MILYEN AZ ÉLET TEJ ÉS TOJÁS NÉLKÜL? || SZEMÉLYES

Már itt-ott sokszor elszórtam azt az információ morzsát, hogy bizony az étkezésem nem fenékig tejfel, mondhatni konkrétan nincs benne semmi...

Már itt-ott sokszor elszórtam azt az információ morzsát, hogy bizony az étkezésem nem fenékig tejfel, mondhatni konkrétan nincs benne semmi tejfel, ugyanis nagyjából 5 éve nem ettem semmilyen tejterméket és igazából tojást sem. 
A blog életében ez a harmadik év, így akik még a leges legelején kezdtek el követni, talán emlékeznek azokra a food test című posztokra, ahol az éppen megkapott eredményeimről beszéltem, de úgy éreztem, hogy most jött el az ideje, hogy csináljak egy giga-mega összefoglalót az ételintoleranciámról és tippjeimről.



Az egész úgy kezdődött, hogy négy éve rengeteget fájt a hasam. Rendszeresen haza kellett vinni a suliból, mert egyszerűen nem bírtam a görcsöt. dokiról dokira jártunk, de senki nem tudott mit mondani, a röntgeneken és vizsgálatokon csak a megindokolhatatlan puffadás látszott és mindenki azt gondolta, valami pszichológiai problémám van, ami így vetült ki rám.

Végül egy talpreflexológusnál kötöttem ki, aki nagyjából megmondta mi is a problémám és egy diétát javasolt, ahol nem ehettem egy hónapig semmilyen tejterméket, tojást és cukrot. Minden reggel innom kellett egy pohár sós vizet és ennem kellett mellé egy zsíros kenyeret. Elég furán hangzik, nem? De őszintén működött és ezzel el is múlt a hasfájásom, de ahogy eltelt az  egy hónap és szép lassan próbáltam visszahozni ezeket az ételeket az életembe, megint előjöttek a problémák, így maradtam a diétánál, de az egész család látta, hogy ez nem egy jó végleges megoldás. 

Végül valahogy anyu talált rá egy intolerancia vizsgálatra a neten, ami szerencsére éppen akciós is volt, így azzal a gondolattal, hogy ezzel nem veszíthetünk el is vitt. Össz-vissz egy vérvételre volt szükség, ebből meg is tudták állapítani, hogy milyen ételekre vagyok érzékeny. Azóta nagyjából ez a bibliám és nyugodtan állíthatom, hogy megmentett a hasgörcsöktől. Persze ez sem ment annyira könnyen, hiszen én piszkosul, de tényleg nagyon-nagyon félek a tűktől, szóval ez az egy fóbiám tényleg nagyon erős és egyelőre nem tudtam leküzdeni.
Volt már, hogy kifutottam a rendelőből, le kellett fogni és előre elmondani nekem, hogy a héten vagy a hónapban kell mennem, egyszerűen a legrosszabb dolog, mert onnantól kezdve azon görcsölök. Nagyon rossz, de egyelőre nem tudtam vele mit kezdeni. 



Szóval megkaptam végül a kis papíromat, hogy mégis mikre vagyok érzékeny. Itt minden egyes vizsgált összetevő mellé kaptam egy kis számot és azt kellett figyelni, hogy hol ér el egy bizonyos összeget és hol megy feljebb. Ezek azt jelentik, hogy mire vagyok érzékeny, mi az amit jobb ha annyira nem fogyasztok és mi az, amiről egy életre mondjak le. Nekem az utóbbiba tartozik szinte az összes tejtermék és a tojásfehérje. Igen, az a vicces helyzet van, hogy a tojássárgáját most már egészen fogyaszthatom, de persze azt is csak kisebb mértékben.

Azóta ezeket a játékszabályokat betartva éldegélek. Nem mondom, hogy könnyű, de már beleszoktam és szerencsére, anyunak hála itthon már észre sem veszem, hogy valamitől meg lennék vonva. Oké, amikor öcsi mellettem tömi magába a milkát, akkor picit fáj a szívem, de tényleg, anyunak hála a legtöbb kedvenc ételemet vissza lehetett hozni egy picit más formában az étrendembe. 
Gondolom nem meglepő ezekből az infókból, de a desszertekkel állok a leginkább hadilábon. Kisebb koromban imádtam őket, igazán édesszájú voltam és én is előszeretettel sütögettem nagyjából bármilyen sütit vagy muffint. Viszont, miután a tojás, tej és a vaj kiesett a lehetséges hozzávalók közül, kicsit bajba kerültem az elkészítésükkel.



Szerencsére mostmár rengeteg mindenmentes recept és összetevő kikerülős tipp kering a neten, szóval egészen hamar rájöttem, hogyan lehet pótolni őket, de a tökéletes mennyiséget és módszert nagyon nehéz volt eltalálni. Szegény anyum a mai napig sokszor sopánkodik, hogy nem úgy jött össze valami, ahogy ő azt szerette volna, mint legutóbb a piskótánál... De őszintén? El se bírjátok képzelni milyen érzés volt nagyjából öt év után piskóta illatra hazamenni úgy, hogy még ehettem is belőle. Az illata, az íze, az állaga. Minden olyasmi volt, mint amire emlékeztem és az apró hibáktól eltekintve, teljes mértékben odáig voltam, hogy én most tényleg, megint piskótát ehetek.

A tejkérdést egyébként viszonylag hamar megoldottuk, azóta teljesen átszoktam a növényi tejekre. A kedvencem a rizstej, illetve sütikben imádom a kókusztej ízét. Sajnos itt is akadtak azért problémák, mert a legtöbb olajos magra is érzékeny vagyok, márpedig ezekből készítik általában a növényi tejeket. Másik nagy kedvencem lett az alpro szója kakaója, ami egyszerűen piszkosul finom, csak az életem megkönnyítése érdekében, arra is viszonylag könnyen leszek érzékeny, így abból sem szabad sokat innom.
A tojást pótolni már picit nehezebb móka volt. Először anyu a tökéletes palacsintát fejlesztette ki, ott pedig almareszeléket rakott a tojás helyére, majd a sütikben jött a kukoricaliszt vízzel, ami szintén egészen jól összetartotta a dolgokat, de a legújabb és egyelőre legjobb pótlék az a csicseriborsó leve, amit iszonyatosan szépen fel lehet verni "tojásfehérje habnak", ezzel pedig lehetővé válik a piskóta fogyasztás az olyan nyomiknak, mint én. 



A legnagyobb ellenségem viszont, a gyorskaja. Minden kész termékben, nasiban van szinte tejpor vagy tejsavópor, ami miatt már nem igazán ehetem, illetve a meki, kfc és társai ételében is szinte mindben van valami ilyesmi összetevő. (Funfact: A meki egyszerű hamburgere igazából "mindenmnetes" szóval nincs benne se tej, se tojás.)
Ezért általában bajban vagyok, ha nem otthon eszek vagy éppen étterembe megyek. Itt általában az a probléma, hogy senkinek sincs ideje arra, hogy végigkérdezze bent az embereket, hogy mégis mi van abban az ételben, amit e menüre felírtak és amikor már a harmadik körét kell mennie a pincérnek egyetlen vendég miatt, akkor már erősen érezhető, hogy rohadtul tele van a töke az egésszel. Általában a gyorskajáldákban és a legtöbb étteremben is átváltanak halálosan flegma stílusba, ami nekem nagyon rossz érzés, így ezek elkerülése érdekében általában megpróbálom a spar-ban vagy egyéb kisboltban megoldani az evést, ami ilyenkor puffasztott rizst vagy valami végtelenül egyszerű és íztelen péksütit jelent. Ennek meg az a vége, hogy végül inkább nem is eszek. 
Szóval összességében tök jó, mert nagyon sokat fogytam emiatt az érzékenységem miatt, de mellette elég rossz, mert nem azzal fogytam, hogy egészségesen eszem vagy ilyesmi, hanem azzal, hogy egyszerűen sokszor nem eszem, ami elég nagy probléma, mivel sokszor van, hogy összeszűkül a gyomrom, rosszul leszek nap közben és egyebek. 



Persze, ez az én hülyeségem, hogy nem állok ki magamért, de ebbe elég nagy szerepet játszik az is, hogy nagyon nehezen beszélek ismeretlen emberekkel és eléggé introvertált vagyok, bár sokszor úgy érzem inkább ambivertált, az jobban is illik a blog címéhez. De erről inkább egy másik bejegyzésben.
Összességében rengeteg mumusom van itt a fejemben és folyamatosan próbálom legyőzni őket, de ez messze nem olyan könnyű, mint ahogy azt az ember gondolná. 

You Might Also Like

2 komment

  1. Hello én hasonló problémákkal küzdök, annyi különbséggel, hogy én lakto vegetáriánus vagyok (hus, tojás nem eszek) és a tojást sok helyen elég nehéz kipótolni, tehát még tudlak érteni :)

    VálaszTörlés
  2. szia~
    sajnos hasonló problémám van nekem is, de a jobbik fajtából szerencsére; körülbelül másodikos korom óta van laktóz-intoleranciám, ha tejet vagy bármilyen tejterméket iszok/eszek, akkor percekig kell összegörnyedve feküdnöm, olyan hasgörcseim lesznek tőle, bár érdekes, hogy a sajtos dolgoknál ez nem jelentkezik. nagy kár, hogy koffeinista vagyok, de szerencsére a közösségem már megjegyezte, hogy mi van velem, és ha kávézni megyünk, és ők állják a rendelést, mindig laktózmentes tejet kérnek nekem :D
    mindenesetre kitartást a továbbiakban, a palacsintás tippek pedig nagyon bejöttek, a húgom glutén - és tojásérzékeny, és már lassan egy éve nem ehetett palacsintát - mindenképpen kipróbálom, köszönöm a tippet~
    szép estét~!

    VálaszTörlés

.partnerek és barátok