Csak ​a bajt hozod rám || KÖNYVES

Mostanában annyi nehezebb vagy csak szomorkásabb történetet olvastam, hogy igazán úgy éreztem, szükségem van valami szórakoztató szórakozá...

Mostanában annyi nehezebb vagy csak szomorkásabb történetet olvastam, hogy igazán úgy éreztem, szükségem van valami szórakoztató szórakozásra. Ehhez pedig számomra, általában a legjobb választás egy YA könyv, mert ha jó, akkor tényleg élvezem, de ha rossz, akkor pedig már kínomban röhögök.
Így került hozzám a Csak a bajt hozod rám című könyv is, a Kossuth kiadó jóvoltából, amiért nagyon hálás vagyok.
Őszintén kíváncsi voltam, hogy milyen lehet az a YA könyv, amit ők adnak ki, hisz egyáltalán nem ez a fő profiluk, ráadásul, mint már ezerszer mondtam, a krimikkel kicsit szkeptikus vagyok, mégis: Ennél jobban kikapcsoló és szórakoztató regényt régen olvastam.


Fülszöveg:
"Digby és Zoé, a két gimnazista nyomozásának és szerelembe esésének cseppet sem romantikus, inkább vicces és veszélyes története.  Amikor az ember arra készül, hogy Digby barátjaként túléljen egy átlagos napot, az nem sokban különbözik attól, mint ha az apokalipszist készülne túlélni.  Amikor Digby először becsönget, Zoe Webster nincs különösebben elragadtatva. Digby goromba, okos, és nem tűr ellentmondást. Mire Zoe észbe kap, máris nyakig ül abban a vicces és veszélyes eseményfolyamban, amely egy gimnazista lány elrablása ügyében folytatott nyomozáshoz vezet. Ennek az emberrablásnak pedig talán köze lehet ahhoz, hogy nyolc évvel ezelőtt tragikus körülmények között eltűnt Digby húga is.  Ez a borotvaéles párbeszédekkel fűszerezett regény olyan szerelmi történet, amely határozottan nem romantikus, és olyan krimi, amelyben nem a tettes kézre kerítése az egyetlen izgalom. Stephanie Tromly első könyvét nem fogjuk egyhamar elfelejteni."

Szereplők:
Ha valahol, akkor itt voltam kicsit bajban, mert Digby karakterét úgy, ahogy volt, elsőre megutáltam. Egyszerűen túlságosan hasonlított olyan ismerőseimre, akiknek pont ezt a fajta személyiségét nehezen bírom tolerálni. Túl parancsolgatós, túl érzéketlen és túl öntudatos.

Az a fajta "zseni", aki miatt én kifutok a világból, de Zoénak pedig pont valami ilyesmire volt talán szüksége, hisz tagadhatatlan karakterének a folyamatos fejlődése....Amit ő is előszeretettel kommentált a kötetben.
Ami viszont iszonyatosan nagy plusz pont volt számomra, hogy nem volt muszáj a szerelmi szál. Tényleg. Alig volt valami tényleges megmozdulás és én annyira boldog voltam emiatt, hogy egy YA könyv tud másról is szólni, mint állandó vágyakozásról egy elérhetetlen és menő fényember vagy vérfarkas, vagy ki tudja mi ma már a menő után.


Sztori: 
Mint ahogy a fülszövegből is érezhető, a történet leginkább a nyomozásra összpontosít, de jószerivel akadnak mellékszálak is, mint az iskolai élet, hisz mégis az töltené ki hivatalosan a fiatalok majdnem minden percét. Aztán ott vannak a szülői elvárások, a váló szülők által adódó problémák, amiknél mind elcsepegtetett az író pár olyan gondolatot, ami igazán szívlelendő...Talán éppen ezért kedveltem meg a kötet végére Digby karakterét, hisz végső soron az ő szájába kerültek ezek a világmegváltó gondolatok... Persze továbbra is kifutnék miatta a világból. Mégis, valahogy jó érzés volt úgy olvasni a könyvet, hogy közben éreztem némi hátsó gondolatot, némi okító jelleget az egészben, persze nyilván amolyan YA stílusban.
DIgby karaktere itt speciel erősen ki is ugrik, hisz szinte megköveteli a "műfaj", hogy legyen egy helyes csodapasi főszereplőnk és itt...hát itt ennek a totális ellentéte jelenik meg Digby személyében.
Így például azoknak tudnám nagyon ajánlani, akiknek elegük van a nagyon tipikus romantikus YA könyvektől, de azért annyira nem akarnak még ismeretlen vizekre evezni.
Persze itt is megvannak a "műfaji sajátosságok", azaz klisék, de nem zavaróak egyáltalán.




Őszintén nagyon meglepődtem, hogy ilyen hamar vége lett. Olyan lezáratlannak éreztem, mintha valami még hiányozna, de hamar rájöttem, hogy angolul már megjelent a kötet következő része, így csak remélni tudom, hogy minél hamarabb magyar fordításba is átkerül éééés minél hamarabb a kezeim közt tarthatom. Mert ez a fajta apró izgalom és felszabadult szórakozás igazán hiányzott nekem az elmúlt időszakban. Pont jókor talált meg engem, így csak remélni tudom, hogy titeket is pont jókor fog. 

Ti olvastátok már? Csak nekem ennyire iszonyatosan unszimpi Digby? 

You Might Also Like

4 komment

  1. Amikor megláttam, hogy most erről a könyvről írtál nagyon megörültem. Én valamikor tavaly nyár környékén találtam rá és IMÁDTAM!
    Én személy szerint nagyon kedveltem Digbyt a sajátos stílusával és humorával együtt. Azóta is az egyik kedvenc szereplőm és miatta várom a folytatást.
    Nekem Zoe volt kissé ellenszenves a történet néhány részén, de nem annyira, hogy ez zavart volna abban, hogy évezzem a könyvet.
    Köszönöm hogy írtál róla :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj úgy örülök, hogy valaki ismeri ezt a könyvet! Őszintén picit tartok tőle, hogy annyira nem lett népszerű, vagy legalábbis sokan nem találtak rá és így nem olyan nagy a kereslet a második részre... :c Meg hát mégis csak baromi jó könyv, olyan szomorú, hogy ilyen sokan nem ismerik. :/

      Törlés
  2. Szia!
    Miután a te ajánlásodra olvastam el a Battle Royale-t, amit imádtam, ha valamiről azt mondod jó, elhiszem. :D Ráadásul nekem is szükségem van most egy kis lazább kikapcsolódásra, ami a könyv témáját illeti.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Annyira örülök, hogy tetszett a Battle Royale! (Azt hiszem a posztjában is megemlítettem, hogy mennyire iszonyatosan giga-mega kedvencem ^^")
      Remélem tetszeni fog ez a kötet is és nagyon jó szórakozást hozzá ♥

      Törlés

.partnerek és barátok