.stílus vagy divat || kávémelletti

Azt hiszem egy ilyen, egyszerűen csak hipszter címmel kezdeni egy alig 16 éves lány gondolatmenteinek lejegyzését kicsit sok. Túl sokat vál...

Azt hiszem egy ilyen, egyszerűen csak hipszter címmel kezdeni egy alig 16 éves lány gondolatmenteinek lejegyzését kicsit sok. Túl sokat vállal, nem? 
Nos azt hiszem, igen, de mégis itt íródik a poszt, jönnek a betűk, szavak, mondatok egymás után és remélem a végére egy kerek egésszé avanzsál. 
Szóval épp ilyen fancy életet éltem ma reggel a Vácin, miután még hajnalok hajnalán (7-kor) megfagytam egy erdőben a föld napja alkalmából. Így legalább átvedlethettem homeless szerelésbe, hogy tényleges extra hipszter megjelenéssel boldogítsam a korán kelő japánokat.
Az egyetlen gond, hogy ez oly megerőltető volt, hogy egy Burger King-es kávénál jobbra nem futotta. 
Na de, lényeg a lényeg, így volt időm (kb 5 perc) kicsit végigböngészni pár friss posztot más blogokon, és ekkor ugrott be az isteni szikra, hogy mégis hogy tudnék kellemes hangvételben elküldeni mindenkit Kubába jéghegyet mászni.
https://24.media.tumblr.com/8096b6ecbd95f1f44a028f8a42aeaee2/tumblr_n1ym0h4Ucp1rkejyyo1_500.jpgSzóval a nagy kérdésem, hogy stílus vagy divat. Ha divatos vagy akkor stílusos is? Ha stílusos vagy akkor divatos is? Hogy is van ez? Na és az egyediség?
Őszintén én abból indulok ki, hogy ez évben eszembe se jut slipon cipellőt a lábamra húzni. Alapvetően azon az állásponton vagyok, hogy mindennél jobban gyűlölöm, ha valakinek ugyanolyan cucca van, mint nekem. Persze ezt csak finomítva, senkit se kaszabolok le egy fekete bokazokni miatt, de általánosságban mindent kerülök ami divat, mint nemrégiben a márvány koptatott gatyák, a fekete csak a térdén egy csíkban lyukas gatyák, vagy éppen tattoo choker és társaik.

Nem értem, miért kell hasonlítanunk, miért kell magazinokból tájékozódnunk, hogy éppen mi az amit ha felveszünk, nem fognak kiröhögni az utcán, miért nem vesszük föl többször az előző szezonos cuccainkat. Persze, ez már kissé túlzás, de tényleg, a divat folyamatosan különböző stílusokból és irányzatokból merít, így örök kaméleon és befolyásolható arcokat hozva létre. Hisz nemrég mindenki vintage mániás, aztán amerikai focis végül rocker lett alig egy-két év leforgása alatt. (A képen látható a csak feketét hordó egyedek ez-évi kiadása, persze amióta jó idő van elővették a színes ruháikat, mégis ők állításuk szerint csak feketét hordanak. Jelen pillanatban felhajtatott szárú gatyában, Vans-ben és hosszú vékony pulcsiban találod meg őket, természetesen színesben.) 

Azt hordjuk ami ugye tetszik, de ez nem így van. A divatban azt hordják az emberek amit elfogadnak. Olyan ez kicsit, mint az érzékszerveink működése. Pl az orr. Ha bemész egy disznóólba, kétség kívül mérhetetlenül büdösnek fogod érezni a levegőt... de eltelik egy 10 perc, vagy még annyi se és már semmit se fogsz érezni, mert megszoktad, alkalmazkodtál hozzá. Ilyen a divat is, mert annyiszor látjuk az épp menő darabokat, hogy szép lassan elfogadjuk és úgy érezzük ez tetszik nekünk... és ilyenek azok a számok is, amiket úgy ajánlasz a haverodnak, hogy eleinte nem tetszett, de meghallgattam többször és utána már rongyosra hallgattam. 

Szóval igen, amikor végignézek a barátaimon, egyszerűen kicsit el kell, hogy mosolyodjak, mert egyszerűen megvan a maguk stílusa, ha bemegyünk akár egy fast fashion boltba, akkor is csak 1-2 darab lesz amire azt mondom, "igen, az totálisan xy", de lesz. Szóval én úgy vagyok vele, hogy próbálja meg mindenki megtalálni a saját stílusát. Sokkal kényelmesebb és nem mellesleg pénztárca-barátabb is. 

A végére pedig egy rövid gondolat a túl egyedi emberekről. Itt főleg most a tumblr stílusra gondolok, hisz benne vagyok nem egy csoportban és mindenhol csak azt hallom, hogy "hol lehet tumblis cuccokat venni", "omg tattoo choker", "orrkarikát akarok, de anyu nem engedi" és így tovább.
Reggelente is szembejön mindig egy lány, természetesen tavaly még messze nem érezte magát ilyen elvont embernek, de megvilágosodott, így most minden ami tumblr rajta van. De srácok, komolyan egyediség lenne ez? Egyedi dolog képeken lévő öltözékeket magunkra ölteni? Nem hasonlít egy kicsit (nagyon) magára a divatra, a befolyásoltságra és így tovább? 

Persze, nyugodtan le lehet üvölteni a fejemet, sőt kérlek titeket, hogy osszátok meg velem a ti véleményeteket.

You Might Also Like

8 komment

  1. Én is rettentően ki szoktam akadni ha valakinek olyan cucca van mint nekem :D A testmódosításokról meg annyit, hogy nagyon idegesítő hogy mindenki divatból csináltat piercinget... Nekem is kettő, de nem azért szúrattam egyiket sem hogy nagy tumblr girl legyek és hasonlók.
    Illetve elgondolkodtató, hogy pár évvel ezelőtt mikor feketét hordtam, egyből kigúnyoltak, meg emo lettem, bezzeg most minden második ribancnak black is my happy colour...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Őszintén, most nagyon félek a kommentektől, hisz talán, st biztos egy elég megosztó bejegyzést írtam, de ember, a tiedet öröm volt olvasni. Tökéletesen ugyanez volt velemi is, hogy jaj feketébe vagy, fúj emo...
      Most meg fekete, fekete, fekete minden és mindenki.

      Törlés
  2. Naszóval..{ha nem unod még a kommentjeimet. :D} ez tényleg megosztó téma...kellenek ilyenek is.
    Lehet engem is kövezni, de ma a fiatalok 70-80% tömeg, szalagon gyártott, és ugyanúgy néz ki. Példa{ahogy én látom}: mióta bejött hozzánk is az Amerikai Horror Sztori boszis évada, az új divatszín a fekete lett. Mindenki feketébe jár, mert az milyen menő. Minden lányka kalapot hord az 365 napján, a nap 24 órájában mert az milyen menő. FEKETE táska, amit olyan kéztartásban visznek, mintha építődaruk lennének. És MINDEN fekete, mert az milyen menő. {Bocsi, a szóismétlésért, de basszus, ettől leszek menő nem? :0}
    Nyilván az én időmben is voltam ilyen tömeg cuccok, asszem a szaggatott farmer, alatta valamilyen betéttel, a színes, feliratos, nyomott pólók, akkor még az oldaltáska.
    Minden kornak/korszaknak meg a maga 'divatja' amit szinte mindenki követ...az elején én felhúztam magam, hogy ezt miért kell?, ma már inkább nevetek rajta. Jó, kivéve egyen...a hátizsákokon. Az egy kicsit idegesít. Mert azt is azért hordják az emberek nagy többsége, mert milyen menő. Én még 4-5 éve váltottam arra, mert azelőtt csak oldaltáskát hordtam, és a hátam már megérezte. :/
    A Tumblr-ös résszel én még nem találkoztam személyesen, csak a blogokon...ma már menő, ha van ilyened, DE az űberkirály(nő) akkor leszel, ha tele rebloggolod érfelvágós képekkel, erotikus/szex képekkel és giffekkel {mindezt úgy, hogy közbe a szex fúj, és rossz dolog, legalábbis így állítják be.}, és az élet nagy dolgairól szóló depresszív idézetekkel..csak azért mert nem kaptak meg valamit a szüleiktől, és ezért szar az élet...pedig a való élet egy kicsit más. Csak egy egészen picikét.

    Bocsánat, ha kicsit elszaladt velem a ló, csak a bejegyzésed adott egy löketet. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Először is mindenképp meg kell, hogy jegyezzem, hogy egyáltalán nem "unom" a kommentjeidet, sőt! Kifejezetten szeretem, hogy rád "számíthatok" ilyen szempontból. c:
      Nos igen az American Horror Story hullám.. őszintén én végignéztem az első három évadot, mondjuk akkor még a 3. futott, és alig vártam, hogy végre jöjjön a 4.... Nos, soha életembe nem láttam még egy részt se a 4.-ből és nem véletlenül. Annyira mainstream lett, hogy nem volt hozzá gusztusom.
      Na igen, és így jött a fekete korszaka mindenkinek... hát igen, persze minden kornak megvan a maga sajátossága, mindig más a menő, de akkor se értem, hogy miért kell valamit menőnek kinevezni, miért akarunk beállni a sorba, miért hagyjuk, hogy ilyen dolgokban más döntsön? :/
      Erről a tumblr-ös dologról nekem egy egész jó sztorim van. Edzőtáborban ültünk az ebédnél, és két ilyen tipikus csaj ecsetelte, hogy hogyan kell tumblizni. (Megjegyzem én is egy darabig függő voltam és még most is előszeretettel alakítgatom az oldalam, de messze nem úgy néz ki, mint amit te fönt leírtál) Nos az első tanácsuk az volt, hogy a szexel kapcsolatos dolgokat rebloggoljuk, mert arra sok reblog jön, ahogy a piára is és a drogra is...és így tovább. Miközben mindenki azt hangoztatja, hogy a tumblr az önkifejezés eszköze.. Hát oké.

      Na látod én se tudom befogni a szám erről, és örülök, hogy 'adott egy löketet' a posztom! ^^

      Törlés
  3. (mielőtt belekezdenék, szeretném leszögezni, hogy semmit nem bántásnak szánok abból, amit leírok és nem is írnék hozzászólást, ha nem kérdezted volna a véleményem a bejegyzés végén)
    ahogyan te is nagyjából körülírtad a divat tulajdonképpen csak az aktuálisan legnépszerűbb irányzatot foglalja magába, nem önálló fogalom. azt hiszem te ezt érzed problémának. te különbözni akarsz. ahogy sokan mások is, hiszen most -és ez hihetetlen ironikus- ez a divat. napjainkban hatalmas kultúrája van a különbözésnek, jelen van egy olyasmi "művészkultusz", mint mondjuk a 20. század elején a szimbolistáknál és impresszionistáknál, vagy később a beat-generációnál és még sorolhatnám persze. szerintem mostanában a divat több irányzatot/stílust/típust foglal magában, nem csupán egyet. ott van az airmax+ombré haj típus, az all-black-everything+vans, a szakadtruha+bakancs, átlátszótáska+ezüst-szivárványos csodacipellő vagy a színeskendők+színespólók+lengegatyák+"művész vagyok" típus is, épp úgy, mint japán/anime/manga meg kawaii és társai típus is. ez ugyanúgy divat.néha az egyik kicsit népszerűbb, mint a másik, máskor fordítva... apró változások vannak csupán. és akkor itt tenném fel neked az én kérdésemet: mennyivel jobb egy underground irányzatot követni, mint egy mainstreamet?
    a "légy önmagad" és "légy egyedi" felszólítások pedig elcsépeltek és hasztalanok szerintem. a modern média, modern társadalom, civilizáció lehetetlenné teszi mindezt, de emellett -és ezt a bejegyzéseddel tökéletesen igazolod is- meg is követeli/elvárja. nem tudsz befolyásolatlan maradni.
    meg egyébként is. ez az egész annyira túl van lihegve. hát könyörgöm, nem teljesen kurvára tök mindegy, hogy mi van rajtad? a ruha státusz szimbólummá vált, mint sok minden más is. a státusz szimbólum képmutatás. az öltözködés? képmutatás. kurvára. és igazából baromi undorító. milyen kérdéseket teszel fel magadnak reggelente, amikor felöltözöl? (ebben jó a seggem? nem, ebben vastag lesz a combom. ebben kicsi a mellem. ez a két szín nem passzol. ó, nem veszem fel ezt a pulcsit, mert van rajta 2 szám és olyat a hipszterek hordanak, én meg homeless akarok lenni. ebben művésznek nézek ki? ez xy-nak tetszeni fog? ebben kiröhögnek a buszon? ebben vajon picsának tartanak majd?)
    az öltözködés manapság gyakorlatilag arra szolgál, hogy segíts a környezetednek abban, hogy belehelyezzenek egy dobozba. csoportosítani tudjanak. amit utálok. mert ez általában úgy működik, hogy egy tulajdonság alapján beraknak egy kis skatulyába és ez alapján más tulajdonságokat társítanak hozzá. (pl. egy fiú sálat hord vagy festi a haját > tehát meleg > tehát biztos jól főz, de autót szerelni biztos nem tud) -undorító sztereotíp gondolkodás. (még van, csak túlléptem a karaktermaximumot)

    VálaszTörlés
  4. viszont ahhoz a részhez, amiben arról írsz, hogy vannak ismerőseid, akik egyszer rockerek, máskor meg vintage-mániásak meg ilyenek, szóval ahhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ebben a korban ez teljesen normális. hiszen változnak és önmagukat keresik. próbálgatják a határokat maguk is (mint ahogyan egyébként szerintem te is): meddig a divat/média hatása és mettől kezdődöm én magam? ez teljesen normális.persze lehet, hogy benne van egyfajta divatérzékenység is. dehát ezzel sincs baj. hiszen ettől még lehet rengeteg értékes tulajdonsága.
    az feketéből-színesre váltás pedig egy minden évben megismétlődő jelenség. télen mindenki sötét/szürke ruhákat hord. hideg van, szobában rekedtség, minden fehér, egyszínű, nyomott a hangulat. és aztán tavasszal minden elkezd felébredni a természetben megjelennek a színek és érzed, hogy minden él és minden csodaszép. ilyenkor én is előveszem a színes pulcsikat, nadrágokat és sokkal boldogabbnak érzem magam. ráadásul közeleg a nyári szünet, szóval főleg nagy a boldogság -ezt télen semmiképp nem mondhatod el. meghát meleg időben, napsütésben nem is lenne praktikus feketét hordani, beledöglünk, akármennyire is akarnánk követni a divatot, szóval
    na jó, most befejezem. pedig annyi mindenre ki lehetne még térni...
    mindez tényleg nem ellened irányult, remélem nem is veszed így
    (fun fact: láttam a videódat -tulajdonképpen annak kapcsán keveredtem ide- a cd-ről és a végén elmondod, hogy gyűjtesz lemezeket is, mármint "bakeliteket" -csak már ugye nem bakelitből készülnek, ezért hivatalosan helytelen a bakelit megnevezés, na mindegy- és csak azt akartam mondani, hogy ez milyen jó meg minden és én is csinálom és zseniális, imádom ((((((DE ez is kurvára divat manapság, ezt csak így nagyon zárójelben)))))))
    -vége:D

    VálaszTörlés
  5. ez most megint én
    igazából csak annyi jutott eszembe, hogy borzasztóan elegem van (úgy allgemein az emberiségből, mondjuk) hogy még az öltözködést is fel akarjuk használni arra, hogy egyedinek és pótolhatatlannak érezzük magunkat.
    -pedig kurvára nem vagyunk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Öhm hát akkor a nem haragszol, erre az utolsó kommentre válaszolnék, persze a többit is végigolvastam...c:
      Szóval először is nem bántottál meg, pedig tényleg próbáltam magamra venni a dolgot, de mégis igazat kell, hogy adjak neked... mindenféle benyalás és ilyenek nélkül.
      Először a is a bakelitra annyit, hogy abból készül vagy sem, akkor is mindenhol így hívják, rajta ragadt a név és amíg a cdpincében e szó alatt találom meg a keresett lemezeket addig azt hiszem én is így fogom hívni őket.
      Persze nagy divat itt minden és nem is lehet teljes mértékűen igaz igazságot felállítani... Van ez a mondat is ugye, hogy mindenki egyedi akar lenni és ettől leszünk annyira ugyanolyanok.
      Az öltözködés, amit ugye önkifejezésnek kereszteltek el, megmutatja ki vagy... vagyis hát az egész kinézeted ugye ad egy első blikket arról, hogy milyen is lehetsz. Ennek megvan a maga árnyoldala, de a maga pozitívuma is.
      Engem a divatguruk folyamatos pötyögései késztet ennek a posztnak a megírására, akik nem feltétlen az én korosztályomba tartoznak. De persze a tizenéveseknél a legélesebb ez az egész elfogadás stb stb téma.
      A pótolhatatlanságról meg annyit, hogy mindig van egy ázsiai kölyök aki sokkal jobb nálad. (Viszont had kötözködjek így anyák napja alkalmából, szóval beképzelten kell, hogy állítsam, édesanyámnak biztosan pótolhatatlan lennék, és ezt elég sokan ugyanígy elmondhatják). c:
      Egyébként köszönöm a kommentet, mert legalább egy valaki biztosan elolvasta a fenti soraimat. Az már más kérdés, hogy akkor most volt-e értelme megírni. :)

      Törlés