tervezek megalkotni egy rendszerezett költségeket figyelő oldalt, ahol előre meg tudom tervezni a havi kiadásokat, hiszen nemrég külön költöztünk a barátommal a szüleinktől, így pedig nem csak a kiadásos, de egy egész lakásos oldal tervben van, hiszen a takarítás, bevásárlás és minden egyébre hasznos lenne, egy ilyen táblázat. (Azt hiszem nem meglepő ezután a poszt után, ha elmondom, hogy a Friends-ből egyértelműen Monicaval tudtam a legjobban azonosulni.) 

Mint a mellékelt képeken is látható, egy főoldalhoz tartozik a többi aloldal, amiknek szintén lehet aloldala. Így például a sulis részem tovább két részre oszlik. Az egyikben egy beágyazott naptáram van, ahova beírtam a ZH-k, házi feladatok, fontosabb laborok időpontját. A másik egy egyszerű táblázat, ahol az idei tárgyaim nevei, a tárgyat tartó tanszékek nevei (tag-ként) és azok elérhetősége, a tárgyhonlap található. (Ezt még szeretném bővíteni majd, azokkal a linkekkel, ahol az online tananyagokat el tudom érni, mert szerencsére mindent máshova pakolnak fel.)

A sulis "főoldalon" pedig egy két hétre lebontott "to do list" található, ahova folyamatosan írogathatom az éppen aktuális lemaradásaimat és teendőimet. (Igen, a képen is látszódik, hogy van bőven.)

A szerkesztés menete a következő: Kiindulhatsz egy template, azaz sablonból, vagy elkezdheted magadnak a nulláról. Ha a nulláról kezded, csak bele kell kattintanod a semmibe és egy "/" jelet beütni és már dobálja is fel a lehetőségeket. Létrehozhatsz táblázatot, naptárat, címsorokat, pipálható "teendő" mezőket, és még ezer mást, tényleg teljesen személyre szabhatod. Ha pedig nem tetszik a hirtelen kialakult elrendezés, bármikor variálhatod, mert mindenhol működik nagyjából a "drag and drop" módszer, szóval a sötétszürke sávban is nyugodtan tudod dobálni egymás alá-fölé és egymásba a különböző oldalakat, ezzel alá- vagy fölérendeltségi viszonyt létrehozva. 

Ennek az egyetlen hátránya, hogy így viszont borzasztóan könnyen tudod véletlenül szerkeszteni az oldalaidat, amikor nem is lenne cél, így érdemes a biztosan kész oldalakat lelakatolni, a jobb felső három pontocska segítségével. Ezt a címsávban egyébként mutatja is, ha zárolt a szerkesztés.

Mivel nagyon szeretek listákat gyártani, így elkezdtem itt felírogatni, hogy éppen milyen sorozatot nézek, mit szeretnék majd nézni, vagy mit fejeztem be. (Újabban sajnos az olvasás nem az erősségem, mivel mindig úgy érzem "túl fáradt vagyok már" hozzá, sajnos, de ezen igyekszem javítani...)
Ezeket a listákat az imdb-s linkek segítségével csináltam meg, illetve a Notion könyvjelző gyűjtő lehetőségével. Egészen jól működik, bár sajnos képekkel együtt nem fér ki szépen egy oldalra, így a látottak csak címmel vannak feltüntetve. 

Ezután jött az ötletem, hogy ezt zenékkel is meg lehetne csinálni, de sajnos összeesik az oldal, ha 2-3 playlistet vagy youtube videót egy oldalra pakolok, így ezt nem ajánlanám senkinek. 
Illetve még egy apró hibát vettem észre, ami felhasználóként nem kényelmes, hogy a naptárban, ha egy nagyobb mennyiségű teendőt veszek fel, akkor amikor új hónapra lapozok, kicsit hosszabb idő amíg betöltenek, így simán azt gondoltam már párszor, hogy elveszett, pedig nem, csak hosszabb idő amíg betölt. De ezeken kívül nagyon jól működik az oldal és borzasztóan sok segítséget nyújt nekem a mindennapokban.

A Notion alapvetően ingyenesen használható, viszont, sok extrát nyújt a Pro verziója, ami nem túl drága, viszont még jobb, ha az ember ingyen tudja ezeket a plusz funkciókat használni. Erre is van lehetőség: Mivel az elmúlt évben online folyt az oktatás, így szinte biztosra veszem, hogy a legtöbb korombelinek lett valahogyan "iskolai email címe", nálunk ez a @edu.bme.hu végződést jelenti. Ha neked is van, akkor mindenképp ezzel regisztrálj a Notion oldalára, mivel így teljesen ingyen használhatod a Pro verziót. 

Ti ismertétek ez előtt a Notion-t? Mit gondoltok, ez után belevágtok? Szerintetek milyen oldal lenne még hasznos? :) 

Mióta megírtam az érettségis, továbbtanulós összefoglalómat, egyszerűen megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha ezt egy picit tovább vinnénk... Mondjuk úgy az egyetem végéig. 

Egyrészt nekem is jó így félévente összegezni és a későbbiekben visszanézni, de talán azoknak is sok segítsége tudok nyújtani, akik ezen a szakon, vagy csak karon gondolkoznak és szívesen belelátnának picit jobban az itt történő dolgokba. (Őszintén, nekem is sokat segített, hogy Dóri végig vlogolta az egyetemi éveit, és picit belőle is inspirálódtam, hisz ha a karunk egyik szakának már van ilyen beszámolója (villamosmérnöki), legyen már egy másiknak is (mérnök info).)

Ugyanakkor picit meg is vagyok szeppenve, tekintve, hogy még mindig csak az első félévemen vagyok túl, ráadásul nem igazán testesítem meg az átlag vikest, azaz egyrészt lány vagyok, haha, de ami még fontosabb: nem matekos osztályból jöttem, sőt, hosszú évekig még a közelébe se kerültem ennek a pályának. De ezt a sztorit megtaláljátok itt, a már emlegetett továbbtanulós és érettségis posztban. 

Szóval, hogy is volt? A nyáron kiderült, hogy felvettek, aztán rögtön jött is a gólyatábor, a regisztrációs hét és a kar különlegesebb eseményei, mint a Qpa, vagy éppen az Ökörsütés. Ezekre a közösségi programokra nem különösebben szeretnék most ebben a bejegyzésben kitérni, szerencsére, ha bármelyik kifejezésre rákerestek, rögtön az első találat megmagyaráz mindent. Ide most bőven elég annyi, hogy igyekeztem legyőzni az antiszociális énemet, és a lehető legtöbb mindenben részt venni, így pedig szerencsére szuper embereket ismertem meg, akik baromi sokat segítettek az első félévem alatt. Egyrészt nagyon jó jegyzeteket kaptam, másrészt viszont, úgy érzem igazán jó barátokra tettem szert, akikkel élmény még a legunalmasabb gyakorlat vagy előadás is.

Na de vissza egy picit a tanuláshoz, lássuk milyen tárgyaim voltak az első félévemben. Bár én ténylegesen csak a saját rendszerünket ismerem, annyi már kiderült számomra, hogy bizonyos fogalmak nem léteznek minden más egyetemen is, szóval, ha valaki úgy érezné, hogy túl szájbarágós a magyarázatom, nos az pont ezért van, hogy egy másik egyetemen hallgató, egy anyuka/apuka/nagymama vagy éppen egy gimis is értse, hogy miről is magyarázok, hisz ez elsősorban nekik szól, akik szeretnék megérteni, hogy mit is tanul, na meg hogyan egy mérnök informatikus hallgató. 

Szóval kezdeném is egy gyors és rövidke táblázattal, ahol a különböző új kifejezéseket gyorsan elmagyaráznám: 

Aláírás - Ahhoz, hogy egy tárgyból vizsgát tehess, bizonyos követelményeket teljesíteni kell a félév közben. Ez általában a ZH-k egy meghatározott minimum feletti megírása (általában 40%) és jelenlét a gyakorlatokon, laborokon és előadásokon (min. 70% általában). Ha az ember teljesíti ezeket a követelményeket, akkor megkapja a tárgy aláírását. EZ azért jó, mert ha nem sikerül egy vizsga, akkor van olyan tárgy, ahol felveheted a rá épülő tárgyakat, mivel elég csak az aláírás megléte, nem kell sikeres vizsgát is tenned.

Beugró - Bizonyos laborokon, ahhoz, hogy számítsák a jelenlétedet, sikeres beugrót kell írnod. Ez egy rövid feladat, aminek sikerülnie kell, különben hiába veszel részt az órán, nem kapsz érte jelenlétet. Illetve vannak olyan ZH-k is, ahol bizonyos feladatokat muszáj megoldani sikeresen, különben automatikus karó és nem is javítják tovább a dolgozatot. 

Előadás - A legtöbb tárgyból van ilyen, általában 2-3 órás, ahol az elméleti tudást próbálják átadni a hallgatónak. (Itt általában 200-300 hallgató van jelen (jobb esetben)).

Gyakorlat - Az elméleti tudás megszerzése után, jöhet a gyakorlat, ahol konkrét feladatokat oldunk meg kisebb csoportokra bontva. (Jellemzően 20-30 hallgató kerül egy gyakorlatra.) Itt lehet kérdezni, kicsit olyasmi, mint egy gimis óra.

Házi feladat - Bár a gyakorlatokon van olyan gyakorlat vezető, aki ad fel házit, de annak nincs nagy jelentősége. Viszont, ha egy tárgyból követelményként van kiírva házi, akkor az általában egy nagyobb volumenű beadandót/projektet jelent, ami általában beleszámít az félév végi jegybe.

Jelenlét - Vannak gyakorlatok, előadások és laborok, amiken kötelező részt venni valahány százalékban. Ezt általában úgy valósítják meg, hogy körbeadnak egy jelenléti ívet, amit alá kell írni. 

Kredit - A legtöbb felvehető tárgynak van egy kreditekben megadott értéke. Ez határozza meg, hogy nagyjából mennyire nehéz a tárgy, vagy hogy mennyi órát kell beleölni, hogy az ember sikeresen tudja teljesíteni. Egy félév alatt nagyjából 30 kreditet kell felvenni, hogy az ember megfelelően tudjon haladni a tanulmányaival.

Kötelezően választható tárgyak - Gazdaságtudományi tárgyak rövidke listája, melyek közül összesen 4-et kell elvégezni. 

Labor - Nálunk ez azokat az órákat takarja, amikor egy gyakorlathoz hasonlóan feladatokat oldunk meg, de a labor esetében ezt nem tanteremben és papír alapon tesszük, hanem számítógépek segítségével.

Mintatanterv - Egy terv, ami mutatja, hogy melyik félévben mely tárgyakat kéne felvenni, ahhoz, hogy a megadott időre befejezzük a tanulmányainkat. Ebben csak kötelező tárgyak vannak benne, a szabadon és kötelezően választhatóak nincsenek. 

Szabadon választható tárgyak - Lényegében bármilyen tárgy, ami nem kötelező az ember saját szakjának, de oktatják az egyetemen, tehát akár más karokon. 

Szorgalmi időszak - Az a bizonyos 14 hét, amíg tartanak az előadások, gyakorlatok, laborok és néha napján még ZH-kat is írunk.

Vizsga - Miután lejár a szorgalmi időszak, következik a vizsgaidőszak, amikor is a vizsgaköteles tárgyakból vizsgát kell tenni. Ilyenkor már nincsenek előadások, csak egy-egy vizsga kedvéért kell az egyetem területére bemászni.

ZH/kisZH - Szorgalmi időszak alatt nagy ZH-kat írunk a tárgyakból, az addig tanult anyagból. Nagyjából olyanok ezek, mint egy-egy nagy témazáró még a gimiből, csak 2-3 témából írunk egyszerre. A kisZH-k pedig olyasmik, mint a röpdolgozatok, ezeket gyakorlatokon/laborokon írjuk és általában alig 10-15 percesek.

ZH sáv - A nagy ZH-knak ki van jelölve egy adott időpont a héten, amikor a tárgy hallgatói megírhatják azt. Így nem megy el vele előadás vagy éppen gyakorlat. 

Na de mostmár tényleg nézzük a tárgyakat. Összesen nyolc darab tárgyam volt, ezek közül négy volt vizsgás, a többi évközi jegyes vagy csak aláírásos. A két aláírásost már itt helyben elmagyaráznám: az egyik a tesi volt, ami kötelező az egyetemi éveink alatt kétszer, de mi dönthetjük el, mikor szeretnénk felvenni. Én a falmászást vettem fel, amit nagyon szerettem, de lehet inkább a társaság és az időpont miatt. Csak infós gólyák voltunk a csoportban és rögtön a ZHsáv után mentük, így mindig kupaktanácsot tartottunk az épp aktuális ZH-ról.

A másik aláírásos tárgyam a Tanköri volt, ami lényegében egy osztályfőnöki óra. (Az a rengeteg ember, akiket felvettek idén, nagyjából 30 fős tankörökbe van rendezve, így kicsit könnyebb az ismerkedés és a beilleszkedés.) 

A többi tárgyról pedig itt lent találtok részletesebb kiértékelést:

Analízis 1: Deriválás, integrálás, határéték és komplex számok. Az egyetlen tárgy, amitől eleinte nem féltem, de mégis. Az a fajta matek, amire a legtöbb gimis matek fakton megpróbálnak felkészíteni, hol kisebb, hol nagyobb eredménnyel. Nos esetemben nem sokat számított ez, tényleg egyszerűen a legelejétől kezdve kellett tanulnom, de hála az égnek a mateking-re mindig számíthattam, és ha van tárgy, ami tényleg teljes egészében fel van rakva erre az oldalra, akkor az az analízis. (Sajnos ez egyébként nagy szó, mivel a következő tárgyból alig volt fent valami.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 6 || 2 előadás és 1 gyakorlat

Bevezetés a számításelméletbe 1: Meglepő, de a vizsgát leszámítva, ezt a tárgyat szerettem talán a legjobban. Nagyon jó volt belőle az előadás, és bár minden új volt (vektorterek, mátrixok, kongruencia) mégis egész gyorsan megértettem. Talán ezért is érzem úgy, hogy szerettem. A vizsga sajnos szóbeli volt, amitől rettentően féltem, hiszen a matekos szaknyelv eléggé hiányosságom még mindig, ráadásul még mindig van, hogy egyszerű dolgok is csak németül jutnak az eszembe a témában. 

Ez meg is látszott a vizsgámon, mondjuk egy elég magas elvárásokkal rendelkező vizsgáztatót kaptam, így a nem túl fényes jegyemre is egészen büszke vagyok. (Ott helyben pedig szinte kiugrottam a bőrömből, hogy nem kell másodjára is jönnöm.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 5 || 1 előadás és 1 gyakorlat

Digitális technika: A tárgy, amit tényleg-tényleg szinte senki se ért. Pár jófej ismerősnek hála, akik már foglalkoztak ezzel a témával, a vizsgáig megértettem a tárgy alapjait, így pedig ebből a tárgyból lett a legjobb jegyem, igazán meglepő módon. A tárgy elméletileg megtanítja a logikai kapukat, a verilog és az assembly nyelv használatát, de őszintén, ha nem lettek volna ismerőseim, akik face to face elmagyarázzák ezeket, akkor biztosan tudom, hogy csak azzal, hogy részt veszek az előadásokon és gyakorlatokon, nem tudtam volna így teljesíteni a tárgyat.

ZH-k száma: 1 || Kredit: 6 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Programozás alapjai 1: Szinte biztosan ez az a tárgy, amire mindenki, aki kicsit is érdeklődik a szak iránt, felkapja a fejét. A félév során a C nyelvet ismertük meg. Számomra az egész programozás új volt, így kapkodtam a fejemet rendesen, ahogy az egész a nyakamba zúdult, hisz minden héten új anyagot vettünk, amiből rögtön azon a héten még egy mini számonkérést is írnunk kellett, ami meghatározta a jelenlétünket, így ez volt a legstresszesebb tárgyam, hiszen én hülye, elaludtam az első labort, így rögtön egy hiányzással indítottam a félévemet. (Összesen három hiányzás lehetett.) 

Ugyanakkor az egyik legélvezetesebb tárgyam is volt, hiszen egy nagy házit kellett megcsinálnunk a szorgalmi időszak végére, és én az egyik kedvenc játékomat, az aknakeresőt választottam. Hatalmas élmény volt látni, hogy 14 hét alatt mennyit fejlődtem/fejlődtünk és a nulláról kezdve milyen is felépíteni egy teljes, működő programot.

ZH-k száma: 2 || Kredit: 7 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Fizika 1: Az a bizonyos tárgy, amit nem értünk teljesen, hogy nekünk miért is kell, dehát van, szóval át kell rajta vergődni. Szerencsére csak a gimis anyagot vettük át, talán picit mélyebben és más megközelítésből... na meg extra gyorsan, így annak, aki emeltezett belőle, annak elég könnyű volt, viszont én, mint azt tudjátok, nem tartozom ezek közé az arcok közé, szóval megszenvedtem vele rendesen és már most félek, hogy mi lesz velem a második féléves fizika 2-n. 

ZH-k száma: 1 || Kredit: 4 || 1 előadás és 1 gyakorlat (kéthetente) || Van megajánlott jegy

Ami nagyon szuper dolog, hogy mind a nyolc tárgyam meglett, így most a második félévben fel tudtam venni minden ezekre épülő tárgyat. Illetve az a mellékes célom is összejött, hogy bekerüljek a koliba. Ami viszont szomorú, hogy nem lett a legszebb átlagom, így a második félévben szeretnék még jobban hajtani, hogy azért egy nekem jobban tetsző átlagot mutathassak fel.
Nagyon más élmény volt ez, mint az egész gimi. Nem is hittem, hogy ennyire más lesz, hiszen a legtöbbeknek a változást a tanulás mennyisége jelenti, én viszont úgy gondoltam, hogy a folyamatos tanuláshoz már hozzá vagyok szokva, ráadásul tudok jegyzetelni, mégpedig nagyon is jól. Ennek ellenére a vizsgaidőszak végére rájöttem, hogy a saját jegyzeteimre rá se néztem, sőt szinte egész félév alatt nem is tanultam belőlük, és egyáltalán nem volt kifizetődő így bejárni az előadásokra és jegyzetelni. Itt nem az én lustaságomról van szó, hanem arról, hogy teljesen más hozzáállást kíván meg ez, mint amit a gimiben megszoktam. Még nem jöttem rá teljesen, hogy mi is lenne a jó, de most a második félév elején, azon vagyok, hogy lehetőleg mindenből képben maradjak és pontosan tudjam, hogy mit is veszünk épp.

Összességében én jól érzem magamat itt. Rengeteg új és érdekes embert ismertem meg, érdekel az amit tanulunk és bá nehéz, és sokszor stresszes, egyelőre úgy érzem megéri. Amire tudom viszont még, hogy egyszerűen muszáj kitérnem, az a "milyen lányként a viken" kérdés.
Nos, annyiban nem érzem, hogy más lenne, mintha fiú lennék. A legtöbben ugyanúgy kezelnek, persze vannak furcsa arcok, akiken érződik, hogy vagy nincsenek lányokhoz szokva, vagy egyszerűen úgy lettek nevelve, hogy egy lánynak a műszakin nincs helye, de ez egészen ritka. Szerencsére elég sok női oktató is van, illetve egy-egy tankörben is van általában 3-4 lány, így viszont, mivel kevesebben vagyunk, sokkal összetartóbb baráti közösségek alakulnak ki, ami azért tapasztalataim alapján a lányoknál elég ritka.
Amit pedig nem szabad kihagyni a pozitívumok közül: a női wc mindig üres, mindig van wc papír és sose kell (szinte) sorba állni. 

Ha bármilyen kérdés felmerült volna bennetek a cikk olvasása közben, nyugodtan írjátok meg itt kommentben, vagy akár a blog email-címére is írhattok: nina.ambivalentina@gmail.com.

Mindenkiben megvan néha az az érzés, amikor nem vágyik semmi komplikáltra, semmi összetett vagy igazán szépirodalmi darabra, és ilyenkor jönnek azok a rongyos és nem büszkén vállalt kötetek, amiket úgy ahogy kivett az ember a könyvtárból, kölcsönkért vagy éppen szégyenszemre letöltött. Személy szerint idén nyáron sokszor nyúltam ilyen darabokért, mivel utazás alatt valahogy úgy voltam, hogy csak jól szerezném picit érezni magamat, amúgy is fáradt vagyok, csak szórakozni szeretnék. Végül mégis csak felidegesítettem magamat, de legalább megjött az ihlet ehhez a poszthoz, hisz megfogant bennem a gondolat, hogy ezek a könnyed olvasmányok feltétlen azt is jelentik, hogy erős hiányosságokkal küzdenek? 

Már itt-ott sokszor elszórtam azt az információ morzsát, hogy bizony az étkezésem nem fenékig tejfel, mondhatni konkrétan nincs benne semmi tejfel, ugyanis nagyjából 5 éve nem ettem semmilyen tejterméket és igazából tojást sem. 

A blog életében ez a harmadik év, így akik még a leges legelején kezdtek el követni, talán emlékeznek azokra a food test című posztokra, ahol az éppen megkapott eredményeimről beszéltem, de úgy éreztem, hogy most jött el az ideje, hogy csináljak egy giga-mega összefoglalót az ételintoleranciámról és tippjeimről.

Az elmúlt egy hónapban erősen megcsappantak a bejegyzések számai és én magam is néha egyszerűen elfelejtettem, hogy van egy blogom is, annyi feladatom volt. Persze, mindenki tisztában van vele, hogy iskolaidőszakban semmi se könnyű és majdnem mindenki megbirkózik vele, szóval most nem nyavalyogni jöttem...

A megvan mindenkinek a maga problémája, de most az egyszer valahogy szeretném egy picit lelkizősre fogni ezt a bejegyzést, pedig ti is tudjátok, hogy egy két lépéssel mindig próbálok távol maradni a személyes életemtől itt a blogon. 

Már párszor volt festve a hajam, de igazán extrém változás sose történt. Idén viszont vettem a bátorságot, és tényleg, az egész fejemet szivárványszínbe borítottam, na jó, csak lila-kék "galaxis minta" sikeredett belőle.
Alapvetően szerettem volna erről a változásról írni, de úgy gondolom, talán jobb lenne, egy ilyen összetettebb bejegyzés, amiben kitérek az összes ehhez kapcsolódó tapasztalatomra, mint hogy hogyan készült, mi változott, mire kell figyelnem, de ugyanígy az emberek reakcióira, és a szülők által rettegett "megkülönböztetésre", illetve "megbotránkoztatásra".

Mostanában erősen elszaporodtak a divatbloggerek között ezek az inspiráló bejegyzések, amikben tippek és tanácsok kerülnek leírásra, hogy mégis mit vegyünk fel, mit vigyünk egy fesztiválra. Ez egy tök jó dolog. A bloggerek, akiknek van tapasztalatuk ebben, megosztják a tudásukat, úgy, hogy még arra is figyelnek, hogy mi éppen a divatos és ezt a két dolgot kombinálják.Viszont valamiért, egyszerűen igazából ez nem működik, mintha a bloggerek még nem lettek volna fesztiválon...(Vagy tényleg vannak olyan zseniálisak, hogy magassarkúban is végig tudnak csinálni egy hetet.) 

Szóval beszéljünk egy kicsit arról, hogy is néz ki egy fesztivál. 

Elsőnek is rettentően szégyellem magam, hogy ennyi kihagyás után írok ismét nektek... Konkrétan márciusban még nem is volt poszt! Próbálom összeszedni magam, de tudjátok az a bizonyos suli és tanulnivalók. De végül is ez mindegy, a lényeg, hogy most itt vagyok és koptatom a billentyűzetet, hiszen az idő során 3 díj is felgyülemlett, amiért nagyon nagyon hálás vagyok és köszönöm. Rettentő jó érzés, hogy gondoltatok rám is lányok! ♥

Sziasztok! Az elmúlt szombaton én voltam a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségének csoportjában a nap bloggere. Ez abból állt, hogy a többiek kérdéseket tettek föl nekem, amikre ebben a posztban fogok válaszolni. Már párszor hallhattatok nálam, illetve innen-onnan erről a facebookos csoportról, és ha eddig nem tettétek meg, akkor most buzdítanék mindenkit, hogy ha teheti csatlakozzon, hiszen egy rettentő jó közösség, sőt, megkockáztatom, hogy a legjobb, legszínvonalasabb és legszínesebb magyar blogger közösség. Na de, nézzük a kérdéseket és válaszokat! :) 

Először is leszögezném, hogy az otaku nem minden esetben jelent jót, sőt. Japánban konkrétan a "megszállottal" egyenlő, tudjátok aki éjt nappallá téve animéket néz és ezer megy egy figura díszeleg a polcán és így tovább, viszont itthon kifejezetten "pozitív", úgymond az animések gyűjtőneve. 

Amikor az ember belekerül ebbe az egészbe, először persze el van ragadtatva, nézi az animéket dögivel, belép pár facebookos csoportba.. de aztán visszakerül a csúnya valóságba és rájön, hogy alig van valaki akivel meg tudná az élményeit beszélni. Ekkor jönnek az elkeseredett próbálkozások a barátoknál, hogy hátha, valamelyikük rákap az egész ízére, de többnyire nem szokott nagyon összejönni.
Az embereknek van egy alap fenntartása az egész ellen. Az animéket csak gyerekek nézik, hisz rajzfilm, az egész tök gyerekes és a Pokémonból illetve Narutoból szerzett ismereteik alapján tudják, hogy idétlen ordítások sorozata az egész.(Megjegyzem, tényleg szeretnek értelmetlenül visongani.) 

Szóval tényleg nem valami tök egyszerű dolog valakiből hős otakutársat faragni, de nem lehetetlen. 

Szóval itt egy pár tanács meg ilyesmi, hogy hogyan is csináljunk otakukat barátainkat. Akármilyen furcsán is hangzik, talán ott lehet legkönnyebben megfogni őket, amit ők legjobb okuknak tartanak, hogy miért nem.
- Te is szeretted kicsiként a Narutot/Sailor Moont/Pokémont/Caleido Start nem? - és erre jön a válasz, hogy "persze, de az régen volt, ma már gyerekesnek érzem...". Viszont nem szeretnél néha megint kiskölyök lenni? Nem vagy soha olyan fáradt, hogy csak néznél ki a fejedből? A legtöbben ugye ilyenkor leülnek tv-zni vagy megnéznek valami sorozatot. De akár hiszitek akár nem, az anime nem áll olyan messze egy sorozattól se. Ugyanúgy várnod kell a részeket, az évadokat, csak talán sokkal több belőle a jó, sőt remek, mint az élőszereplős sorozatokból.

Általában egy ilyen mondatokból kiindult beszélgetés vége, hogy oké belenézek még egyszer a régi kedvenceimbe, nosztalgiázok kicsit... Aztán meglátjuk mi lesz. 

Ez amolyan finom kezdés, nem úgy mint a folyamatos érvelés az animézés mellett, aminek a végén általában a következő mondat hangzik el: Oké, akkor mutass egy olyat amitől hátast dobok.
Ilyenkor érdemes egy rövidebbet 12-13 részest választani, egyszerűbb történettel (jó grafikával). Általában a rajzolásfontosabb az embereknek az elején, mint a maga a sztori, ezért talán a fiatalabb animéket ajánlatos leginkább választani. 

Persze sajnos az is előfordulhat, hogy a drága barátunk egyáltalán nem vevő az egészre és ki is jelenti, hogy őt bizony teljes mértékben hidegen hagyja az egész. Az ilyet általában jobb hagyni, hogy a tömeg (a megtérített barátaink) hatására próbáljon szerencsét ő is a dologgal. Haha. 

Ha megvannak az első végigizgult animék, akkor talán a legjobb következőnek a túl hype-oltakat a kezdőink kezébe adni. Gondolok itt az Attack on Titan-re, Sword Art Online-ra....Tokyo Ghoul.
A lányoknak érdemes bishis (bishuen) animéket a kezükbe nyomni, hisz a helyes/aranyos pasik látványa, már csak a Hollistertől is tudjuk, hogy igen kedvező.

Végül pedig jöhet az animeaddicts-ra való felregisztrálás, az első közös Con tervezése, illetve lassanként a saját kedvenceinket is a kezükbe adhatjuk. 

Külön meg szeretném még említeni a szülőket is. Hisz többnyire ők se nézik jó szemmel a több órás gép előtt való gubbasztást és értelmetlen visongások sokaságát. Őket én a Yuki és Ame: a farkasgyerekek című animefilmmel tudtam meggyőzni, hogy ez is csak egy filmművészeti ág, ha nem több. 

Végezetül pedig pár kedvencem, ami a kezdőknek is jó lehet (meg nektek is drága otaku barátaim, ha még véletlenül nem láttátok): 

K Project (legnagyobb kedvencem)

No Game No Life

Kuroko no Basuke (én ezzel kezdtem)

Into the Forest of Fireflies' Light(film)

Btooom!

Köszöntök mindenkit a másik oldalon! ^-^

Miután előző workout posztom igen sikeres lett, így gondoltam elhozom a második részét, melyet amúgy is terveztem megírni, de így legalább tudom egy téma köré kötni. Szóval ha már elhatároztuk magunkat, hogy belekezdünk a változásba, elkezdjük az edzéseket majd az egészségesnek vélt táplálkozást. Mert ugyan mi az egészséges? Ennek a szónak a jelentése hihetetlenül relatív.

Alapból azt mondjuk, egészséges a sok gyümölcs, zöldség, kalória szegény cuccok etc etc... Na de a ZSÍR? Fúj az nem, az a lehető legegészségtelenebb amit összeehetsz. Pedig ez hatalmas tévedés.

Belegondolt már bárki ilyen mondatot kijelentő abba, hogy a legtöbb vitamin zsírban oldódik? Hm? Na látjátok. Zsír és zsír között egyébként is van különbség és akár hiszitek, akár nem sokkal egészségesebb az állati eredetű, mint az agyonreklámozott és istenített kalória nélküli kókuszzsír. Alapvetően a növényi zsírok a kártevők, nem pedig az állatiak. 

Na és ekkor jön a következő lépés, hogy hülyeség, mert a zsír hizlal. Nem akarok olyan kijelentést tenni, hogy "nálam jobban nem tudhatja senki", de én zsír diétáztam és mondhatni két éve ez az alaprugóm, szóval biztosan mondhatom, hogy amióta zsírt eszem (minden reggelire valami zsírosat) azóta fogytam és egy negyed kilónyit se híztam. 

Szóval itt lennének az én tippjeim a helyes (számomra bevált) étkezéssel kapcsolatban.

Úgy unblock én úgy gondolom, hogy az ember nem véletlenül alakult olyanná amilyen, tehát az alapvető dolgok amiket már évszázadok óta eszünk, azok lehetnek a legegészségesebbek, hisz ezek a természetesek.:) Persze, senki nem mondja, hogy nekem igazam van, vagy hogy éppen nincs. Mindenki más milyen. Beszélnek itt arról, hogy a vércsoportunk szerint is mást és mást kell ennünk, vagy lakóhelyünktől függ. Ebből is látszik, hogy mennyire relatív ez az egész, mert míg mondjuk a tej valaki számára egészséges, addig a másik képtelen megemészteni. Relatív. Mindenkinek saját magának kel megtapasztalnia, hogy számára mi a jó, neki mi tesz jót. Szóval hajrá, ne adja fel senki és nehogy bárki és megpihentesse a bikini szezonra készülő popóját a Mekiben! :) 

A fogszabályzós rövid bejegyzésem népszerűségén fölbuzdulva gondoltam, hogy talán az ilyen egyszerű változásokról, változtatásokról megéri írni, főleg, hogy rengeteg blogon írta egy-egy szerkesztő, nekem is többen mondták, hogy igazán kezdenének már valamit a hajukkal. Csak félnek.

Igen, alapvetően az emberek félnek a változtatásoktól és ez igazán nem helyes. Legalábbis az én túlságosan is felnyitott fiatal szememmel így látom. Most nem szeretnék nagy életbölcseletekbe belemenni, de azt hiszem tény és való, hogy az ember szeme ahogy nő fölfele egyre inkább kitágul, egyre több mindent próbál befogadni és megérteni, aztán jön valami, ami miatt elkezdi az érdeklődő szemét lecsukni, elfogadja, hogy a dolgok úgy vannak ahogy és nem igazán szeretne változtatni rajta, vagy ha mégis, akkor a sok ellenlehetőség igen elveszi a kedvét.

Hisz van is a mondás, hogy fiatalok vagyunk és bolondok. Ha valami őrültséget akarsz csinálni azt most tedd. És igen, a hajvágás ily módon igen nagy őrültség, minimum a drága édesanyák szemében, mert ugyan, melyik szerető anyuka nem szerelmesedik bele kislánya hosszú tincseibe (vagy éppen apuka)? 

Szerintem alapvetően nálunk is így volt, bár anyu leginkább attól félt, hogy megbánom, hisz míg a hosszú hajból bármikor lehet könnyűszerrel rövid, addig hosszú évekig eltart a rövidből hosszabbat csinálni... Természetes úton.

DE! Levágattam és nem bántam meg egy percig sem. Sose éreztem, hogy bárcsak nekem is olyan szép hosszú hajam lenne, mint a többieknek, főleg, hogy ezer egy előnye van.
Szóval jöjjön a kedvcsináló:

Szóval én szerintem tényleg megéri, ha valami nagyon újra vágysz és ezer meg egy "hajszerkesztő" van a neten, amikkel "felpróbálhatod" a kiválasztott frizurákat. Mert hogy nem csak egy féle rövid haj van ám. Ha egyszer levágatod, megtapasztalod, hogy hónaponta fogsz valami új frizurát összeesküdni a hajaddal, mert egyszerűen folyamatosan változik és mindig más fog menni az éppen hatalmaskodó hangulatodhoz.