Ha jól számolom, idén ez volt az első régesnkorban játszódó romantikus kötetem, aminek éppen itt volt már az ideje, mert már kezdtek elvonási tüneteim lenni. Magam sem értem, hogyan tudtam ennyire beleszerelmesedni ebbe a zsánerbe, de ha egyszer egérfogóval akarnának elkapni, egyértelműen csak egy ilyen tipusú kötetet kéne a csali helyére rakni, meg mondjuk egy matcha lattét. ( Igen, engem is elért az őrület, bár hozzá kell tegyem, hogy nekem remek alternatíva, hiszen nem kávézhatok.)

Visszatérve a könyvre, amint megláttam, hogy a Menő Könyvek gondozásában meg fog jelenni, egyből tudtam, hogy nekem ezt olvasnom kell, illetve igyekeztem blogger társaimnak is jelezni, hogy ezt bizony nekik is kéne. Enyhén szólva be voltam sózva, amit külön tetézett, hogy a kötet egy iazán izgalmas módon jelent meg: félig élfestve. ( Erről rögtön a Harry Potter félig fej nélküli diskurzusa ugrott be, mert hát hogy is lehet egy könyv félig élfestve.) A kötet élén a körvonalak vannak berajzolva feketével, így amúgy már magában is nagyon mutatós, de az olvasónak lehetősége van szinezőként értelmezni és így a maga képére formálni. Szerintem rendkívül aranyos ötlet, bár én magam kicsit félek megvalósítani, még gyűjtöm a kurázsit, mert hát mégiscsak egy könyv.

Fülszöveg:

Miss Essie Cravent gyermekkorában eljegyzik egy fiúval, akivel csupán egyszer találkozott élete során, de akkor szörnyű benyomást tett rá. Időközben a gőgös, fekete hajú, kék szemű fiú vonzó fiatal férfivá cseperedik, és Denholm grófságának örököseként társaságszerte partiképes agglegénynek számít.

A két fiatal házasságkötésének napját már kitűzték, ám a temperamentumos Essie többről álmodik, mint hogy grófné legyen, és bármit képes elkövetni a vágyai beteljesítéséért. Egymás után szövi a terveket, ám a grófot keményebb fából faragták, mint először sejtette. És mialatt egyre csak telnek a hetek, maga is elbizonytalanodik: valójában miért is akarja elveszíteni a férfit?

Én és a könyv:

A betegségnek vannak jó pontjai is, vagy legalábbis most nagyon igyekszem úgy látni, mert kell, hogy legyen valami pozitív egy hét ágyban fekvésben. Az egyik, amit találtam, az az, hogy van időm bűntudat nélkül olvasni és őszintén, amióta kézhez kaptam a könyvet, alig vártam, hogy végre belemerüljek. 

Tipikusan az az olvasmány volt, amit együltödbe el tudsz olvasni, de közbe mégis úgy érzed, hogy óvatosan és lassan kell, mert így túl kevés ideig fog tartani. Hiába igyekeztem lassítani, így is másfél betegeskedős napba telt, míg végigpörgettem a könyvet.

Hiába a szokásos körítés és alapszitáció, nagyon kellemes és jó humorral fűszerezi az írónő (és a fordító is) ezt a történetet, ahol a dacos főszereplőnk nem szeretne grófné lenni. Az ilyen történetekben nálam sokszor ott borul kicsit az összkép, amikor túlságosan is feministává változtatják a női szereplőket és túl sok modern elemet emlenek bele, ami által átesik a tipikus netflixes csodák kategóriájába, ahelyett, hogy egy szórakoztató romanticizált régenskori történet lenne. Ez szerencsére ebben a kötetben nem volt így, pont annyi lázadás és felvilágosult eszme szorult bele, amennyi kell, így pont annyira volt korhű is, amennyire annak kell lennie. 

Ami számomra nagyon megfogó volt, az a humor. Több helyzetkomikumot és csipkelődő beszélgetést is átélhettem a fejezetek során, amik volt, hogy akár hangosan is megnevettettek, de mindenképp mosoylt csaltak az arcomra. Ezt azért én egészen ritka pillanatnak élem meg. 

Emellett pedig külön tetszett, hogy a történetben egy nagyon hangsúlyos mellékszál is szerepet kapott, így főhősnőnk unokatestvérének első bálszezonját is figyelemmel kisérhettük, ami szépen hatott ki a főszálunk történéseire. Így nem egy szokványos itt a gróf és itt a csitri, összemelegednek, bumm házasság sztorit kaptunk, hanem kissé árnyaltabbat. Emellett pedig az őket felvigyázó gardedám, a nagymama karaktere is bőven vitte a prímet. Rá kell ébredjek, hogy teljesen odáig vagyok a karakán, nyers és csípős nagymamakarakterektől, akik már fittyet hánynak arra, hogy mit hogyan illik, mégis mindenki számára egyélrteműen lejön, hogy baromi menők.

Összességében egy szuper olvasási élményt kaptam a Hogyan veszítsünk el egy grófot 10 hét alatttól, és még meg kell jegyeznem, hogy bár nem vágytam különösebben a pikáns jelenetekre, kíváncsi voltam, hogy így, hogy a Menő könyveknél jelenik meg, mennyire lesz gyermeteg és fiataloknak szóló, amolyan méhecskés és beporzós a történet. Azt kell, hogy mondjam, hogy tökéletes egyensúlyban volt. Konkrét aktusok nem kerültek leírásra, viszont a szereplők közti vonzalom és az első lépések, illetve kémia felhevülése teljese mértékben átadásra került, így egy nagyon izléses és izgalmas olvasmány kerekedett ki belőle. Nyugodtan olvashatja a fiatalabb krosztály is, viszont az idősebbek számára is izgalmas és érdekes tud marandi, engem abszolút megvett. A régenskori romantikusok rajongóinak pedig kötelező darab!

Nyereményjáték:

Mit tehet Miss Essie Cravent, akinek esze ágában sincs hozzámenni a férfihoz, akivel már gyerekkorukban eljegyezték? Természetesen mindent megtesz, hogy ne váljon belőle grófné! Bár azért be kell vallania magának, hogy Denholm grófság örököse elég vonzó férfivá érett…

Tartsatok bloggereinkkel a Hogyan ​veszítsünk el egy grófot tíz hét alatt című regény blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani, ugyanis egy olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet a Menő Könyvek Kiadónak hála!

Játékunk ezúttal igazán meg fogja mozgatni azokat a bizonyos kis szürke agysejteket! Minden állomáson találtok egy összekevert betűkből álló szót, és ki kell találnotok, hogy vajon mi lehetett az eredeti. (Mindegyik szónak köze van a könyvhöz.)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások: