Nem tudom, hogy az eddigi képeken föl tűnt e, de azt hiszem nem szoktam csillogó mosolyú képeket csinálni, szóval ha eddig nem tudtátok, akkor most mondom, hogy fogszabályzós vagyok, khm szóval voltam. Három napja vették le.

Úgy gondolom nincs még elég ilyen bejegyzés a netes világban, szóval megírnám ezzel a remek kis szerkentyűvel a tapasztalataimat illetve a mi közös kis történetünket, hogy boldogítottuk egymást kerek egy évig.

Amikor bejelentette a fogorvos anno tavaly nyáron, hogy bizony kelleni fog az állandó, úgy éreztem ki kell menekülnöm minimum az országból, mert nekem bizony nem lesz fogszabályzóm.... de lett és sokakkal ellentétben nem szerettem meg. 

Eleinte fájt, de nem is ez volt a legnagyobb bajom, hanem, hogy nem tudtam normálisan étkezni, mert mindenbe beleakadt, így rászoktam a fogaim folyamatos szívogatására, ezáltal rossz volt rám nézni mert folyamatosan grimaszoltam. :'D (Még jó, hogy már vége, de még mindig ezt csinálom.) 

De azt hiszem volt benne valami jó is, részben, hogy önbizalmat adott, hogy ha leszedik ennél már csak szebb lehetek, illetve mindenki nyugtatott, hogy jól áll és egyebek...

Egyébként nem volt olyan szörnyű, csak nem is szerettem igazán, bár miután levették elgondolkodtam rajta, hogy lehet vissza kéne rakni, olyan üres a szám...:'D

Na de, komolyabban kicsit azoknak, akik mostanság fogják megkapni ezt a mosolyszépítőkütyüt.
Először is rágózni minden további nélkül lehet, csak a dokinak nem kell mondani. A húzások/állítások után általában 2-3 napig az ember babapépen kívül nem nagyon tud mást enni, de utána semmi gond nem lesz. Ajánlott egy ilyen kis pici fogköztisztítót magával cipelnie az embernek, mert különben varázslatosan színes mosolyunkkal túlzottan is elkápráztathatjuk ismerőseinket.
A viasz amit adnak egy igazán jó cucc, bár én nagyon keveset használtam, inkább hagytam, hogy szétvágja a számat az egész... Ja igen, ha jót akartok magatoknak kitartóan mondjátok a dokinak, hogy eszébe ne jusson színes gumin kívül mást használni, ugyanis nálam az utolsó hónapokban vagy spórolás vagy nem is tudom mi céljából, de elkezdtek fémtekercseket használni, amik úgy szétvágták a szám, hogy a viasz berakása után jobban hasonlítottam egy boxolóra aki most megy a ringbe, mint egy szimpla iskolás diákra...

Egyébként szépen rendbe rakta a fogaimat, bár nekem csak szépítés volt a dolog mögött, hisz a harapásommal minden rendbe volt. Tennék be képet, de miután a teljes fogszabályzós életem megörökítéstelen lett, így csak a remek végeredményt tudom megmutatni. :c

Szóval tűrjétek, mert a végeredmény határozottan szuper lesz és tényleg sokat számít! Illetve ha az ember úgy fogja föl, hogy ez is csak egy ékszer, akkor egész jól tud mutatni.:) Csak önbizalom kérdése.