Szerintem ez a fajta kis ékszer az átmenet a visszafogott átlag öltözködés és a nagy rocker vagy csak "zenés" öltözködésben. Megmutathatod, hogy te mit hallgatsz, de mégis egy kis visszafogott gyöngysor az egész. 

Alig kell valami hozzá, csak pár gyöngy, betűs gyöngy (én a Pirexben találtam) és gumiszalag. Az elkészítésében sincs semmi ördöngösség, szóval még a legkétbalkezesebb emberke is nyugodtan belevághat.
Egyébként sajnálom, hogy pont az ünnep kellős közepén töltöm föl ezeket az igazából ajándék ötleteket, de miután én is ezeket adtam a barátaimnak, így nem lett volna vicces lelőni őket itt a blogon. :) Legalább a jövőévre már ennyi mindenből lehet válogatni.:) 

Nem tudom, hogy az eddigi képeken föl tűnt e, de azt hiszem nem szoktam csillogó mosolyú képeket csinálni, szóval ha eddig nem tudtátok, akkor most mondom, hogy fogszabályzós vagyok, khm szóval voltam. Három napja vették le.

Úgy gondolom nincs még elég ilyen bejegyzés a netes világban, szóval megírnám ezzel a remek kis szerkentyűvel a tapasztalataimat illetve a mi közös kis történetünket, hogy boldogítottuk egymást kerek egy évig.

Amikor bejelentette a fogorvos anno tavaly nyáron, hogy bizony kelleni fog az állandó, úgy éreztem ki kell menekülnöm minimum az országból, mert nekem bizony nem lesz fogszabályzóm.... de lett és sokakkal ellentétben nem szerettem meg. 

Eleinte fájt, de nem is ez volt a legnagyobb bajom, hanem, hogy nem tudtam normálisan étkezni, mert mindenbe beleakadt, így rászoktam a fogaim folyamatos szívogatására, ezáltal rossz volt rám nézni mert folyamatosan grimaszoltam. :'D (Még jó, hogy már vége, de még mindig ezt csinálom.) 

De azt hiszem volt benne valami jó is, részben, hogy önbizalmat adott, hogy ha leszedik ennél már csak szebb lehetek, illetve mindenki nyugtatott, hogy jól áll és egyebek...

Egyébként nem volt olyan szörnyű, csak nem is szerettem igazán, bár miután levették elgondolkodtam rajta, hogy lehet vissza kéne rakni, olyan üres a szám...:'D

Na de, komolyabban kicsit azoknak, akik mostanság fogják megkapni ezt a mosolyszépítőkütyüt.
Először is rágózni minden további nélkül lehet, csak a dokinak nem kell mondani. A húzások/állítások után általában 2-3 napig az ember babapépen kívül nem nagyon tud mást enni, de utána semmi gond nem lesz. Ajánlott egy ilyen kis pici fogköztisztítót magával cipelnie az embernek, mert különben varázslatosan színes mosolyunkkal túlzottan is elkápráztathatjuk ismerőseinket.
A viasz amit adnak egy igazán jó cucc, bár én nagyon keveset használtam, inkább hagytam, hogy szétvágja a számat az egész... Ja igen, ha jót akartok magatoknak kitartóan mondjátok a dokinak, hogy eszébe ne jusson színes gumin kívül mást használni, ugyanis nálam az utolsó hónapokban vagy spórolás vagy nem is tudom mi céljából, de elkezdtek fémtekercseket használni, amik úgy szétvágták a szám, hogy a viasz berakása után jobban hasonlítottam egy boxolóra aki most megy a ringbe, mint egy szimpla iskolás diákra...

Egyébként szépen rendbe rakta a fogaimat, bár nekem csak szépítés volt a dolog mögött, hisz a harapásommal minden rendbe volt. Tennék be képet, de miután a teljes fogszabályzós életem megörökítéstelen lett, így csak a remek végeredményt tudom megmutatni. :c

Szóval tűrjétek, mert a végeredmény határozottan szuper lesz és tényleg sokat számít! Illetve ha az ember úgy fogja föl, hogy ez is csak egy ékszer, akkor egész jól tud mutatni.:) Csak önbizalom kérdése. 

Nem gondolom, hogy túl nagy szakértője lennék ennek a művészetnek, de úgy érzem, több éves tapasztalat beszél belőlem, így megengedhetem magamnak az a luxust, hogy papoljak erről a népnek. Ez enyhén egoistán hangozhatott, így szeretnék még egyszer nekikezdeni. Tehát ebben a posztban, pár hasznos vagy szerintem szívlelendő tanácsot osztanék meg a kezdő írópalántákkal. (Igazából én is az vagyok, de ebbe most ne menjünk bele.)

Szóval, elsőre mindenki egy nagy történetben gondolkodik, a nagy többség egy szerelmes/romantikus tinikönyvben, vagy egy hihetetlen fantasy világ megfestésében. Fontosnak gondolom, hogy ne kezdjük úgy az egészet, hogy -ha akár ez egy fanfiction is- ez egy mestermű lesz, és egyből a boltokban lehet majd kapni, tehát kiadják, vagy egyből több ezer ember fogja epekedve várni a következő részt. (Fanfiction esetében.)

Eleinte jobb, ha csak magunknak írunk, vagy csak egy szűk rétegnek. (Haha, én mesemondóként kezdtem pályafutásom, úgy, hogy öcsémnek meséltem fejből minden este.) Közben pedig érdemes minél többet olvasni, mivel csak így tud bővülni a szókincsed. (Nem, a sok filmtől és sorozattól nem leszel műveltebb, mivel ott nagyon egyszerű kifejezések tömkelege vár, és szinte csak párbeszédek, -mondjuk még jó, hogy- de egy történet akkor lesz igazán jó, ha megjelennek előttünk a szereplők és az őket körülvevő környezet. Ez minden egyes alkotási formára igaz, és itt meg is érkeztünk egy számomra különösen fontos ponthoz. Nem csak regény létezik. Írhatsz rövid kis elgondolkodtató, vagy éppen csak hangulat festő novellákat, anekdotákat vagy verset. Emellett ott van a mese is, de szerintem ez egy olyan ág, ami nem feltétlen érdekli a nagyközönséget. (De ha igen, akkor írjatok és szívesen szólok pár szót a dologról,persze tapasztalataimon belül.)

Novellákat írni sokkal egyszerűbb, és ajánlottabb is. Hiszen, ott tényleg megvan a bevezetés, tárgyalás, befejezés hármasa, ami egy biztos váz tud lenni, a későbbi előrehaladásban. Illetve egy rövid szövegről van szó, így eléggé biztos, hogy egy kész és kidolgozott kéziratot tarthatsz nemsokára magad előtt, míg a regénynél, általában három, négy fejezet után alább hagy a lelkesedés, és szép lassan egy elfelejtett kis papír köteg lesz az asztalod egyik szélén -avagy egy kis fájl egy elfejtett mappában- és az ilyenekkel sehova se lehet fejlődni.

Hogyan tudnád fejleszteni írási készségeidet? Sok gyakorlással, tehát jó sok kis szöveggel, személy leírással, táj leírással, párbeszédekkel. Nem kell rögtön megírnod egy Harry Potter kaliberű regényt. Elég ha kis részletekkel vagy novellákkal próbálkozol. (Persze neki kezdhetsz egy regénynek, de nagyon kicsi az esély rá, hogy lesz is belőle valami. De ha mégis, akkor minden elismerésem.) Ha kicsit jobban sikerült belerázódnod a dolgokba, akkor ezt a lapot, ajánlanám, itt nagyon sok érdekes leírást találhattok, illetve rengeteg gyakorlati feladatot és versenyt: Pennát a kézbe!

Az írás nem magányos folyamat, több könyvet is dupla szerző írt, tehát két ember, vagy több. Illetve több tollforgató tudja segíteni egymás munkáját, nem csak vélemény nyilvánítással és eszmék cseréjével, hanem konkrét gyakorlatokkal. Elméletileg Magyarországon több ilyen írói klub is alakult, én csak egyről tudok, méghozzá a Penna írósuliról, melyet Abody Rita írónő vezet, több kiemelkedő sikerrel! Több részlet itt.

Tőle láttam több ilyen csoportos gyakorlatot, amik igazán érdekesek, vidámak és építő jellegűek.

1.) Asszociációs játék:

Üljetek körbe le, és vegyetek az öletekbe egy-egy füzetet, kezetekbe meg egy tollat. Valaki mondjon egy szót. Írjátok le, majd a jobbra mellette ülő is mondjon egy fogalmat, de azt ami rögtön eszébe jutott az elhangzott szóról. (Példa: Béla volt az első ember és azt mondta, hogy delfin, jobbra mellette ült Helga, és neki a delfinekről az úszás jut eszébe, ezért ezt mondta, ezután jobbra Helga mellett Irén ült, neki az úszásról a szabadság jut eszébe, ezért ezt mondta... és így tovább.Tehát a füzetben/papírlapon ezt fogjátok olvasni: delfin, úszás, szabadság stb.)

Ha már egy jó adag szó összegyűlt álljatok meg, és válasszatok ki 3-3 szót fejenként, lehet szimpátia  vagy un szimpátia alapján is. Majd olvassátok ezeket föl egymásnak, és döntsétek el, hogy az az ember a három szava közül melyikkel írjon. (Ez az egy szó lesz az irományod címe. Ha két embernek a 3-3 szavában van megegyező, érdemes azt választani, mert érdekes, hogy ugyan abból a címből mennyire más történet alakulhat ki.) Ezután álljatok neki írni, és ha mindenki elkészült olvassátok fel egymásnak.:)

2.)Hajtogatott bohóc:

Kisebb korodban biztos játszottál már olyat, hogy egy papírlapra megrajzoltál egy fejet, majd az lehajtva, hogy a szomszéd ne lássa tovább adtad a lapot, ő pedig rárajzolt egy testet, lehajtotta tovább adta.. és a végén egy nagyon vicces és furcsa alak jelent meg előttetek, mikor szétnyitottátok a papírt. Nos, ugyanezt el lehet követni egy történettel is. Üljetek körbe és vegyetek elő mindannyian egy-egy lapot. Firkantsatok rá egy címet, hajtsátok le és adjátok tovább, így papírlapok körbe körbe mennek majd. A cím lesz az egyetlen amit senki se lát, mivel a következő ember elkezdi a maga történetét, viszont mikor tovább adja, és lehajtja a papírt, az utolsó 1-2 kifejezésnek látszania kell. Így megy ez végig, majd mikor vissza ér hozzátok a saját lapotok, akkor nyissátok szét, és derüljetek egy jót eszetlen történeteteken. Persze az a csodálatos, amikor részben, vagy teljesen összefügg az egész történet. (Volt már rá példa.)

3.) Értelmezd a rajzot:

Mindenki vegyen a kezébe tollat és papírt, és véletlenszerűen rajzoljon rá, ami éppen eszébe jut. Ha kész akkor hajtsátok picire össze, dobjátok az összeset egy sapkába és húzzatok. A húzott művet próbáld meg értelmezni, és írni róla egy történetet. Ha készen vagytok olvassátok fel egymásnak.

Hogyan írjunk? Az ilyen kérdésre nehéz válaszolni, hisz van aki a szabadban szeret, papíron, van aki laptopját püfölve, zenét hallgatva. Egy biztos, ha egyszer eldöntjük, hogy neki állunk zárjunk ki minden mást! Tehát, ha éppen kisöcsénkre kell vigyázni a Balaton parton ne álljunk neki, hisz ez az észlény bármikor fejest ugorhat a sekély vízbe.  Ha pedig gépen szeretnék a billentyűket koptatni, ajánlatos lekapcsolódni az internetről, vagy mindenhonnan kijelentkezni (facebook,skype,tumblr,twitter,msn(?),instagram). Hisz ezek mind elvonják a figyelmünket az írásról. Én személy szerint nagyon szeretek közben zenét hallgatni, de csak külföldit, mert a magyar szövegtől összezavarodok. A legjobb általában csak az aláfestő dallam, ahol szinte semmi szöveg nincs. A zene nem csak egy kellemes hangulatot ad, hanem gondoskodik arról is, hogy az ihlet folyamatosan velünk legyen, és ez az egyik legfontosabb része az egésznek.

Kell egy apró rúgás ami az egészet elindítja, olyasmi az ihlet mind a dominó sor első eleme, ha az eldől, az egész automatikusan folytatódik, egyik után a másik alapon. No de mi van akkor, ha ez az első mozgató rugó hiányzik? Tapasztalataim szerint ilyenkor a legjobb, ha hagyjuk, hogy ránk találjon az az apró ötlet, de mégis ki szeret ölbe tett kézzel ülni, és várni, hogy egyszer csak lepottyanjon az érett tökéletes alma a fáról, pont elénk?

Szóval, hogyan is tudunk ihletet gyűjteni?

- Zene hallgatásával

Ezt fentebb már részleteztem, de azért ide is muszáj beírnom, hogy teljes legyen az összegzés

- Túrázás, sétálás

Akármilyen furcsa is, annyival, hogy kiviszed a kutyát sétálni, elmész futni, vagy csak jársz egyet a közeli parkban rengeteg ihletet tudsz gyüjteni, csak járj nyitott szemmel

- Képek

Több "inspirációs" blog is létezik mostanság, azokat is érdemes lehet nézegetni, -bár tapasztalataim alapján semmit se érnek- inkább érdemes fölmenni a következő lapokra: weheartit, tumblr, deviantart, flickr. A legegyszerűbb és legjobb, ha lemented és csoportokba rendezed a képeket. Így mikor írás közben elakadsz, internet kapcsolat nélkül is rá tudsz nézni képeidre, és ki tudja, lehet, hogy csak egy utca képe hiányzott a folytatásból.

- Idézetek

Akármennyire is utálom, és nem értek egyet ezekkel a rövid gondolatokkal, akkor is van, hogy hasznosak tudnak lenni. Tudjátok vannak ezek a facebook-os oldalak, ahol napi bölcsességeket szoktak tizenéves kislányok megosztani. Néha előfordul, hogy egyet-egyet tovább gondolva egy konkrét sztori kikerekedik. Bár ez inkább olyan totális mentőöv szerű.

- Beszélgetések

Az egyik kedvenc írásom -ami ritka, mert általában a sajátjaimat mind utálom, mint szinte az összes amatőr író általánosságban- egy beszélgetésen alapult, melyben kissé összekaptunk osztálytársammal.

Igazából részben teljes hülyeség amiket feljebb leírtam, mivel az ihlet végig ott van előttünk, bármi lehet, csak észre kell vennünk. Tehát járj nyitott szemmel, bármerre is jársz!

Fontos illetve további linkek:

- Lexen jegyzetei

Nagyon sok jó ötlet, és praktika egy magyar lány tollából, kifejezetten ajánlom.

- A regényírás 10 szabálya (E. Leonard szerint)

Nem mindegyik ponttal értek egyet, de a felkiáltó jelről szóló rész igazán szívlelendő.

- Egy hobbi író a írásról, másoknak

Sok jó tanács.

- A regény

Kissé száraz szöveg, de hasznos.

- Pennát a kézbe!

Gyakorlati feladatok, és versenyek.

Remélem tudtam segíteni, és nem csak a közhelyeket bővítettem.:) Ha bármi kérdés felmerült, lehet kommentálni alul, vagy a chatben. De így összegzésképp a legvégén megjegyezném, hogy minden csak gyakorlás kérdése, mert írni bárki tud. Ez tanítható.:) 

Ezer és egy ötletem van, de mind az őszhöz kapcsolódik, nekem pedig alig van időm így suli mellett, így most ezen a szép borongós vasárnapi napon, lassan lepötyögöm nektek az összes frenetikus gondolatomat az őszről. Ebbe beletartozik a suli, a lehűlő idő következményei, mint például az öltözködés vagy a gyakori betegségek. De miután így ez az egyetlen poszt országút hosszú lenne, így részekre szedem.:) Autumn ➡ ツ cikksorozat első része tehát: 

Elsőnek is vegyük a suli témát. Sok oldalon láttam back to school témaként, ezt a bizonyos "mi van a táskámban" posztot, szóval gondoltam nagyot és merészet és kipakoltam a táskám, csak nektek, csak most.:) Íme: 

Pár poszttal ezelőtt, már mutattam, hogy mindig van nálam egy naptár, illetve egy könyv a biztonság kedvéért. Ezeken kívül persze van egy tolltartóm, ami egyszerű fekete lenne, ha nem lenne rajta egy hatalmas Barca fociklub logo, szóval ezért elég lazán letakartam azzal a textil darabbal, amit két nagyobb biztosítótűvel fixáltam.
Ha még valaki nem jött volna rá, akkor most elárulom, hogy oda vagyok a nyuszikért. Így nem hagyhattam anno a boltban ezt az extra kawaii hegyezőt. Ezeken kívül nem sok érdekes dolog van, csak a szokásos kék tollak amikből a sok, sohasem elég és szövegkiemelők. 

Végül pedig minden, ami az elülső zsebben található. Tavaly óta olyan kiszámíthatatlan az időjárás, hogy a táskám aljába mindig elrejtek a biztonság kedvéért egy esernyőt. Ezt a baró pöttyöset kb 800 Ft-ért vettük a nyáron a Tescoban. Szintén a "ki tudja mikor lesz rá szükség" elvén van nálam olló és cellux, illetve tesire hajgumi és csat, bár szinte sose használom. Aztán van még egy tükröm és abban a színes kis tasakban egy szempillaspirál-korrektor-szemcerka kombóm. Ebből megjegyezném, hogy a fekete-fehér She szemcerkát nagyon nem szeretem, egyáltalán nem ajánlom senkinek. További érdekességek nincsenek nagyon, bérlet, zsepi, telefonom a kulcsom és a fülhallgatóm szokott még itt helyet kapni. 

Hát akkor végül is elkészült a blog és készen állok én is, hogy közzétegyem az első fotósorozatot, ami igazán friss, mert még ma délután készült Tihanyban. Anyuval amolyan csajos napot tartottunk és sétálgattunk pár órácskát ott... Ekkor születtek ezek a képek is, mint már említettem.

So finally, I'm here with a new blog, and I'm ready to publish my first outfit post, what I made today in Tihany. With my mum, we had a girly day, (like shopping and stuff) so we went there, and made these pictures.

Szóval amúgy Nina vagyok és igen, ez a valós nevem.:) Idén töltöm 15. életévemet, szóval szeptemberben kezdem el a gimnáziumot. Lassan 3 éve röplabdázok, de mellette előszeretettel gördeszkázok és írok. Élőben, a valóságban nagyon nehezen tudom kifejezni magam, nehezen beszélek. Viszont az írás könnyű számomra, így nem youtubeon hanem bloggeren próbálok most szerencsét.

I'm Nina, and yeah, this is my real name. I will be 15 this year, so i will attend high school in september. I've been playing Volleyball for 3 years, and I like skateboarding and drawing as well. In real life, I can't really express myself, I don't talk much. But writing is easy for me, so I' ve decided to make a blog, where I can put my outfit posts.

Tehát a mai napon egy egyszerű kis short - crop top - tornacipő triót vettem föl, hozzá pedig a kedvenc karkötőmet és kalapomat, amit egy hete sikerült megszereznem, miután tavaly ősz óta kergettem. A pólóm felirata, nem véletlen, ahogy a conversemé sem, hisz egyik kedvenc együttesem az AC/DC. Mondhatni az ő zenéjükön nőttem fel. A crop top alá, - miután oldalt hihetetlenül kivágott- egy ilyen csipkés felsőt (toppot?) vettem föl. Szeretem az ilyen különböző mintákat keresztezni, mint például a csipkéket és a csíkokat, szóval remekül kiegészítették egymást számomra a shortommal, ami történetesen fekete-fehér csíkos. Nagyon szeretem, mivel egy egyszerű pólót is (hát még csipkével) nagyon feldob és mindenhez passzol, mivel "színtelen" .

So today, I wore a simple shorts with an AC/DC (which is one of my favourite band, I can say that I grew up on their music) crop top and sneakers, and I wore my favourite hat and bracelet, which i bought last week. Under my crop top I put on a lace top. I like to mixing up different patterns, so it really fitted with my shorts, which was a black and white striped short. I really like it, because it looks good with everything, even with a simple shirt, because it's "colorless".