15:51
#Filter nélkül || Blogturné klub
15:51Az ifjúsági irodalom nagyja mostmár jócskán elkerül engem, ritkán olvasok kifejezetten ennek a korosztálynak szóló könyvet, ami valahol logi...
Az ifjúsági irodalom nagyja mostmár jócskán elkerül engem, ritkán olvasok kifejezetten ennek a korosztálynak szóló könyvet, ami valahol logikus is, hiszen már nem én vagyok a célközönsége. Mégis, az izgalmasabbnak tűnő, ráadásul magyar szerzős köteteket szívesen veszem a kezembe, mert egyszerűen jó érzés tudni vagy csak sejteni, hogy mégis manapság miket raknak a fiatalabbak elé. Én személy szerint úgy gondolom, hogy erősen személyiség formáló hatása van az ifjúsági irodalomnak, illetve minden könyvnek, amit ilyen idősen, azaz 13 év fölött és úgy 18 éves korig, vagy kicsit több, olvas az ember lánya vagy fia, legalábbis, ha önmagamból indulok ki, akkor egyértelműen azt látom, hogy igen csak hatással voltak rám az olvasmányaim. (Persze attól még, hogy elolvastam egy melegekről szóló könyvet, nem lettem én is az. Ezzel a gondolattal manapság túl sokat találkoztam, szóval szerettem volna egy fél mondatban kitérni rá.)
Fülszöveg:
Hosszú, szőke haj, kék szem, babaarc: Írisz egyszerűen tökéletes. Az Instagramján több ezren követik, a modellügynökségek kapkodnak utána. Ám a lány másra vágyik, gyerekkori álma, hogy mikrobiológus legyen. Amikor sikeresen pályázik egy neves külföldi egyetemi ösztöndíjra, ez a cél egészen közelinek látszik, csakhogy olyan akadályok állják útját, amelyek egy részét önmagában kell leküzdenie. Írisz meg akarja mutatni, hogy ő sokkal több egy csinos arcnál, ugyanakkor görcsösen igyekszik megfelelni a felé támasztott elvárásoknak, a szorongás csaknem felemészti. Első szerelem, mozaikcsalád, bántalmazó kapcsolat, szexuális ragadozók, online zaklatás, kényszeresség, szorongás: Mészáros Dorka szókimondóan ír a felszín mögött rejtőző valóságról.
Én és a könyv:
A #Filter nélkül egy nagyon érdekes és modern jelenséget vett számításba, a szociális hálón való jelenlétet, az instagram és a tiktok világát, ami lássuk be, egy igen nehéz és ismeretlen téma az irodalomban, tekintve, hogy mennyire gyorsan fejlődik és mennyire nehéz reprodukálni egy történetben. Személy szerint elborzadok, amikor üzenet buborékokkal teletűzdelt oldalakon kell átrágnom magam, és egy egész fejezet egy bugyuta messenger beszélgetést taglal, dehát nem lehet kihagyni a lol, xd és stb tölteléküzeneteket, ha az ember egy autentikus beszélgetést próbál ábrázolni. Szerencsére ilyenből nagyon kevés fordult elő a történetben, ugyanis kicsit maga a könyv borító és cím, illetve fülszöveg is a fent említett szociális média platformok világára hajaz: clickbait, baromira nem azt takarja, ami belül van, kicsit megtéveszt, de felkelti az érdeklődésedet, leveszed a polcról, belelapozol és itt jön a csavar: rájössz, hogy egy baromi jó döntés volt ez, és végigolvasod a regényt.
Egyszerűen nem tudom elmondani, mennyire élvezettel tudtam olvasni Írisz kalandjait, mennyire azonosulni tudtam vele néhol, mennyire felfedeztem a saját fiatalkori hülyeségeimet és mennyire hálás voltam az egész történetért, hogy ez a fiatalok elé került. A miértekre pedig a következő sorokban szeretnék kitérni.
Írisz okos. Bár számomra sokszor csak egy szivacsagyú és magolós leányzóként jött le, aki a nagoybb összefüggéseket nem látja át, mégis csak egy értelmes és okos, de visszahúzódó leányka, aki tudományos, műszaki irányban szeretne továbbtanulni. Olyan irányban, ahol a mai napig tud új lenni az emberek számára, hogy egy nővel kell együtt dolgozzanak. Ezzel nagyon tudtam azonosulni, hiszen az egyetem alatt én is egy igen különleges hópihének számítottam, legalábbis a külső megítélés alapján egyértelműen ezt próbálták felém közvetíteni, és gyakran kerültem olyan helyzetbe, mint ami a könyvben is megjelenik: segítséget ajánlanak, de mögötte nem baráti szándék áll. Ezzel baromi nehéz együtt élni, akkor is, ha az ember nem megy bele, akkor is, ha nem történt semmi és ezeket az apró traumákat gyönyörűen mutatja be ez a történet, ahogy szép lassan egy mérgező masszává válik Írisz lelkében. Ezek olyan jelenségek, amikről kommunikálni kell, ahogy a pánik és a stressz kezeléséről is, amik szintén nagyon erős tényezői az életünknek, hiszen nem csak a való életben kell megfelelnünk, hanem a virtuális, új platformokon is. Legalábbis ezt az érzést kelti a mai fiatalokban a környezetük, és lehetetlen elmagyarázni, a fomo és egyéb mozaikszavakkal ellátott tényezők mellett, hogy miért is lehet egyébként kihagyni ezt a világot az életünkből. Vagy egyáltalán ki lehet?
A kötet meglepően hosszú és vaskos, dehát annyira sok apró, egymásra épülő problémát érint, hogy bár kicsit zsúfoltan, de tényleg szinte minden jelenleg aktuális krízishelyzetre példát ad, így például az első kapcsolat kezelése, egy toxikus kapcsolat kezelése, kapcsolaton belüli erőszak felismerése, rágalmazás, kiközösítés, szexualitás, és ha ez nem lenne elég, még egy minimális Maneskin fanfiction is helyet kapott a történet szálai között, illetve egy rövid betekintés a modell karrier kezdetébe és ennek a világába.
Hihetetlenül pörgős és intenzív történet, ami csak úgy ovlastatja magát. Én borzasztóan élveztem, főleg így nyáron, a Balatonra tartva a vonaton, majd pedig a parton befejezve. Nagyon jó nyári olvasmánynak így idősebb fejjel is, fiatalabbként pedig abszolút kézbe kéne venni. Viszont. Megvoltak a maga apróbb hibái is: kezdésként, hogy bár én ajánlanám a fiatalabb korosztálynak és egyértelműen nekik is íródott, a borító hátlapján mégis ott terpeszkedik egy hatalmas +18 felirat, ami eléggé megtévesztő, és ha egy kedves szölő nagyon tudatosan kezeli a gyermeke olvasási szokásait, akkor itt egészen valószínű, hogy a kötet nem fog eljutni a közönségéhez. Őszintén nem is teljesne értem, mi az annyira +18 ebben a regényben, szóval számomra teljes mértékben egy kérdőjel ez a felirat.
A könyvbe belelapozva pedig az ember azon kapja magát, hogy sok helyen logikai bukfencek, vagy legalábbis olyan történések jelennek meg, esetenként tények, amik kizökkentik az olvasót és hiteltelenné teszik a helyzetet. Ilyen például Írisz tiktok fiókja, amit nem ő szerkeszt, mégis zseniálisan pörög... de fogalmam sincs milyen tartalmakból. A zenei alappal összerakott fotómontázsok nem túl sikeresek, bár nem vagyok egy nagy tiktokos, sőt, nem is használom az appot, de azért egy minimális kontentet oda is kell gyártani, amit elég nehéz csak képekből összerakni, így nem nagyon értem, hogy ez hogyan működhet. Néhol számomra túl erőltetett volt, hogy Írisz mennyire szép és népszerű, miközben ő ezt nem érzi és nem foglalkozik vele, ez a kettősség nálam kicsit álszentül hatott, illetve a legjobb barát divattervező anyukája is egy nagyon furcsa karakter volt számomra, aki felnőttként olyan helyzetekbe hozott egy lényegében kislányt, hogy nem tudom, hogy ezt hogyan történhetne meg a való világban, eléggé logikátlan.
Mégis, maga az olvasási élmény nagyon pozitív volt, és csak remélni tudom, hogy minél többen a kezükbe veszik ezt a kötetet, hiszen a sok kaland és kihívás végére mindenre is választ kap az olvasó és egy járható utat láthat maga előtt, ami azt hiszem rendkívül pozitív.
Nyereményjáték:
Mészáros Dorka új regényében a tinédzser Íriszt ismerhetjük meg, aki amellett, hogy gyönyörű és rengeteg követője van a közösségi oldalakon, sokkal komolyabb terveket dédelget annál, hogy pusztán népszerű legyen. A látszólag könnyed ifjúsági regényben komoly és mély mondanivalót találunk barátságról, családról, sztereotípiákról és önmagunk elfogadásáról. Tartsatok három bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Menő Könyvek által felajánlott példányt!
Mostani nyereményjátékunkban Mészáros Dorka többi megjelent kötetének nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a feladatotok pedig, hogy a könyv címét, amiből származnak, beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
“Ha pofára esel, tudod, mit kell tenned: felpattansz, koronát igazítasz, mész tovább.”
További állomások:
