Meglepek még bárkit azzal a kijelentéssel, hogy imádom az ázsiai konyhát? Nos, szerintem se. Nem ez az első távol-keleti receptekkel foglalkozó kötet a blogon, mégis más, mint az eddigiek. Ez nem csak egy receptkönyv, sokkal inkább egy étterem könyvbe foglalása mellékelt receptekkel. Mindenképpen érdekes koncepció, így nézzük is meg, hogyan is működik a valóságban.

Fülszöveg:

Egy fiatal házaspár kalandja, akik sok év világjárás után hazatérnek Magyarországra, hogy vietnami éttermet nyissanak Budapest belvárosában. Némi nehézséget jelent, hogy étteremben addig csak vendégként jártak, hogy Magyarországon akkor még ismeretlenek a vietnami ételek, és hogy az üzletépítés kellős közepén babájuk születik Az sem könnyíti meg a dolgukat, hogy be kell bizonyítaniuk: magyarként is lehet autentikus ázsiai, vietnami konyhát vinni.

Az étterem nevét viselő Funky Pho-könyv azonban nemcsak a kalandos vállalkozásról szól, hanem egy gasztrostartup elkezdéséhez is praktikus tanácsokat ad, és persze tele van jónál jobb receptekkel méghozzá nemcsak Ázsiából, hanem a világ minden tájáról, ahol Éva és András megfordult.

Én és a könyv:

Mikor megláttam a listán, rögtön lecsaptam a könyvre, hisz elég volt csak a címet elolvasnom, tudtam, hogy ez bizony nagyon is nekem való darab lesz. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire, hisz csak mikor itthon kinyitottam és elkezdtem volna lapozgatni, vettem észre, hogy bizony mi, azaz én és a kötet, már találkoztunk.

Én balga, nem néztem tüzetesebben utána a dolognak, így fogalmam sem volt róla, hogy az Ázsiai ízek igazából a Funky Föő című receptkönyvet takarja, a szó legszorosabb értelmében, hisz csak egy új borítót kapott. (Meg azért egy új címet is.) 

Ennek ellenére rettentően örültem a turnénak, hisz még sose olvastam végig a kötetet, pedig mint már a bevezetőben is említettem ez nem egy egyszerű receptkönyv, sokkal inkább egy teljes étterem története, amibe persze szervesen beletartoznak a receptek, ételek is. 

Felépítés szempontjából nagyon tetszett, hogy minden egyes receptnek megvolt a maga kis története, amiből nem csak a származás és a basic tudnivalók derültek ki, hanem a szerző páros, Szabolcs András és Szabolcs-Gyuris Éva kapcsolata is az alább olvasható recepttel. 

A receptek különböző blokkokba voltak összerendezve, közöttük pedig különböző beszámolók, egyéb érdekességek kaptak helyet. Így például megismerhettük nem csak a szerzők életét, hogy hogyan is jutottak el egy étterem megnyitásának az ötletéig, hanem a körülöttük sürgölődő csapatot is, külön-külön bemutatva, képpel és érdekességekkel ellátva. 

Egyszerűen annyira barátságos és szuper csapatképet festettek magukról, hogy az embernek már csak miattuk is a könyv végére csak az az egy gondolat jár a fejében, hogy hol is van ez a Funky Pho, muszáj ellátogatnom. Na jó, talán a receptek és a képek is hozzátettek a dologhoz.

És ha már képek... Egyszerűen gyönyörűek, csak úgy, mint eddig bármelyik  általam olvasott Boook kiadós kötetben. Rettentő igényes a szerkesztés, élmény fellapozni a könyvet és csak gyönyörködni a fotókban vagy az egész kötet grafikai megoldásaiban. (Az utóbbi egyszerűen perverzióm, amióta photoshoppal is foglalkozom.) 

Amit viszont sajnálok, hogy bár a tápióka puding évek óta az étlapon van nálunk, de így külön a turné keretei között egyszerűen nem jutott időm egy receptet sem kipróbálni, pedig már előre bejelöltem azokat, amiket mostmár tényleg nagyon-nagyon el szeretnék készíteni itthon is, de sajnos pont a kisérettségik időszakára esett a turné, így elhalasztódott a konyhánk felrobbantása a részemről. 

Ennek ellenére igyekeztem áttanulmányozni a recepteket, és bár sok a nehezebben beszerezhető alapanyag, mégis a könyv hátuljában lévő segítség alapján ezek is könnyen beszerezhetőnek tűnnek. (Bár nem tudom minden egyes felsorolt üzlet/piac működik-e még, mert nekem gyanús, hogy egy-kettő már nem üzemel. )

Összességében egy gyönyörű és hasznos kötetet kaptunk, aminek a hatására mindenki beleszeret a Funky Pho hangulatába, illetve magyar konyhára és szájízre optimalizálva megtalálja a legnagyobb klasszikusok receptjeit, kezdve a pho levestől, egyészen a ramenig vagy onigiriig. 

Nyereményjáték:

Bloggereink kitalálták, hogy kipróbálják az ázsiai konyhát, és a méltán híres Funky Pho elnevezésű étterem tulajdonosai által kiadott Ázsiai ízek (korábbi nevén: Fánki Főö) című szakácskönyvvel vágtak bele a nagy kalandba. Tartsatok velük, hogy megtudjátok hogyan született meg a Fánki Főö étterem, és megismerjétek a legkedveltebb japán, kínai, illetve vietnámi fogásokat. A BOOOK kiadó jóvoltából a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet!

További állomások: 

03. 25. - Spirit Bliss Sárga könyves út

03. 27. - Hagyjatok! Olvasok!

03. 29. - Ambivalentina

Annyira hihetetlenül boldoggá tesz, hogy szép lassan eljutunk odáig, hogy teljesen megszokottá válik, ha valaki nem fogyaszt tejtermékeket, tojást, valamilyen diéta szerint él vagy esetleg vegán. Persze, szomorú, hogy egyre többen élünk ezzel a problémával együtt (gondolok itt a hozzám hasonlókra, nem a vegánokra, haha), mégis hatalmas a fejlődés ezen a téren kis hazánkban.

Ma már nem meglepő, ha valamilyen alternatív tejjel iszod a kávédat vagy éppen gluténmentes pizzát keresel a sarki pizzázóban. Ettől függetlenül, nehéz átállni és nehéz megalkotni azokat az egyébként borzasztóan finom dolgokat, amiket étrendváltásunk előtt fogyasztottunk. Persze, van megoldás: ezer és egy videó, blog és fórum foglalkozik különböző alternatív receptekkel, de azt hiszem belénk van nevelve, hogy mégis csak a nyomtatott anyagoknak, egy gasztró újságnak vagy receptkönyvnek sokkal szívesebben hiszünk.

Éppen ezért voltam kifejezetten kíváncsi Dr. Andrási Nóra: Mindenmentes kötetére.

Fülszöveg:

A ​Boook Kiadó eladási listákat vezető szakácskönyve, a Viszlát cukor és fehér liszt! és a Viszlát laktóz! után hamarosan megjelenik a kiadó egészségtudatos sorozatának harmadik tagja, a Mindenmentes, amelynek szerzője Dr. Andrási Nóra, eredetileg gyógyszerész, kutató, a Nóri mindenmentes konyhája blog írója.

Napjainkban egyre több információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a mindennapi étkezésünk és életmódunk mekkora hatással van az egészségünkre, ráadásul egyre többeket érint a különböző alapanyagoktól, élelmiszer-összetevőktől mentes étrend. A teljes értékű táplálkozás érdekében azonban nem mindegy, hogy az ételek egyes összetevőit hogyan, mivel helyettesítjük.

Ez a különleges gyűjtemény 70 olyan receptet ismertet meg az Olvasóval, amely valamennyi étel esetében cukor-, glutén-, tejtermék, és tojásmentes, a 160 gramm szénhidrátos diétába illeszthető, és vegán is egyben. A Mindenmentes természetesen nem egyenlő az ízek, a zamatok, az egészséges összetevők hiányával. Ellenkezőleg, a sok „mentes” címke között az ételek tartalmasságán van a hangsúly, teljes értékű, tápláló alapanyagok ajánlásával.

Szerzője – a korábbi egészségtelen életmódot felszámolva – maga is végigment ezen az úton, és ma már egy sokkal teljesebb, minőségibb életet él. A személyes példán alapuló könyve mindazoknak szól, akik végre örömmel, kockázatok nélkül szeretnének alkotni a konyhában, és akik szeretnének egészségesen, táplálékérzékenység okozta problémák nélkül, aktív életet élni.

Én és a könyv:

Az egyik első dolog, ami feltűnt, hogy a könyv elején olyan "alap" recepteket találhatunk, amik a későbbiekben az összetettebb ételek elkészítésénél hozzávalókként szolgálhatnak. Ilyen például a házi rizstej vagy kesukrém receptje. (Az utóbbit választottam kipróbálásra is, bár nem egy nagy ördöngösség, de egy másik recept kapcsán pont szükségem volt rá, és ha így nézzük, már ezzel bizonyította a kötet a hasznosságát.)

Elsőre volt pár recept, ami kicsit bizarrul hangzott, mégis a legtöbbnél akaratlanul is elmosolyodtam, hogy ezt bizony nagyon ki kéne próbálni. (Csak lenne már végre rá időm!)
Ennek az elérésében egyébként rengeteget segítenek a képek. Gyönyörűek és borzasztó igényesek a fotók és illusztrációk az egész könyvben. Egyszerűen meghozza a főzéshez vagy éppen sütéshez a kedvet.

Ami az ilyen könyvek buktatója lehet, csak úgy, mint az egyéb speciális recepteket tartalmazó köteteteké, mint mondjuk az ázsiai ízekkel operáló daraboké, az a hozzávalók gyakorisága, beszerezhetősége.
Amennyire észrevettem, ez teljesen rendben van, bár ahol fontos szerepe lenne a lisztnek, ott általában sok különböző lisztalternatíva keverékére lenne szükség, amit mondjuk én személy szerint szívesen kihagynék, hisz szerencsére nem vagyok gluténos. Persze kérdés, hogy fehér liszttel is működne-e a recept.

Összességében egy tényleg igényes és hasznos receptkönyvet kaptunk Nórától. Úgy érzem, tényleg ott a helye a "mentesen étkezők" polcán, hisz a legalapabb receptektől kezdve, a legjobban hiányozni tudó darabokig, minden megtalálható benne. (Alig várom, hogy kipróbáljam a créme brulée receptjét!)

Nyereményjáték:

Manapság egyre többen kénytelenek áttérni különböző diétákra egészségügyi okokból, de sokan csak az egészséges életmódra hivatkozva vetik bele magukat a “mindenmentes” ételek kavalkádjába.

Ebben a folyamatban nagy segítségünkre lehet Dr. Andrási Nóra: Mindenmentes receptkönyve, melynek a címe már ismerős lehet, hisz Nóra blogja ugyanezen a néven fut, és aki kicsit is belekóstolt már a témába, biztos, hogy rátalált már egyszer-kétszer.

Most a Blogturné Klub tagjai is próbára teszik Nóra receptjeit. Ha te is érdeklődsz a vegán, mindenmentes és egyéb diétás receptek iránt, tarts velünk és játssz a nyereménykönyvért!

A fülszöveg elolvása előtt, már rávetettem magamat a könyvre. Bőven elég volt Tibi (Sorok között) hívószavait hallani, mint LMBT regény, transznemű főhős és én már ugrottam is. Úgy látszik idén tényleg beindul az LMBT irodalom itthon is, ráadásul megint csak azokat a sorokat tudom ismételni, mint a Cameron Post rossz nevelése értékelésemnél, hogy végre nem csak a könnyedebb témákba merülünk bele.

a Rafflecopter giveaway

Így alig 19 éves fejjel baromira foglalkoztat az utazás gondolata. Azt hiszem ez az a kor, amikor a legtöbben szeretnénk összekapni a zsákunkat és elhúzni valamerre, lehetőleg jó messzire, vissza se nézni, aztán pedig megtapasztalni az idegent.

Így kérdem én, mikor a találóbb egy utazási kézikönyvet a kézbe venni, ha nem most, a részemről? Ugye, hogy ugye?

Már alig vártam, hogy olvashassam ezt az apró kötetet. Kíváncsi voltam, milyen egy teljes blog eszenciáját kimérni egyetlen könyvbe, mennyire hasznos, mennyire színes vagy éppen száraz, mennyire aktuális.

Fülszöveg:

Évek ​óta csak álmodozol egy különleges utazásról, de eddig féltél belevágni? Mindig volt valamilyen kifogásod, amiért nem mertél útra kelni? Legyen az belföldi hosszú hétvége vagy egy teljes hónap a világ másik felén, ez a könyv a gondolat megszületésétől egészen az út végéig a segítségedre lesz. Most nem egy szokványos útikönyvet tartasz a kezedben, hanem egy olyan világutazó személyes tapasztalatainak gyűjteményét, aki immáron harminc éve szenvedélyesen járja a világot.

Kisgyörgy Éva – a travellina blog szerzője – olyan élményeket, tapasztalatokat oszt meg veled, amelyeket 112 országot végig járva halmozott fel. Ő tudja, mit vigyél magaddal (és főleg, mit ne), hol találd meg a legjobb repülőjegyet, miként bérelj autót és hogyan kerüld el a veszélyeket. Az egyéni utazás megszervezése olyan bonyolult, mint egy hadiüzem, de ma már nem olyan titkos! Ez a gyakorlati útmutató megtanít arra, hogy a legtöbbet tudd kihozni az idődből és a pénzedből, és hogy az utazás egy életre szóló élménnyé váljon. Neked is sikerülhet!

Én és a könyv:

Őszinte leszek: Nem ismertem eddig a travellina blogot, így teljesen meglepődtem, mikor az első lapokon kiderült, hogy bizony, egy blogger hölgyemény kötetét forgatom épp a kezemben. (Ennek persze rettentően örültem is, hisz nem ez az első ilyen könyv a Boook kiadó gondozásában, és nyilván szuper dolognak tartom a bloggerek ilyen féle támogatását.)

Hamar kiderült számomra, hogy a könyv egyfajta kisokos. Tele van információkkal, viszonylag logikusan felépítve, azaz egészen az utazás ötletének a megfogalmazásától az utazás lezárásáig. Ez az egész folyamat rövidebb fejezetekre van lebontva, és még azok is sokszor alig 1-2 oldalas listákra vagy alfejezetekre. Így a címszavakból könnyű tájékozódni, de a folytonos olvasást kicsit megnehezíti, mert nem mindig illeszkednek szervesen az egymás után következő részek.

Ez a kötet tényleg egy hatalmas információtár. Mintha különböző listás blogbejegyzéseket kigyűjtöttek volna egyetlen könyvbe, de ezzel nincs gond, így sokkal jobban átlátható, és ha konkrétan keresünk valamit, vagy felmerül bennünk egy kérdés, legalább olyan gyorsan találjuk meg a válaszokat és információkat, mintha éppen a google-ben keresnénk.

Én személy szerint még teljesen tapasztalatlan utazó vagyok. Eddig mindig vagy a szüleim, vagy valaki más segített a repjegyek megvételében, szállásfoglalásban, így erősen új terület ez még a számomra. Éppen ezért baromi hálás vagyok Évának, hogy összeállította ezt a kiskönyvet.

Elsőre iszonyatosan száraznak éreztem. Folyamatosan újabb és újabb információkat kaptam olvasás közben, de valahogy nem volt időm feldolgozni, úgy éreztem rögtön rohanunk a következő pontra. Legszívesebben végig jegyzeteltem volna az egész könyvet, de végül csak a post it céduláimmal tűzdeltem tele a lapokat.

Külön szeretnék még a könyv külső jellemzőiről is beszélni. Már első pillantásra beleszerettem a borítóba, egyszerűen gyönyörű munka, és szuper volt látni, hogy ugyanez a stílus visszaköszön a könyv belsejében, ugyanis tele van az egész kötet illusztrációkkal, ráadásul nagyon igényes módon.

Ami viszont elszomorított, hogy iszonyatosan törik a borító, már az első kinyitás után is ráncosodott és nem, sajnos nem a gerincén, hanem magán a borítólapon, szóval tényleg rettentő feltűnő.

Bár tény, hogy ezt leszámítva egy strapabíró darabnak látszik, a lapok is jó vastagok, méretre pedig még egészen a zsebkönyv kategóriába sorolható, így jó útitárs lehet.

Összességében rettentően örülök, hogy a kötet a kezeim közé került. Alig várom, hogy a segítségével megtervezzem az első saját utazásomat is, hisz ez a nyár már tényleg nem telhet el úgy, hogy valami rettentően elbaltázott és alulszervezett kalandba ne vágjam a fejszém. (Dehát pont ezért jó fiatalnak lenni, nem?)

Azt hiszem a tapasztaltabb utazóknak is tud még újat mondani, de igazán az olyan zöldfülűeknek lesz segítségére, mint én.

Boook, Budapest, 2019

184 oldal

ISBN: 9786155417276

Megrendelem!

Nyereményjáték:

A Boook kiadó egy hiánypótló művet jelentetett meg, ami óriási segítség lehet azoknak, akik nem túl jártasak az utazás világában, de szeretnék önállóan megszervezni a nyaralásukat. Tartsatok a Blogturné Klub 6 bloggerével, akik bemutatják nektek Kisgyörgy Éva - ismertebb nevén Travellina, - utazási blogger könyvét. Ha pedig velünk játszotok, akkor a könyv egyik példánya is a tiétek lehet!

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

03.04 - Kelly & Lupi olvas

03.06 - Könyv és más

03.08 - Ambivalentina

03.10 - Könyvvilág

03.12 - Hagyjatok! Olvasok!

03.14 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Ritkán döntök egy könyv elolvasása mellett a borító miatt. Mégis, ez az egyszerű, minimalista és letisztult darab meggyőzött, hogy bizony, jó lenne belenézni. Igazából egészen meglepődtem, mert az írónőről ezelőtt még nem hallottam, így a már a borítón is ott virító előző kötete semmit sem mondott nekem. 

Na jó, nyilván nem teljes igazság, ha azt mondom a borító alapján döntöttem, hisz a fülszöveg is erősen beleszólt az elhatározásba. Adott egy 17 éves félvér lány, aki nem ismeri az apját, ezáltal csak az egyébként fehér édesanyjával él, és mellette szocializálódik... Érdekesen hangzik, nem? 

Fülszöveg:

A nagysikerű Kedves Halottak! után a szerző új regényében két, párhuzamos szál bontakozik ki: az első a 90-es évek végén kezdődik, és a 17 éves Marilyn a főszereplője, a második napjainkban játszódik, és Marilyn lánya, Angie története.

A tizenhét éves, félvér Angie számára Marilyn a keményen dolgozó, gyerekét egyedül nevelő, őt nagyon szerető anya. De Marilyn is volt fiatal. Tizenhét évesen szeretett bele Angie apjába, az afro-amerikai Jamesbe. Ám Angie sosem találkozott az apjával – Marilyn azt mondta, meghalt, mielőtt ő megszületett volna.

Angie nem tud belenyugodni abba, hogy semmit sem tud az apjáról, ezért ex-barátjával, Sammel elindul Los Angelesbe Új-Mexikói otthonából, hogy kiderítse, mi történt vele.

Utazása során nemcsak a múltat sikerül földerítenie, de sok mindent megtud saját magáról is: arról, hogy hol a helye a világban, és ki is ő valójában.

Karakterek:

A könyvben először Angie szólal meg és őszintén, mivel a konkrét olvasás előtt nem futottam át a fülszöveget, így el is felejtettem, hogy színesbőrű és ez őszintén csak a könyv felénél esett le, hogy ja, Angie és az apja, James se pontosan úgy néz ki, ahogy azt eddig elképzeltem. Ez pedig egy elég fontos rész lett volna, hisz főleg a 90-es években játszódó részben, de igazából még a napjainkban futó szálon is sok nehézséget tud okozni az emberek megkülönböztetése.... Azt hiszem erről nem kell különösebben szót ejtenem, mind tudjuk miről is van szó. 

Éppen ezért eleinte nem is pontosan értettem, hogy miért olyan fontos, hogy megtalálja Angie az apukáját. Nyilván egy fájó pont az ember életében, ha nem ismeri az egyik szülőjét, mégis az énkeresésben én nem éreztem úgy, hogy ennek akkora szerepe lenne. Persze így, hogy a könyv felénél ráeszméltem, hogy bizony itt az a probléma, hogy Marilyn hiába szerető anya, nem tudja megadni a lányának azokat a kulturális gyökereket, és támogatást, amire Angienek félvérként szüksége lenne. 

Marilyn karakterét, Angievel ellentétben nagyon hamar megkedveltem, bár sokáig egyszerűen rossz érzés volt olvasni az ő részét. Nyomasztó és kellemetlen volt, amivel nyilván pont, hogy elérte az írónő a feltételezett célját, mégis, mint olvasó nagyon nem örültem neki. 

Ha igazán őszinte szeretnék lenni, el kell, hogy mondjam: Marilyn és James részei sokkal jobban lekötöttek. Valahogy sokkal izgalmasabb és érdekesebb volt a már ismert, enyhén sablonos romantikus vonalat figyelni, amibe belevegyült a remény, az ellentétek, na meg a titkos kapocs a két főszereplő között.
Angie és Sam szála eleinte elég kusza volt, majd pedig hamar kínos és furává is vált. Persze ez könnyen érthető, hisz senki se szeret a volt párjával "nyaralni" menni, márpedig Angieék bizony erre vetemedtek.
Sam egyébként aranyos srácnak tűnt, de különösebben nem éreztem kiforrott karakternek, mintha csak egy esetlen első szerelem lett volna, aminek meg is felelt, mégis az írónő többet akart kihozni belőle, ami nekem egyáltalán nem jött át, és nem is értettem mire fel. 

Sztori:

Mint a fülszövegből is kiderült, a történet két szálon fut, így egyszerre bontakozik ki előttünk Angie és az anyukája, Marilyn története. A kettő merőben más, bár vannak egyező jegyek, mint hogy mindkettőjük gyerekkorából kimarad az apaszerepet játszó egyén. 

A részek meglepően ritkán váltakoztak, mindig egy nagyobb történetdarabot kaptunk mind az anyukánál, mind a lányánál, ami kifejezetten szuper, nagyon rosszul bírom, amikor két oldalonként változik az elbeszélő, így viszont nagyjából mindig teljesen tiszta volt, hogy ki is beszél. 

Emellett pedig jól is működött ez a felépítés, leginkább a vége felé.

Mikor fény derült a titokra, egymás után következett Marilyn ott és akkori helyzetmegélése, majd Angie történetértelmezése a számunkra "jelenben". Nem mondom, számítani lehetett erre a végkifejletre, mégis könnyek szöktek a szemembe az utolsó oldalaknál. (Nagyon, nagyon ritkán sírok könyveken, sőt, nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.)
A lezárás viszont furcsa volt, nem így képzeltem és nem is ezt vártam. (Bocsi Sam.) 

Összességében egy érdekes és érzelmes történetet kaptunk Avatól, ami bár nem volt számomra különösebben mélyenszántó, mégis jó élmény volt olvasni és a vége felé erősen meg is érintett. Ha úgy érzed, hogy most éppen egy ilyen történetre van szükséged, érdekel a rasszizmus témája, vagy éppen az énkeresés, de ha csak egy picit kikapcsolódnál, ez a könyv jó választás lesz. 

Kiadó: Ciceró, 2018

ISBN: 9789634320968

Eredeti cím: In Search of Us

Fordító: Till Katalin

Oldalszám: 360

Megrendelem!

Nyereményjáték:

Ava Dellaira különleges, keserédes és finom stílusát sokan megszerethették már előző, Kedves halottak című regénye által. Új könyvében, a Hazatérésben ismét egy nagyon érzékeny, megható és elgondolkodtató, váltott idősíkban játszódó történetet hoz el nekünk, melyben egy anya és lánya sorsát követhetjük végig. Vajon sikerül megküzdeni a múlt kísérteteivel és begyógyítani a régi sebeket a szeretet és megértés által? Ezekre a kérdésekre is választ kaptok, ha elkíséritek öt bloggerünket. Ha pedig velünk játszotok, most megnyerhetitek a Ciceró Könyvstúdió által felajánlott három példány egyikét!

A regényben központi szerepet játszik a fényképezés, Marilyn fiatal korában sokat álmodozik arról, hogy egyszer elismert fotós lesz. Az egyes állomásokon most híres, magyar származású fotóművészekről találtok egy rövid leírást, a ti feladatotok pedig, hogy a rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok az adott művész nevét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

További állomások: 

02. 22. - Könyv és más

02. 23. - Nem félünk a könyvektől

02. 24. - Ambivalentina

02. 25. - A Szofisztikált Macska

02. 26. - Könyvvilág

Elsőnek a könyvből készült film trailerért láttam és már akkor úgy éreztem, hogy ez valami olyan, amire kíváncsi vagyok. Ezután felfedeztem, hogy az Athenaeum kiadó gondozásában most fog megjelenni, ráadásul pont ők adták ki a Szólíts a nevedent is, ami hatalmas kedvencem volt tavaly, így alig vártam, hogy kézbe vehessem a kötetet és olvashassam. Különösen azért érdekelt a téma, mert egy nagyon érzékeny és érdekes helyzetet jár körül,  homoszexualitás és a keresztény vallás, illetve kivételes módon egy leszbikus lány történetünk főszereplője, ami igazán ritka, mert bár hiába jelenik meg egyre több LMBTQ+ témájú könyv, a legtöbb fiatal lányoknak szól, így teljesen más megközelítésből tálalják a témát, ráadásul természetesen helyes és cuki fiúkkal... Így alig vártam, hogy valami újat olvashassak.

Fülszöveg:

Amikor ​a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány első, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnőjével csókolózott a szénapadláson. 

Cam a szülei halálát követően a mélyen vallásos nagynénjéhez és jó szándékú, de reménytelenül régimódi nagyanyjához költözik. Tudja, hogy attól kezdve egészen más lesz az élete. A Montana állambeli Miles Cityben a túlélés két legfőbb alapszabálya: olvadj be, és hagyj békén másokat! Cam mindkettő tökéletes szakértője lesz – de az érzéseit és vágyait nem tudja magában elfojtani. 

Egy napon a kisvárosba költözik Coley Taylor, a gyönyörű és hibátlan cowgirl, aki az iskola legmenőbb srácának a barátnője. Coley és Cam között váratlan, intenzív barátság alakul ki, amely, úgy tűnik, akár több is lehet, mint barátság… 

De amikor ez már-már reális lehetőséggé válik, Cameront hideg zuhanyként éri a felismerés: csúnyán elárulták. Nagynénje drasztikus lépésre szánja el magát annak érdekében, hogy „helyrehozza” az unokahúgát – az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos nevelőprogramjába küldi őt. 

A Cameron Post rossz nevelése egy felejthetetlen regény önmagunk felfedezéséről és arról, hogy találjuk meg a bátorságot ahhoz, hogy a saját szabályaink szerint éljük az életünket. 

A regényből Chloë Grace Moretz főszereplésével Sundance-nagydíjas film is készült.

Én és a könyv:

Az előzetesből kiindulva, meg voltam róla győződve, hogy a könyv nagyobb része a megkédőjelezhető intézményről fog szólni, azaz a homoszexuálisokat átnevelő iskoláról. Ezzel szemben a történet az alig 12 éves Cameron szemszögéből indul, és eljut egészen a 17-18 éves, már majdnem felnőtt leányzóig, így nagyjából a teljes kamasz korát végigkövethetjük a könyvben.

Őszinte leszek: Totálisan beszippantott. Annyira filmszerűen és hangulatosan voltak leírva az apróbb és jelentősebb életképek egészen kicsi korától kezdve, hogy alig bírtam elszakadni a történettől, egészen az átnevelő iskolába való kerüléséig.

Valamiért annál a résznél éreztem egyfajta törést, mintha hirtelen egy másik könyvet olvastam volna. Mintha Cameront hirtelen új személyiséggel ruházta volna fel az írónő...

Karakterek:

Alapvetően nem sok szereplővel operál az egész könyv, mégis, aki egyszer megfordul Cameron életében, az többnyire egy összetettebb karakter, sőt még a háttérsztoriját is megismerhetjük, ami például a kötet második felében kifejezetten érdekes volt. Több diák is részletesebben megjelenik az intézet falai között, ráadásul a legkülönbözőbb háttérsztorikkal és problémákkal.

Cameront nagyon gyorsan megszerettem. Könnyű volt számomra azonosulni vele, mert bár sok eltéréssel, de sok olyan kiskori élményéről mesélt, amik velem is megtörténtek. (Mint mondjuk a folyamatosan fiúkkal lógás és a random elhagyatott helyek felkeresése.) Ezek az apró élmények nem speciálisak. Azt hiszem, a legtöbbünkkel ugyanúgy megtörténtek, így egyrészről baromi nosztalgikus és jó hangulatú a könyv, a másik oldalról viszont végig ott van a feszültség, ami Cam egyre inkább kibontakozó mássága jelent.

Emellett pedig odáig voltam azért, ahogy az írónő árnyalta Cameron személyiségét és hozzácsapott egy enyhe kleptomániát. Jó volt látni, hogy a melegség kérdése nem csak egy jelző lett, ami meghatározta a főszereplőnk jellemét, hanem csak egy nagyobb puzzle a többi közül. (Bár tény, hogy ez inkább a meleg srác, mint legjobb barát klisénél szokott a legerősebben kijönni.)

Cameron nagynénje és egyben nevelője is számomra egy árnyaltabb személyiséget kapott, miközben ismerős is volt. Azt hiszem mindannyian ismerjük azt a nőt, akinek egyszerűen szüksége van valamilyen külső erő vezetésére. Könnyen befolyásolható, egyszerűbb, de alapvetően csak jót akarna. Más kérdés, hogy a jót akarásával csak mégjobban roncsolta Cameron lelkét.

Sztori:

Ugye a történet a 12 éve Cameronnal kezdődik, majd 17 éves kora környékén köszönünk el tőle. Ez az időszak elég szépen felölei az énkeresés időszakát, így igazából gondolhatnánk, hogy egy elég tipikus, amolyan Love, Simon féle történetet kapunk, de azzal, hogy ennyire a kezdetektől kezdve látjuk az apró jeleket és különböző emlékképekből áll össze a történet, így Cameront is egyre közelebb érezhetjük magunkhoz, ráadásul egy egészen új és érdekes élményt nyújt a könyv. Mert mint azt már mondtam, itt nem az erotikára helyezte az írónő a hangsúlyt, sokkal inkább a lelki kérdésekre koncentrált. (Amiért továbbra is odáig vagyok. )

Nekem iszonyatosan tetszettek a gyermeteg első képek, a kórházba való betörés, lógás a fiúkkal...Annyira hangulatfestő jelenetek voltak ezek, hogy legszívesebben ki is hagytam volna azt a részt, ami miatt egyébként megfogott a történet és az előzetes. Azaz Coley és Cameron összekavarodását, majd azt a zseniális intézményt...

Összességében azt tudom mondani, hogy ez számomra tipikusan az a fajta könyv volt, ami egyszerűen beszippant. Alig bírtam letenni, és ez egyszerűen szuper élmény volt. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki picit is nyitott a témára, mivel végre valahára tényleg egy olyan LMBTQ+ regényről beszélhetünk, ami az identitáskeresés folyamatát hivatott bemutatni, és nem kéjálmokat igyekszik kielégíteni. 

Kiadó: Athenaeum

Oldalszám: 440

Fordító: Todero Anna

ISBN: 9789632932132

Megrendelem!

Nyereményjáték:

Az Athenaeum Kiadó gondozásában idén februárban megjelenő Cameron Post rossz nevelésében egy igen erőteljes új LMBTQ-regényt üdvözölhetünk. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és ismerjétek meg ti is Cam-et! Ha pedig mellette velünk játszotok, akkor a könyv egy példánya is a tiétek lehet!