The ​Agency for Scandal – A botrányügynökség || Blogturné Klub

Lassan két éve olvastam először Laura Woodtól. Az Egyetlen szál holdfény , ami egyben az első magyarul megjelent ifjúsági kötete is volt, hi...

Lassan két éve olvastam először Laura Woodtól. Az Egyetlen szál holdfény, ami egyben az első magyarul megjelent ifjúsági kötete is volt, hihetetlenül gyorsan belopta magát a szívembe. Egyrészt gyengéim az angol régenskorszak környékén játszódó, bálozós-kisasszonyos regények, amiket ma már leginkább csak „Bridgertonosként” szoktunk emlegetni. Másrészt pedig annyira kedves és pörgős volt a történet, hogy a maga egyszerűségével végtelenül elbájolt. Tényleg kiszakított a mindennapokból, és rengeteg szórakozással töltötte meg a pihenőidőmet.

Éppen ezért nagyon kíváncsi voltam az írónő most megjelent újabb kötetére is, ami ráadásul rögtön egy sorozat bevezető része. Szerencsére hangulatában nem tér el nagyon az eddig megszokott Laura Wood-világtól. Olyannyira nem, hogy a már megismert szereplők közül is akadt, aki felbukkant ebben a kötetben.

Fülszöveg:

Báltermek, pletykák, titkos küldetések.

Egy csak nőket alkalmazó nyomozóügynökség a gyengék védelmére kel a 19. század végén; beszivárognak a felső tízezer Bridgertont idéző, botrányokkal terhelt világába, ahol éles eszüket és bátorságukat bevetve lelepleznek egy gonosztevőt.

A tizennyolc éves Isobel Stanhope jó pár titkot őriz.

Egyrészt fülig szerelmes egy hercegbe, aki a létezéséről sem tud; másrészt teljesen elszegényedett a családja, és ezt senki sem sejti az úri körökben; harmadrészt a Madárház, egy női vezetés alatt álló ügynökség alkalmazottja, akik nagy hatalmú férfiak botrányait és gaztetteit leplezik le.

Izzy legújabb ügyében lelki kínzástól és zsarolástól sem visszariadó bűnözőkkel néznek szembe, értékes ékszerek és a szívét elraboló herceg sorsa a tét. Képes lesz barátaival a titkokból és hazugságokból szőtt háló mélyére jutni, felfedezni az igazságot, és megvédeni az ártatlan áldozatokat?

És mi történik, ha egy ilyen veszedelmes küldetés során az eddig rejtegetett vonzalma látszólag viszonzásra talál?

Engedd, hogy magával ragadjon a rejtély és a romantika!

Én és a könyv:

Ahogy fentebb is említettem, amióta láttam a Bridgerton sorozat első évadát, szinte megszállottan keresem az ebben a korban játszódó regényeket. Talán észre is vettétek, hogy viszonylag gyakran fordulnak meg ilyen témájú kötetek a kezemben, de hát ilyen ez, amikor valami bekattan az embernek.

Nagyon kíváncsi voltam, hogyan fog tudni az írónő ezzel a témával dolgozni, hiszen – ahogyan azt már a cím is sejteti, és még csak a fülszövegig sem kell eljutnunk hozzá – egy ügynökséget követhetünk végig a történet során, miközben annak tagjai különböző ügyeket göngyölítenek fel az ármánykodások, bálok és szöktetések közepette. Így egyrészt megjelenik egy krimis-nyomozós vonal, ami egyébként nem ritka az ilyen köteteknél, itt viszont mindez olyan szervezett formát ölt, ami ad a történetnek egy alapvető komolytalanságfaktort. Hiszen mégiscsak egy lényegében titkos ügynökségről beszélünk az 1800-as évek angol elitjének világában.

Látva a könyv besorolását – vörös pöttyös, tehát young adult, kifejezetten fiatal lányoknak szóló regény –, ezen igazából meg sem kell lepődni. Magához a történethez pedig szerintem érdemes úgy hozzáállni, mint egy 21. századi nő, aki bár élvezi a bálok, szép ruhák és pletykák világát, na meg az udvarlás és a lovagiasság netovábbját, ettől függetlenül a történelmi hitelességet hajlandó feláldozni a saját jóérzete oltárán. A könyv ugyanis erősen 21. századi szemlélettel közelít ehhez a korszakhoz, és annak társadalmi normáihoz.

Talán még a feminista jelzőt is ráhúznám, hiszen egészen nyíltan foglalkozik a nők tárgyiasításával, a munkához való jogukkal és úgy általánosságban a nők szabadságával. Ez egy ifjúsági regényben szerintem nagyon izgalmas irány. Tetszik, hogy úgy modernizáljuk ezeket a történeteket, hogy közben nem normalizáljuk tovább azt az általános sablont, miszerint a bálozó kisasszonyok egyetlen életcélja, hogy megfelelő férjet fogjanak maguknak.

Ebből a szempontból nagyon tetszett, hogy maga a korszak tulajdonképpen csak díszletként szolgált, a valódi történet pedig sokkal inkább egy akciódús kalandregény lett. Főhősnőnk nem egyszer utcai verekedésbe keveredett, golyók repültek el mellette, vagy éppen egy feldőlt kocsiból menekült ki bőrig ázva. Mindezt persze időnként szinte egyetlen nap leforgása alatt.

Igazán szerethető és belevaló főszereplőt kaptunk, aki mellett a férfi karakter néha olyan szinten mellékvágányra került, mint egy átlagos akciófilmben a női szereplők. Kívánatos volt, szép, és próbált segíteni főhősnőnknek. Számomra egészen szórakoztató volt ez a felállás, főleg úgy, hogy mindezek ellenére férfi főszereplőnk folyamatosan gáláns úriemberként és lovagként próbált fellépni, miközben erre az égvilágon semmi szükség nem volt. Sőt, általában nem is igazán tudott vele bármit elérni.

Most, huszonéves fejjel is kifejezetten élveztem – igazi egy ültömben elolvasós, darálós történet volt –, de közben végig ott motoszkált bennem, hogy fiatalabbként, úgy 12-13 éves koromban lett volna nálam igazán hatalmas sikere ennek a regénynek.

Éppen ezért kifejezetten ajánlom a könyvet a célkorosztályának, és különösen azoknak a lányoknak, akik szeretik a belevaló, fiúnak öltöző, verekedős és furfangos főhősnőket. Ha pedig mindehhez jöhetnek még a bálok, szép ruhák, titkos küldetések és egy adag romantika is, akkor Laura Wood új sorozatának nyitókötete könnyen betalálhat.

Blogturné Klub:


Ezek a posztok is érdekelhetnek

0 komment