Nemrégiben ellátogattam pár barátom kíséretében a Japanika étteremlánc egyelőre egyetlen budapesti éttermébe, ahol végre kipróbálhattam a más bloggerek által erősen pozitívan megítélt sushikat és egyéb japán ételeket. Ez volt az első alkalom, hogy ott jártam és egyelőre úgy érzem, hogy egy bizonyos ideig az utolsó is, de lássuk is a miérteket.

A BP Guide először is egy olyan sorozat, amiben az általam felfedezett és meglátogatott budapesti éttermekről, bisztrókról, kávézókról és egyéb közösségi és kulturális helyekről írok. Nem kritikusként, hanem mint egy egyszerű ember, aki szeretné a többiek figyelmét felhívni ezekre a helyekre a pozitív vagy éppen negatív véleményével.

Szóval  nagyjából egy hete ellátogatunk a Japanikába, mivel mindenképpen sushit szerettünk volna enni és szerettünk volna a Wasabinál olcsóbb megoldást találni, így rá is kerestem gyorsan, hogy google barátunk mit ajánl. Az első három találatban rögtön rá is találtunk az étteremre, amiről mint már mondtam, hallottam más bloggerektől, illetve mottójaként is egy vonzó mondat volt feltüntetve: "A sushi nem luxus többé".
Így gyorsan foglaltunk is asztalt, ami egy tényleg szuper rendszeren keresztül, online gyorsan meg is volt, bár érdekes volt látni, hogy a dohányzó részre azt írták tele van abban az időpontban, amikor menni szerettünk volna, de mikor megérkeztünk és mindvégig amíg ott voltunk, nagyjából senki sem fordult meg az egész étteremben.

A pincérek eleinte nagyon kedvesek voltak, türelmesen segítettek nekünk kiválasztani az ételeket, Bár muszáj megjegyeznem, hogy eléggé feltűnő volt, ahogy folyamatosan próbált még-még rábeszélni minket egy-egy fogásra vagy éppen, hogy annyi nem lesz elég nekünk, rendeljünk még egyet. Persze, értem én, hogy egy étteremnek az a célja, hogy minél többet fogyasszon a vendég, de mégis, amikor minden második étel után közlik, hogy ez nagyon kevés és nem lesz elég és stb. már úgy éreztem, mintha a számomra nem megtapasztalt, de klisés nagymama effektust élném át.

Végül addig, addig mondta a magáét a pincér, míg ki nem nyögtük, hogy persze ennénk mi többet, de úgy gondoljuk ennyivel is jól fogunk lakni és nincs pénzünk többre, hiszen egyszerű diákok vagyunk. Innentől kezdve pedig érezhetően változtatott a modorán és nem pozitív irányba.

Az ételekre viszont nincs egy rossz szavam sem. Mindegyik fogás finom volt, összesen négyen ettünk egy-egy kisebb adagot így egészen jól körbe tudtuk kóstolni az étlapot, de ez még így is nagy túlzás, hiszen hihetetlen nagy a választék. Megkóstoltuk a ház specialitását is, ami Japanko névre hallgat. Ezért az egyért mindenképp érdemes ellátogatni ide. Rendkívül finom.



Ami viszont az étlapról hiányzott és szerintem elvárható lenne egy ilyen kaliberű étteremnél, azaz allergének feltüntetése. Na meg a kötelező 12%-os szervízdíj (amit sehol sem láttunk feltüntetve, pedig végigtanulmányoztuk már odafele az étlapot). Mondanom sem kell, de egyáltalán nem kalkuláltunk bele a rendelésünkbe, így egy pillanatra meg is állt a szívünk, amikor megláttuk a számlákat, hiszen nem kicsit toldották meg az árakat. (Arról nem is beszélve, hogy én egy kicsi limonádét rendeltem, amiből észrevétlenül nagy lett, de összességében már semmi kedvem nem volt leállni vitatkozni a pincérrel, inkább menekültünk az étteremből, mert bár az étel finom volt, de nem mennék vissza.) A pincér a legvégén csak lecsapta elénk a számlát és morcosan el is ment, úgy kellett szólnunk, hogy hahó, azért a pénzt oda is adnánk....

Ugyanakkor a Bazilika mellett tényleg nem lehet könnyű fenntartani egy éttermet és értelemszerűen a turistákat igen könnyen le lehet húzni, de így mégsem értem miért próbálják megetetni velünk, hogy náluk nem luxus a sushi.
Ami még nekem pluszban zavaró volt, az az egész hely berendezése és légköre. Egyszerűen olyan szintű műjapán volt számomra, hogy hirtelen el is gondolkodtam, hogy nem egy pizzázóba kerültem-e. Szerintem érdemesebb lenne valami egyszerűbb japán zenét, tényleg csak egy kotoval megspékelt popszámot beleilleszteni a repertoárba (mint ez), mert nagyon tájidegen volt a zene, illetve furcsán kopott és használt hatást keltettek az asztalokra festett kék festékcsíkok.

Összességében azoknak tudom ajánlani ezt a helyet, akik nagyobb kaliberű esemény miatt, mint szülinap keresnek éttermet és nem zavarja őket, ha kicsit jobban a zsebükbe kell nyúlniuk. Viszont egy egyszerű sushizásra inkább érdemes tovább keresni. Az ételek tényleg finomak, de az egész légkőr, árak és kiszolgálás bőven hagy kivetni valót maga után szerintem.