A nosztalgia vonat nem állhat meg, Micimackó még mindig itt van és egy darabig itt is marad. Miután (újból) felfedeztem magamnak a címszereplőnk eredeti történeteit, majd a nyolcvan éves jubileum alkalmával az újabb kalandjait, mi is lehetne illőbb folytatás, mint a kilencvenötödik jubileumát is megünnepelni illően, azaz újabb tíz kalanddal. Viszont ezúttal szó se volt visszatérésről. A történet ott folytatódik, ahol még el sem kezdődött, azaz még mielőtt maga a Micimackó kötet játszódna. Kissé úgy érzem már néha, hogy az agyamra mentek ezek a könyvek és már én is úgy fogalmazok, mint maga a Mackónk, Micimackó.

Fülszöveg:

A Micimackó megjelenésének 95. évfordulója alkalmából a rendkívül tehetséges író, Jane Riordan egy csodálatos történetgyűjteményt írt, amely A. A. Milne-hez hűen varázslatos világokat idéz meg. A kötet méltó tisztelgés a világ leghíresebb medvéje előtt, és tökéletes alkalom arra, hogy újra találkozhassunk kedves barátainkkal, és megtudjuk, mi minden történt velük, mielőtt a százholdas pagony lakói lettek. A könyvet gyönyörű illusztrációik is díszítik, amelyeket Mark Burgess készített E. H. Shepard stílusában.

Én és a könyv:

Nem titok, hogy kissé túlvállaltam magamat ebben a hónapban, így kissé erőltetett menetben csapom fel az újabb és újabb - egyébként csodálatos - köteteket, aminek meg is van az eredménye: A szemem már kissé jojózik, a saját belső narrációm pedig úgy érzem kezd összeolvadni az olvasottéval, azaz már én is azt a stílust kezdem felvenni, amiket azok az írók, akik próbálják A. A. Milne hangvételét imitálni. Azt már nem is említem, hogy nem sok ideje van ülepeni így egy történetnek, de szerencsére mindezek ellenére továbbra is nagyon jó élményekkel gyarapszom.

A Volt egyszer egy mackó... ismét nem A. A. Milne munkája, de még csak nem is egyezik az írója a Micimackó visszatérével. Ami őszintén, érződik, viszont egyáltalán nem baj. Én kifejezetten nagyon élveztem ezt a mostani Micimackó elgondolást, bár tény és való, hogy a mesék nagy része Londonban játszódott, messze a Százholdas Pagonytól, ami az előnyére vált, hiszen abszolút szabad kezet adott az írónőnek és remekül élt is vele. Nekem különösen tetszett ennek a kötetnek a szerkesztése. Az eredeti Micimackóben is előfordultak a szándékos formára tördelések, de itt igazán a maximumra vitték őket és nagyon szépen együtt éltek az illusztrációkkal. Ha már illusztrációk: kifejezetten szépek, színesek, bár már sokkal kerekdedebbek és letisztultabbak, mint a tollrajzosabb eredetiek.

Ami mellett viszont nem lehet elmenni szó nélkül, hogy mennyire gyönyörű a külső csomagolása ennek a kötetnek. Nekem rendkívül tetszik ez a sötétkék keménykötés, aminek még a tapintása is különösen kellemes, selymes és matt, amin gyönyörűen tekeregnek az arany vonalak. Jó volt kézbe venni ezt a kötetet, ráadásul a szöveg is könnyen olvasható, egyrészt a különböző alakzatok miatt, másrészt pedig kellően szellősek a sorközök, nagyok a betűk, így kezdő olvasópalántáknak is egészen jó kihívás lehet egy-egy fejezettel egyedül megpróbálkozni.

Ezeknél a könyveknél számomra két fontos kérdés merül fel. Az egyik, hogy felnőtt fejjel is szórakoztatóak-e, mennyire gyerekesek, mennyire van mögöttes mondanivalójuk? Itt szerencsére rendben voltak a dolgok. Többszőr is hangosan felhorkantottam vagy felnevettem olvasás közben. (Fülesnek ebben a változatban kifejezetten jó megszólalásai voltak, és végre az is kiderült honnan jön ez a nagy bánat.) Az viszont egyértelmű, hogy ahogy távolodunk el az eredeti verziótól, úgy változik egyre inkább gyermetegebbé és klasszikusan mesésebbé a történet. Nem volt ezzel probléma, élveztem a fejezeteket, kedvesek voltak és ha össze kell hasonlítanom az eddig olvasott két újabb kötetet, akkor ezt mondanám szórakoztatóbbnak számomra. De azért nagyon halkan ott van egy kis de. Mert azért Milne történeteihez Karinthy fordításában nem érnek fel, de őszintén egész valószínű, hogy ez nem is lehetséges...meg nem is cél.

A másik fontos kérdés, hogy mi a célja ezeknek a kiegészítő Micimackó mesekönyveknek? Vajon hányszor lehet még ezt a bőrt lehúzni?

Szerintem teljesen jogosan merülnek fel ezek a kérdések mindenkiben, ugyanakkor úgy érzem, hogy más megközelítésből kell ezt nézni. Ezek a kötetek nem számítanak hivatalosan a Micimackó sorozathoz. Viszont tudatosan ápolják és fenntartják azokat az elemeket, amik egy kötetet Micimackó kötetté tesznek. Ami pedig a legfontosabb: szórakoztatnak és lehetőséget adnak visszatérni egy rövid időre egy olyan időbe, olyan emlékhez, olyan érzéshez, amire határozottan szüksége van az embereknek. Mert a gyerekkor ezen részét jó újból és újból megélni és nem kell elengedni, hogy az ember szürke, komoly felnőtt legyen, amit úgy érez, hogy kívülről elvárnának. :) 

Szóval összességében nekem ez eddig a legkedveltebb további Mackó-mesés könyvem, és alig várom, hogy a következőt és egyben utolsó kötetet is bemutathassam nektek, hiszen kivételesen ugyanattól az írótól lesz, mint a mostani, így még az is előfordulhat, hogy a végén az lesz az ultimate befutó.

Nyereményjáték:

Idén ünnepli a 100. születésnapját A. A. Milne ikonikus mesekönyve, a Micimackó, melynek történetein generációk nőttek fel. A jeles évforduló alkalmából bloggereink egy maratoni Micimackó-turnéval készültek, melynek során a klasszikus kötet mellett bemutatjuk a Móra Kiadó más, Micimackóról szóló mesekönyveit is. Tartsatok velünk, valamint a Százholdas pagony lakóival, és vegyetek részt a nyereményjátékunkban, amelyben a tiétek lehet a blogturnéban résztvevő kötetek egyike!

A Micimackó ünnepi turnéjához egy igazán micimackós játékkal készültünk. Minden állomáson találtok egy rövid idézetet a Micimackóból, amelyből azonban hiányzik egy-egy szereplő neve. A ti dolgotok csupán annyi, hogy kitaláljátok a szereplő nevét, és megírjátok nekünk a Tally formon keresztül.

(Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

– És ….. ivott egy kortyot, és kotyogni kezdett, hogy ő inni is tud meg beszélni is egyszerre – amiből az lett, hogy prüszkölni és krákogni kezdett, a hátát kellett csapkodni és dörgölni.

További állomások:

Blogturné Klub

04.01. Utószó – Micimackó visszatér

04.02. Szembetűnő – Micimackó

04.03. Utószó – Mesék a Százholdas pagonyból

04.04. Csak olvass! – Micimackó visszatér

04.05. Szembetűnő – Micimackó visszatér

04.06. Milyen könyvet olvassak? – Mesék a Százholdas pagonyból

04.07. Ambivalentina – Micimackó visszatér

04.08. Spirit Bliss Sárga Könyves út – Micimackó

04.09. Szembetűnő – Micimackó meg én

04.10. Ambivalentina – Volt egyszer egy mackó

04.11. Szembetűnő – Mesék a Százholdas pagonyból

04.12. Spirit Bliss Sárga Könyves út – Micimackó visszatér

04.13. Ambivalentina – mesék a Százholdas pagonyból

04.14. Szembetűnő – Volt egyszer egy mackó

04.15. Csak olvass! – Mesék a százholdas pagonyból

04.16. Csak olvass! – Micimackó meg én