Sziasztok! Nina vagyok és rendszerezés mániás. Évek óta nem tudok létezni a határidőnaplóm nélkül és folyamatosan keresem a jobb, újabb és praktikusabb módszert a teendőim, gondolataim, ötleteim rendben tartására.

No, nem mintha annyira hihetetlenül sok lenne, és borzalmasan elfoglalt üzletasszony lennék, de valahogy ez egyfajta hobbim lett, és hatalmas támaszt nyújt a mindennapjaimban, hogy mindig tudom, hogyan osszam be a lehető legjobban az időmet, mire kell igazán koncentrálnom, hogy minden időben készen legyen. Előre szeretném leszögezni, hogy ez a poszt egyáltalán nem szponzorált tartalom.

Azt hiszem egy ilyen bevezető után nem meglepő, hogy a témában nem csak olvasni, de videókat nézni is szoktam, így egy kedvelt youtuberemen keresztül jutottam el a Notion oldalára. Ez pedig az egyik legjobb dolog volt, ami mostanság történt velem, ugyanis megkaptam a híres Bullet Journal egy olyan változatát, ami nekem ezerszer jobban kézre áll, ez pedig nem más, mint az online szerkeszthető BuJo. 

A BuJo alapvetően egy nagyon hasznos és kellemes hobbi, de őszintén, engem folyamatosan csak elkeserített a béna kézírásom, a rajzaim gagyisága és emellett annyi időmet ette meg, hogy úgy éreztem hiába szép (bár az enyém még szép se lett) és hiába lenne praktikus, hisz személyre szabható, de nem, nekem elég akkor a sablonos tesco-s határidónapló. 

A Notion profil segítségével lényegében létrehozhatsz egy apró weboldalt, ahol különböző lapokon más és más teendődet vezetheted, de az egészet te szerkesztheted és színesítheted. Be lehet ágyazni videókat, képeket, idézeteket és a legkülönfélébb egyéb lehetőségeket. (Én még mindig nem tudtam mindent felfedezni egy hónapnyi használat után.) Én személy szerint külön oldalakat vezetek a sulinak, a blognak, illetve a filmeknek és sorozatoknak. A közeljövőben tervezek megalkotni egy rendszerezett költségeket figyelő oldalt, ahol előre meg tudom tervezni a havi kiadásokat, hiszen nemrég külön költöztünk a barátommal a szüleinktől, így pedig nem csak a kiadásos, de egy egész lakásos oldal tervben van, hiszen a takarítás, bevásárlás és minden egyébre hasznos lenne, egy ilyen táblázat. (Azt hiszem nem meglepő ezután a poszt után, ha elmondom, hogy a Friends-ből egyértelműen Monicaval tudtam a legjobban azonosulni.) 

Mint a mellékelt képeken is látható, egy főoldalhoz tartozik a többi aloldal, amiknek szintén lehet aloldala. Így például a sulis részem tovább két részre oszlik. Az egyikben egy beágyazott naptáram van, ahova beírtam a ZH-k, házi feladatok, fontosabb laborok időpontját. A másik egy egyszerű táblázat, ahol az idei tárgyaim nevei, a tárgyat tartó tanszékek nevei (tag-ként) és azok elérhetősége, a tárgyhonlap található. (Ezt még szeretném bővíteni majd, azokkal a linkekkel, ahol az online tananyagokat el tudom érni, mert szerencsére mindent máshova pakolnak fel.)

A sulis "főoldalon" pedig egy két hétre lebontott "to do list" található, ahova folyamatosan írogathatom az éppen aktuális lemaradásaimat és teendőimet. (Igen, a képen is látszódik, hogy van bőven.)

A szerkesztés menete a következő: Kiindulhatsz egy template, azaz sablonból, vagy elkezdheted magadnak a nulláról. Ha a nulláról kezded, csak bele kell kattintanod a semmibe és egy "/" jelet beütni és már dobálja is fel a lehetőségeket. Létrehozhatsz táblázatot, naptárat, címsorokat, pipálható "teendő" mezőket, és még ezer mást, tényleg teljesen személyre szabhatod. Ha pedig nem tetszik a hirtelen kialakult elrendezés, bármikor variálhatod, mert mindenhol működik nagyjából a "drag and drop" módszer, szóval a sötétszürke sávban is nyugodtan tudod dobálni egymás alá-fölé és egymásba a különböző oldalakat, ezzel alá- vagy fölérendeltségi viszonyt létrehozva. 

Ennek az egyetlen hátránya, hogy így viszont borzasztóan könnyen tudod véletlenül szerkeszteni az oldalaidat, amikor nem is lenne cél, így érdemes a biztosan kész oldalakat lelakatolni, a jobb felső három pontocska segítségével. Ezt a címsávban egyébként mutatja is, ha zárolt a szerkesztés.

Mivel nagyon szeretek listákat gyártani, így elkezdtem itt felírogatni, hogy éppen milyen sorozatot nézek, mit szeretnék majd nézni, vagy mit fejeztem be. (Újabban sajnos az olvasás nem az erősségem, mivel mindig úgy érzem "túl fáradt vagyok már" hozzá, sajnos, de ezen igyekszem javítani...)
Ezeket a listákat az imdb-s linkek segítségével csináltam meg, illetve a Notion könyvjelző gyűjtő lehetőségével. Egészen jól működik, bár sajnos képekkel együtt nem fér ki szépen egy oldalra, így a látottak csak címmel vannak feltüntetve. 

Ezután jött az ötletem, hogy ezt zenékkel is meg lehetne csinálni, de sajnos összeesik az oldal, ha 2-3 playlistet vagy youtube videót egy oldalra pakolok, így ezt nem ajánlanám senkinek. 
Illetve még egy apró hibát vettem észre, ami felhasználóként nem kényelmes, hogy a naptárban, ha egy nagyobb mennyiségű teendőt veszek fel, akkor amikor új hónapra lapozok, kicsit hosszabb idő amíg betöltenek, így simán azt gondoltam már párszor, hogy elveszett, pedig nem, csak hosszabb idő amíg betölt. De ezeken kívül nagyon jól működik az oldal és borzasztóan sok segítséget nyújt nekem a mindennapokban.

A Notion alapvetően ingyenesen használható, viszont, sok extrát nyújt a Pro verziója, ami nem túl drága, viszont még jobb, ha az ember ingyen tudja ezeket a plusz funkciókat használni. Erre is van lehetőség: Mivel az elmúlt évben online folyt az oktatás, így szinte biztosra veszem, hogy a legtöbb korombelinek lett valahogyan "iskolai email címe", nálunk ez a @edu.bme.hu végződést jelenti. Ha neked is van, akkor mindenképp ezzel regisztrálj a Notion oldalára, mivel így teljesen ingyen használhatod a Pro verziót. 

Ti ismertétek ez előtt a Notion-t? Mit gondoltok, ez után belevágtok? Szerintetek milyen oldal lenne még hasznos? :) 

Ha valaki régebb óta követi a blogot, már észrevehette, hogy a távol-keleti kultúráknak külön elszeparált rész van kialakítva a szívemben, így amikor megláttam, hogy a Bookline-nál egy új ismeretterjesztő kötet jelenik meg Japánról, egyértelmű volt számomra, hogy ez egy olyan könyv, amit egyszerűen olvasnom kell.

A könyvet szemrevételezve először a borítón és az ezernyi képen akadt meg a tekintetem. (Bár legyünk őszinték, ez eléggé magától értetődő, de szeretnék pár szót erre is áldozni.) Az illusztrációk, képek, nagyon szépek, igényesek és maga a papír minősége is kifejezetten jó, ami azt hiszem az ilyen típusú köteteknél kifejezetten fontos. 

Nagyon tetszett, hogy a különböző témáknál szinte mindig megjelent Japán földrajzi térképe, ahol rendre be voltak jelölve a témában jelentősebb helyszínek. Ez nem csak az áttekinthetőségben és megértésben segített, hanem úgy éreztem az egész könyv olvasása közben, hogy fel kéne írnom minden egyes számomra izgalmasabbnak gondolt helyszínt, ezzel pedig egy hosszabb utazási célpontok listáját létrehozva. 

Ebből pedig következik, hogy bár ez egy ismeretterjesztő könyv, mégis egyértelműen számomra azokhoz az emberekhez szól, akik a közeljövőben terveznek kiutazni és közelebbről is szemügyre venni az országot. 

Hisz rengeteg részre felbontva mutatja be az országot, mégis kissé felületesen, úgymond pont annyi ismeretet ad, hogy az ember kellően tisztában legyen fogalmakkal, helyszínekkel és szokásokkal. Viszont ennél többet nem, de ez képtelenség is lenne, illetve nem is célja. 

Amit rendkívül élveztem, hogy nem csak a nagyvárosokra koncentrált, illetve nem csak a klisés japán témákat járta körbe, hanem általánosan adott egy történelmi, vallási, földrajzi és stb összefoglalót, így muszáj elmondanom, hogy igen, adott új ismereteket, aminek  természetesen rettentően örültem.  

Bár kellemes volt a már ismert dolgokról is olvasni (legalább egy láthatatlan várveregetést adhattam magamnak). 

Így nyugodtan tudom ajánlani olyanoknak is, akik azért már jobban ismerik a japán kultúrát és félnének egy újabb ismertető kötetbe pénzt ölni. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy akkor a legjobb választás ez a könyv, ha az ember tervez minél hamarabb kilátogatni Japánba, vagy legalábbis valamiféle segítségre van szüksége az útjának állomásainak a megszervezésére és megtalálására. 

(Reméljük a mostani helyzet minél gyorsabban változik pozitív irányba, és az ember lánya illetve fia tényleg belátható időn belül tervezhet utat Japánba.) 

Utazzatok velünk a felkelő nap országába, Japánba, ahol tökéletes egyensúlyt képez múlt, jelen és jövő. Biztosan láttatok már képet a japán cseresznyevirágzásról vagy a Fudzsi-hegyről, találkoztatok már animékkel/mangákkal, origamiztatok vagy láttatok gésákról szóló filmet. Ha még nem, vagy ha szeretnétek többet megtudni Japánról és a japánokról, akkor tartsatok bloggereinkkel ezen a különleges blogturnén! Olvassátok el az ajánlóinkat és játsszatok velünk minden állomáson, ugyanis a turné végén a Bookline Könyvek kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk megnyeri az Ezerarcú Japán egy példányát!

További posztok:

Mióta megírtam az érettségis, továbbtanulós összefoglalómat, egyszerűen megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha ezt egy picit tovább vinnénk... Mondjuk úgy az egyetem végéig. 

Egyrészt nekem is jó így félévente összegezni és a későbbiekben visszanézni, de talán azoknak is sok segítsége tudok nyújtani, akik ezen a szakon, vagy csak karon gondolkoznak és szívesen belelátnának picit jobban az itt történő dolgokba. (Őszintén, nekem is sokat segített, hogy Dóri végig vlogolta az egyetemi éveit, és picit belőle is inspirálódtam, hisz ha a karunk egyik szakának már van ilyen beszámolója (villamosmérnöki), legyen már egy másiknak is (mérnök info).)

Ugyanakkor picit meg is vagyok szeppenve, tekintve, hogy még mindig csak az első félévemen vagyok túl, ráadásul nem igazán testesítem meg az átlag vikest, azaz egyrészt lány vagyok, haha, de ami még fontosabb: nem matekos osztályból jöttem, sőt, hosszú évekig még a közelébe se kerültem ennek a pályának. De ezt a sztorit megtaláljátok itt, a már emlegetett továbbtanulós és érettségis posztban. 

Szóval, hogy is volt? A nyáron kiderült, hogy felvettek, aztán rögtön jött is a gólyatábor, a regisztrációs hét és a kar különlegesebb eseményei, mint a Qpa, vagy éppen az Ökörsütés. Ezekre a közösségi programokra nem különösebben szeretnék most ebben a bejegyzésben kitérni, szerencsére, ha bármelyik kifejezésre rákerestek, rögtön az első találat megmagyaráz mindent. Ide most bőven elég annyi, hogy igyekeztem legyőzni az antiszociális énemet, és a lehető legtöbb mindenben részt venni, így pedig szerencsére szuper embereket ismertem meg, akik baromi sokat segítettek az első félévem alatt. Egyrészt nagyon jó jegyzeteket kaptam, másrészt viszont, úgy érzem igazán jó barátokra tettem szert, akikkel élmény még a legunalmasabb gyakorlat vagy előadás is.

Na de vissza egy picit a tanuláshoz, lássuk milyen tárgyaim voltak az első félévemben. Bár én ténylegesen csak a saját rendszerünket ismerem, annyi már kiderült számomra, hogy bizonyos fogalmak nem léteznek minden más egyetemen is, szóval, ha valaki úgy érezné, hogy túl szájbarágós a magyarázatom, nos az pont ezért van, hogy egy másik egyetemen hallgató, egy anyuka/apuka/nagymama vagy éppen egy gimis is értse, hogy miről is magyarázok, hisz ez elsősorban nekik szól, akik szeretnék megérteni, hogy mit is tanul, na meg hogyan egy mérnök informatikus hallgató. 

Szóval kezdeném is egy gyors és rövidke táblázattal, ahol a különböző új kifejezéseket gyorsan elmagyaráznám: 

Aláírás - Ahhoz, hogy egy tárgyból vizsgát tehess, bizonyos követelményeket teljesíteni kell a félév közben. Ez általában a ZH-k egy meghatározott minimum feletti megírása (általában 40%) és jelenlét a gyakorlatokon, laborokon és előadásokon (min. 70% általában). Ha az ember teljesíti ezeket a követelményeket, akkor megkapja a tárgy aláírását. EZ azért jó, mert ha nem sikerül egy vizsga, akkor van olyan tárgy, ahol felveheted a rá épülő tárgyakat, mivel elég csak az aláírás megléte, nem kell sikeres vizsgát is tenned.

Beugró - Bizonyos laborokon, ahhoz, hogy számítsák a jelenlétedet, sikeres beugrót kell írnod. Ez egy rövid feladat, aminek sikerülnie kell, különben hiába veszel részt az órán, nem kapsz érte jelenlétet. Illetve vannak olyan ZH-k is, ahol bizonyos feladatokat muszáj megoldani sikeresen, különben automatikus karó és nem is javítják tovább a dolgozatot. 

Előadás - A legtöbb tárgyból van ilyen, általában 2-3 órás, ahol az elméleti tudást próbálják átadni a hallgatónak. (Itt általában 200-300 hallgató van jelen (jobb esetben)).

Gyakorlat - Az elméleti tudás megszerzése után, jöhet a gyakorlat, ahol konkrét feladatokat oldunk meg kisebb csoportokra bontva. (Jellemzően 20-30 hallgató kerül egy gyakorlatra.) Itt lehet kérdezni, kicsit olyasmi, mint egy gimis óra.

Házi feladat - Bár a gyakorlatokon van olyan gyakorlat vezető, aki ad fel házit, de annak nincs nagy jelentősége. Viszont, ha egy tárgyból követelményként van kiírva házi, akkor az általában egy nagyobb volumenű beadandót/projektet jelent, ami általában beleszámít az félév végi jegybe.

Jelenlét - Vannak gyakorlatok, előadások és laborok, amiken kötelező részt venni valahány százalékban. Ezt általában úgy valósítják meg, hogy körbeadnak egy jelenléti ívet, amit alá kell írni. 

Kredit - A legtöbb felvehető tárgynak van egy kreditekben megadott értéke. Ez határozza meg, hogy nagyjából mennyire nehéz a tárgy, vagy hogy mennyi órát kell beleölni, hogy az ember sikeresen tudja teljesíteni. Egy félév alatt nagyjából 30 kreditet kell felvenni, hogy az ember megfelelően tudjon haladni a tanulmányaival.

Kötelezően választható tárgyak - Gazdaságtudományi tárgyak rövidke listája, melyek közül összesen 4-et kell elvégezni. 

Labor - Nálunk ez azokat az órákat takarja, amikor egy gyakorlathoz hasonlóan feladatokat oldunk meg, de a labor esetében ezt nem tanteremben és papír alapon tesszük, hanem számítógépek segítségével.

Mintatanterv - Egy terv, ami mutatja, hogy melyik félévben mely tárgyakat kéne felvenni, ahhoz, hogy a megadott időre befejezzük a tanulmányainkat. Ebben csak kötelező tárgyak vannak benne, a szabadon és kötelezően választhatóak nincsenek. 

Szabadon választható tárgyak - Lényegében bármilyen tárgy, ami nem kötelező az ember saját szakjának, de oktatják az egyetemen, tehát akár más karokon. 

Szorgalmi időszak - Az a bizonyos 14 hét, amíg tartanak az előadások, gyakorlatok, laborok és néha napján még ZH-kat is írunk.

Vizsga - Miután lejár a szorgalmi időszak, következik a vizsgaidőszak, amikor is a vizsgaköteles tárgyakból vizsgát kell tenni. Ilyenkor már nincsenek előadások, csak egy-egy vizsga kedvéért kell az egyetem területére bemászni.

ZH/kisZH - Szorgalmi időszak alatt nagy ZH-kat írunk a tárgyakból, az addig tanult anyagból. Nagyjából olyanok ezek, mint egy-egy nagy témazáró még a gimiből, csak 2-3 témából írunk egyszerre. A kisZH-k pedig olyasmik, mint a röpdolgozatok, ezeket gyakorlatokon/laborokon írjuk és általában alig 10-15 percesek.

ZH sáv - A nagy ZH-knak ki van jelölve egy adott időpont a héten, amikor a tárgy hallgatói megírhatják azt. Így nem megy el vele előadás vagy éppen gyakorlat. 

Na de mostmár tényleg nézzük a tárgyakat. Összesen nyolc darab tárgyam volt, ezek közül négy volt vizsgás, a többi évközi jegyes vagy csak aláírásos. A két aláírásost már itt helyben elmagyaráznám: az egyik a tesi volt, ami kötelező az egyetemi éveink alatt kétszer, de mi dönthetjük el, mikor szeretnénk felvenni. Én a falmászást vettem fel, amit nagyon szerettem, de lehet inkább a társaság és az időpont miatt. Csak infós gólyák voltunk a csoportban és rögtön a ZHsáv után mentük, így mindig kupaktanácsot tartottunk az épp aktuális ZH-ról.

A másik aláírásos tárgyam a Tanköri volt, ami lényegében egy osztályfőnöki óra. (Az a rengeteg ember, akiket felvettek idén, nagyjából 30 fős tankörökbe van rendezve, így kicsit könnyebb az ismerkedés és a beilleszkedés.) 

A többi tárgyról pedig itt lent találtok részletesebb kiértékelést:

Analízis 1: Deriválás, integrálás, határéték és komplex számok. Az egyetlen tárgy, amitől eleinte nem féltem, de mégis. Az a fajta matek, amire a legtöbb gimis matek fakton megpróbálnak felkészíteni, hol kisebb, hol nagyobb eredménnyel. Nos esetemben nem sokat számított ez, tényleg egyszerűen a legelejétől kezdve kellett tanulnom, de hála az égnek a mateking-re mindig számíthattam, és ha van tárgy, ami tényleg teljes egészében fel van rakva erre az oldalra, akkor az az analízis. (Sajnos ez egyébként nagy szó, mivel a következő tárgyból alig volt fent valami.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 6 || 2 előadás és 1 gyakorlat

Bevezetés a számításelméletbe 1: Meglepő, de a vizsgát leszámítva, ezt a tárgyat szerettem talán a legjobban. Nagyon jó volt belőle az előadás, és bár minden új volt (vektorterek, mátrixok, kongruencia) mégis egész gyorsan megértettem. Talán ezért is érzem úgy, hogy szerettem. A vizsga sajnos szóbeli volt, amitől rettentően féltem, hiszen a matekos szaknyelv eléggé hiányosságom még mindig, ráadásul még mindig van, hogy egyszerű dolgok is csak németül jutnak az eszembe a témában. 

Ez meg is látszott a vizsgámon, mondjuk egy elég magas elvárásokkal rendelkező vizsgáztatót kaptam, így a nem túl fényes jegyemre is egészen büszke vagyok. (Ott helyben pedig szinte kiugrottam a bőrömből, hogy nem kell másodjára is jönnöm.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 5 || 1 előadás és 1 gyakorlat

Digitális technika: A tárgy, amit tényleg-tényleg szinte senki se ért. Pár jófej ismerősnek hála, akik már foglalkoztak ezzel a témával, a vizsgáig megértettem a tárgy alapjait, így pedig ebből a tárgyból lett a legjobb jegyem, igazán meglepő módon. A tárgy elméletileg megtanítja a logikai kapukat, a verilog és az assembly nyelv használatát, de őszintén, ha nem lettek volna ismerőseim, akik face to face elmagyarázzák ezeket, akkor biztosan tudom, hogy csak azzal, hogy részt veszek az előadásokon és gyakorlatokon, nem tudtam volna így teljesíteni a tárgyat.

ZH-k száma: 1 || Kredit: 6 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Programozás alapjai 1: Szinte biztosan ez az a tárgy, amire mindenki, aki kicsit is érdeklődik a szak iránt, felkapja a fejét. A félév során a C nyelvet ismertük meg. Számomra az egész programozás új volt, így kapkodtam a fejemet rendesen, ahogy az egész a nyakamba zúdult, hisz minden héten új anyagot vettünk, amiből rögtön azon a héten még egy mini számonkérést is írnunk kellett, ami meghatározta a jelenlétünket, így ez volt a legstresszesebb tárgyam, hiszen én hülye, elaludtam az első labort, így rögtön egy hiányzással indítottam a félévemet. (Összesen három hiányzás lehetett.) 

Ugyanakkor az egyik legélvezetesebb tárgyam is volt, hiszen egy nagy házit kellett megcsinálnunk a szorgalmi időszak végére, és én az egyik kedvenc játékomat, az aknakeresőt választottam. Hatalmas élmény volt látni, hogy 14 hét alatt mennyit fejlődtem/fejlődtünk és a nulláról kezdve milyen is felépíteni egy teljes, működő programot.

ZH-k száma: 2 || Kredit: 7 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Fizika 1: Az a bizonyos tárgy, amit nem értünk teljesen, hogy nekünk miért is kell, dehát van, szóval át kell rajta vergődni. Szerencsére csak a gimis anyagot vettük át, talán picit mélyebben és más megközelítésből... na meg extra gyorsan, így annak, aki emeltezett belőle, annak elég könnyű volt, viszont én, mint azt tudjátok, nem tartozom ezek közé az arcok közé, szóval megszenvedtem vele rendesen és már most félek, hogy mi lesz velem a második féléves fizika 2-n. 

ZH-k száma: 1 || Kredit: 4 || 1 előadás és 1 gyakorlat (kéthetente) || Van megajánlott jegy

Ami nagyon szuper dolog, hogy mind a nyolc tárgyam meglett, így most a második félévben fel tudtam venni minden ezekre épülő tárgyat. Illetve az a mellékes célom is összejött, hogy bekerüljek a koliba. Ami viszont szomorú, hogy nem lett a legszebb átlagom, így a második félévben szeretnék még jobban hajtani, hogy azért egy nekem jobban tetsző átlagot mutathassak fel.
Nagyon más élmény volt ez, mint az egész gimi. Nem is hittem, hogy ennyire más lesz, hiszen a legtöbbeknek a változást a tanulás mennyisége jelenti, én viszont úgy gondoltam, hogy a folyamatos tanuláshoz már hozzá vagyok szokva, ráadásul tudok jegyzetelni, mégpedig nagyon is jól. Ennek ellenére a vizsgaidőszak végére rájöttem, hogy a saját jegyzeteimre rá se néztem, sőt szinte egész félév alatt nem is tanultam belőlük, és egyáltalán nem volt kifizetődő így bejárni az előadásokra és jegyzetelni. Itt nem az én lustaságomról van szó, hanem arról, hogy teljesen más hozzáállást kíván meg ez, mint amit a gimiben megszoktam. Még nem jöttem rá teljesen, hogy mi is lenne a jó, de most a második félév elején, azon vagyok, hogy lehetőleg mindenből képben maradjak és pontosan tudjam, hogy mit is veszünk épp.

Összességében én jól érzem magamat itt. Rengeteg új és érdekes embert ismertem meg, érdekel az amit tanulunk és bá nehéz, és sokszor stresszes, egyelőre úgy érzem megéri. Amire tudom viszont még, hogy egyszerűen muszáj kitérnem, az a "milyen lányként a viken" kérdés.
Nos, annyiban nem érzem, hogy más lenne, mintha fiú lennék. A legtöbben ugyanúgy kezelnek, persze vannak furcsa arcok, akiken érződik, hogy vagy nincsenek lányokhoz szokva, vagy egyszerűen úgy lettek nevelve, hogy egy lánynak a műszakin nincs helye, de ez egészen ritka. Szerencsére elég sok női oktató is van, illetve egy-egy tankörben is van általában 3-4 lány, így viszont, mivel kevesebben vagyunk, sokkal összetartóbb baráti közösségek alakulnak ki, ami azért tapasztalataim alapján a lányoknál elég ritka.
Amit pedig nem szabad kihagyni a pozitívumok közül: a női wc mindig üres, mindig van wc papír és sose kell (szinte) sorba állni. 

Ha bármilyen kérdés felmerült volna bennetek a cikk olvasása közben, nyugodtan írjátok meg itt kommentben, vagy akár a blog email-címére is írhattok: nina.ambivalentina@gmail.com.