Az én gimi választós sztorim nem volt valami nagy kaland, sajnos vagy épp mégse, ugyanoda járok a mai napig, ahova általános iskolába is. Persze ez nem azt jelenti, hogy lassan negyedjére járom újra a nyolcadikot, hanem az iskolám általános és gimnázium is. Azt hiszem ilyennel azért már egész sokat találkozik az ember. Csak mint a "kéttannyelvű" kifejezéssel, ami annyit takar, hogy a tanítási nyelv, az órák két nyelven folynak, nade nem úgy, hogy német órán csak németül beszélünk, hanem majdnem minden egyes tantárgyunkat egy másik nyelven tanuljuk és a kötelezően magyar dolgokat (magyar nyelv és irodalom) tanuljuk szinte csak magyarul. Ezt a felállás persze iskolánként más, de általánosságban elmondható, hogy ezek a gimnáziumok öt évesek, azaz magukba foglalnak egy nyelvi előkészítő évet, nulladikot, ha úgy tetszik, amikor egy éven keresztül csak azt a bizonyos nyelvet tanulják a diákok. Na, de miért is jó ez?

Nyelveket beszélni és tanulni mindig jó, nem? A legtöbbeknek ezek a kedvenc órái, általában egész izgalmasak is tudnak lenni, na meg elvárás is az életben, hogy legalább egy idegen nyelvet elsajátítsunk. Éppen ezért tök jó gondolat lehet, hogy egy ilyen nulladik évben, egy ilyen kéttannyelvű gimiben biztosan belénk verik és a végén C1-es vizsgával az oldalunkon vághatunk bele a gimnázium utáni életbe.
Na, persze, hogy ez így nem igaz, sőt azt is el lehet mondani, hogy bár erős nehezítés, hogy minden óra egy idegen nyelven van szinte, de végig lehet csinálni úgy az öt évet, hogy az ember igazából nem tanulja meg a kiválasztott nyelvét. Szóval ehhez te is kellesz, nem fogja senki más helyetted megtanulni. 

Van olyan gimi is, ahol csak nulladik nyelvi év van, de utána magyarul tanítanak...minek nehezítsem az életemet a kéttannyelvű résszel? Ezt be kell ismerni, hogy tényleg, meg tudja nehezíteni az emberéletét, hogy folyamatosan egy másik nyelvet kell használni, nagyjából egész nap. Ez jobban fárasztja is az agyat, na meg nem kellemes, hogy nem tudsz természetesen reagálni (főleg az elején) és nem elég megértened a dolgokat, hozzá kell tanulnod a szavakat, hogy a tudásodat használni is tudd.
Ugyanakkor mégiscsak arról beszélünk, hogy egész nap ezt a nyelvet beszéled, folyamatosan hallgatod, kommunikálnod kell vele és így tovább, ami azt jelenti, hogy folyamatosan gyakorlod, fejleszted és így nem csak, hogy nem jössz ki a gyakorlatból és nem igazán felejtesz, de a szerves része lesz az életednek, így pedig nyilván egyszerűbb a későbbiekben egy anyanyelvűvel kommunikálni, nagyobb szókincsed lesz és egyszerűen egy mélyebb nyelvtudást tudsz elérni így. 

Persze továbbra is csak akkor, ha teszel érte. 

Fontos tudni, hogy a nulladik év pont azért van, hogy a nulláról kezdők is fel tudjanak zárkózni és ha engem kérdeztek, ez sokkal jobb, mint hogyha már valamennyi alaptudással ülsz be egy vegyes csoportba, ahol egy kicsit már mindenki tanult. Sokkal alaposabb tudásod lesz kezdősként. Ha meg az a kérdés merülne fel benned, hogy a haladósok mennyivel jobbak lesznek... Nos, így belegondolva, most már meg nem tudnám mondani, hogy ki volt haladós vagy kezdős, de szinte biztos vagyok benne, hogy a kezdősök jobbak. :) 

A legtöbb helyen a tanárok igazából magyarok, így ha nagyon elakad az osztály, akkor megszólalnak magyarul, elmagyarázzák, de mindig van egy-két anyanyelvű tanár is, akiktől el lehet lesni a helyes(ebb) kiejtést, szófordulatokat és így tovább, amik határozottan hasznosak, főleg, hogy az ember rá van kényszerítve a beszélésre és szeirntem mind jól tudjuk, hogy főleg itt Magyarországon, az iskolákban ez a része van a nyelvtanulásnak a legjobban elhanyagolva. Belénk verik a nyelvtant és az emberbe egyszerűen belenevelik, hogy ne merj megszólalni, mert annyira óriási probléma, ha rossz nyelvtant használsz, ha magyaros a kiejtésed. (Apró titok: az a lényeg, hogy megértesd magad, minden más alig számít.) 

Magyarországon egyre több ilyen gimnázium van, ahol van lehetőség ilyen osztályba járni és több nyelv közül is lehet választani. A legdivatosabb persze az angol, de én speciel németes vagyok, Sára, a Metaforaszennyezés bloggere franciás, de persze hallottam már spanyolos, olaszos vagy oroszos gimnáziumról is. :) Körül kell csak nézni. 

Viszont jelentkezés előtt gondoljátok végig, hogy mik a terveitek ezzel a nyelvvel, hiszen azzal, hogy öt évesbe kerültök, egy évvel tovább maradtok gimnazisták és a kétnyelvű "speciális" tanításotok miatt, nehéz iskolát váltani, vagyis minden esetre nehezebb és szinte minden évben van egy-két ember, aki úgy gondolja, hogy mégse ezt kellett volna választania. 

Én személy szerint nem bántam meg, hogy kéttannyelvűbe jöttem, azt hiszem egészen jól beszélek németül is, persze a nyelvvizsgára még rá kell gyúrnom. Egyébként ilyen típusú általános iskolák is léteznek, bár ezekkel sajnos nincs tapasztalatom. Ti jártatok már ilyenbe? Szeretnétek? 

Mindenkiben megvan néha az az érzés, amikor nem vágyik semmi komplikáltra, semmi összetett vagy igazán szépirodalmi darabra, és ilyenkor jönnek azok a rongyos és nem büszkén vállalt kötetek, amiket úgy ahogy kivett az ember a könyvtárból, kölcsönkért vagy éppen szégyenszemre letöltött. Személy szerint idén nyáron sokszor nyúltam ilyen darabokért, mivel utazás alatt valahogy úgy voltam, hogy csak jól szerezném picit érezni magamat, amúgy is fáradt vagyok, csak szórakozni szeretnék. Végül mégis csak felidegesítettem magamat, de legalább megjött az ihlet ehhez a poszthoz, hisz megfogant bennem a gondolat, hogy ezek a könnyed olvasmányok feltétlen azt is jelentik, hogy erős hiányosságokkal küzdenek? 

Igazából teljesen véletlenül találtam rá erre a kezdeményezésre, de baromira megtetszett, meg hogy őszinte legyek, piszkosul jól is jött, hiszen egyre csak halmozom az olvasnivalókat, de alig-alig haladok velük. De amúgy miről is beszélek? Nancy és Abstractelf meghirdette a II. Nagy Nyári Read-a-thon-t, aminek a lényege, hogy csökkentsük minél gyorsabban az olvasnivalóink listáját, így 6 darab könyv lesz kivégezve (remélhetőleg) csak augusztus 6-ig. 

Persze minden egyes kötethez tartozik egy-egy megkötés, így most szeretném bemutatni nektek az én választottjaimat, illetve biztatni titeket is, hogy próbáljátok ki és jelentkezzetek! c:

Igen, meg lehet kövezni, de mindenképp szeretném minél gyorsabban elolvasni ezt a könyvet, még úgy a film bemutatása előtt és ha ez a gyorsaság nem lenne elég, hozzátenném, hogy angolul van meg, még kint vettem Kanadában, így tényleg kíváncsi vagyok hogy fog menni, hisz még sose olvastam angolul hosszabb könyvet.

2. Olvass el egy regényt, ami nyáron játszódik vagy szerepel benne nyaralás!

Már évzáró óta porosodik a polcon szegény, pedig már nagyon régóta el akarom olvasni, mert rettentően érdekel. Kíváncsi vagyok, mert pont arról szól és pont azt feszegeti, ami kisebb koromban egy álom lett volna számomra: kimenni a barátokkal az erdőbe és szülők nélkül megkezdeni a saját magunk életét, olyan Bear Grylls módon.

Közeledek a 18. szülinapom felé és egyre csak azt veszem észre, hogy mindenki, de tényleg majdnem minden második személy körülöttem, aki ebben a cipőben jár, az első tetoválását tervezi. Nem mondom, hogy nem játszottam már én is el párszor a gondolattal, hogy mégis mit látnék szívesen magamon, vajon mit tetováltatnék magamra és milyen jelentéssel bírna számomra, de folyamatosan rá kell jöjjek, hogy egy rossz kaméleon vagyok, folyamatosan változok és egyszerűen képtelen lennék bármilyen olyan mintát találni, amit hosszú távon nem bánnék meg. Na meg ott van a tűfóbiám is. 

Ugyanakkor imádok tetoválásokról képeket nézegetni, pinteresten egy konkrét táblám van csak erről és őszintén, nagyon szeretném megpróbálni, hogy vajon milyen is lehet egy tetoválást elkészíteni, de valószínűleg nincs olyan beteg és meggondolatlan ember, aki hajlandó lenne odatartani nekem a karját, hogy "tessék, gyakorolj".
Így ez az álom úgy néz ki nem fog megvalósulni,  meg mint már fentebb is említettem, a tűfóbiám erősen vissza is tart, de folyamatosan keresem az alternatív megoldásokat, így a nyilván mindenki által ismert hennát is próbáltam már kisebb-nagyobb sikerekkel. Valószínűleg én vagyok az egyetlen ember, akinek nem jönnek be ezek a mandalás kéztetkók, de tapasztalataim alapján sajnos csak az ilyen motívumokhoz jó ez az anyag.
De mégis mit tetováltatnék, ha tetováltatnék?


Oké, mint a legtöbb emberben, bennem is él a nagy állatszeretet, bár ez igen finoman jelenik meg nálam, olyan kis egyszerű és visszafogott vonalakban, mint mondjuk itt a fent látható képeken is. Én nem hiszek igazán benne, hogy a tetoválásoknak tényleges mély jelentést kéne adni, így ezekre a figurákra, azaz a fekete macskára és a nyuszira is a válaszom elég tömör: ez a két kedvenc állatom, plusz a becenevem szintén Nyúl/Nyuszi a nagyobb baráti körben.


Mikor hennázáshoz kerestem mintákat, akkor döbbentem rá, hogy mennyi egyszerű és minimalista virágos és egyéb növényes tetoválásminta van, ami egyszerűen csak szép és csinosan mutat. Személy szerint nekem az egyszerű fekete darabok tetszenek a legjobban, valahogy a színesek már túl sokak nekem, ahogy a nagyobb minták is. Talán az egyszerűbb zöldek még tetszenek, de a nagy rózsaszínvirágos tavirózsás hátaktól én egyszerűen rosszul vagyok.


Aki egy kicsit is ismer vagy követett anno tumblr-ön, az tudja, hogy egyrészt odáig vagyok A nagy hullám Kanagavánál c. fametszetért, másrészt pedig a hullámok és az örvénylő sötétkék tenger fehér habokkal és nagy fekete sziklákkal az egyik legszebb látvány számomra. Szóval ha véletlenül arra vetemednék, hogy egyetlen egy tetoválást megcsináljak, akkor az teljesen biztosan ez az egy hullám lenne, mert tudom, hogy ez az egy minta, amit tényleg nem tudnék megunni.

Persze ezeken kívül rengeteg egyéb apróság van, ami rettentően tetszik, de mint láthatjátok, ez az igazán kis apró és minimalista vonal az, ami a legjobban megfogott és észveszejtően idegenkedem a madaraktól, tollaktól és végtelenségjelektől. Illetve valamiért a feliratok is olyanok, hogy bár tetszeni tetszenek, mégse bírnám elképzelni magamon és máson is furán veszi ki magát. Hisz magyarul ritkán tetováltatnak, mert az "gáz" vagy nem is tudom, de ha meg angolul teszi az ember, szerintem elveszik az értéke és ha angol területre megy, akkor megint csak ugyanott tartunk, nem? :)
Ti szeretnétek tetoválást? Vagy már van is nektek?

Sikeresen hazaértem Kanadából. Őszintén szólva hihetetlen milyen gyorsan eltelt ez az egy hónap. Most picit úgy érzem magam, mint aki felébredt egy iszonyatosan izgalmas és mesés álomból, bár lehet ebben közrejátszik az is, hogy az időeltolódás miatt alig aludtam és jelenleg hulla vagyok. 

Viszont! Összegyűjtöttem nektek pár érdekességet és furcsaságot, amiket én vettem észre odakint leginkább csak Montrealra vonatkozóakat, így lehet, hogy csak nekem, vagy csak a magyar embereknek furcsa, de talán így jobb is, hisz a mindenféle történelmi és földrajzi fun facteket el tudjátok olvasni máshol is.

1. Étteremben mindig kapsz egy pohár vizet.... Amennyiben nem jönnek rá, hogy turista vagy. Sok helyen ilyenkor kisebb értékű vendég leszel egyszerűen és nem hogy ezt a pohár vizet is sajnálják tőled, de egyéb apróságokat is el-elfelejtenek, hisz úgysem számítasz.

1.1. Nehéz megmondani, hogy igazán ki turista és ki itteni lakos, hiszen rengeteg különböző országból költöznek ide emberek, akik ebből kifolyólag különböző nyelveket beszélnek. Így itt nem játszik az a felvetés, hogy aki nem angolt vagy franciát beszél, az turista.

2. Vannak ilyen hatalmas kertes ház blokkok, ahol minden ház ugyanolyan és minden kertben van egy kör alakú medence. (Szigorúan kör alakú). Felülről, azaz a repülőről egészen viccesen néz ki.

3. A wc-k alacsonyak és az ülőke patkó alakú, na meg szinte mindenhol, azaz étterem, bevásárlóközpont, repülőtér, stb. automatikusan működik. Eleinte elég ijesztő volt számomra.

3.1. A wc-k előtt szinte mindig van ivókút. Már biztos láttátok amerikai filmekben ezeket a mini "szökőkutakat". Sok itteni diák nem is visz például palackot a suliba magával, mert ha megszomjazik, csak leszalad a legközelebbi ivókúthoz és meg is oldotta a problémáját. Egyébként nem csak wcknél, de parkokban is rengeteg van, na meg a plázákban és lényegében mindenhol. 

4. Itt az emberek inkább franciák és ha muszáj, beszélnek angolul is. Mert hát ez ugye francia Kanada, azaz Quebec tartomány. Montrealban még egész szépen beszélik az angolt, de ha az ember elindul keletre egy erősebb és furcsább akcentusokkal találkozhat. 

5. A zebra csak két vonal és a legtöbb helyen a gyalogosoknak nincs zöld lámpa, helyette egy visszaszámláló, ami általában 20-ról indul. Azaz ennyi másodpercnyi időd van átérni. Őszintén, szerintem ez igazán hasznos, mert 2-3 körül már nem rohangálnak át az emberek, hanem egyszerűen megállnak és megvárják a következő "zöldet". Az is igaz, hogy itthon ezt most már egész jól megoldották több helyen villogással.

6.  Egész divatos ilyen reggeliző éttermekbe járni. Ezek olyan helyek, amik tényleg csak reggelire meg talán egy icipicit ebédre szakosodtak. Van itt minden, amit egy amerikai vagy éppen francia reggelihez el lehet képzelni: amerikai palacsinta, omlett, buggyantott tojás, mogyoróvajas kenyér és még sorolhatnám. 

7. Van egy összesen 32 km-es út a föld alatt, ami igazából egy föld alatti város: rengeteg üzlet, metró állomás, éttermek, posta meg minden van itt és az embernek nem is kel feljönnie az utcára, mindent elintézhet odalent, ami ugye télen a mínuszokban borzasztóan praktikus. 

8. Minden óriási. Mármint tényleg, az autók, az épületek és a tejes dobozok is. Komolyan nem ismerik az átlag gyümölcslé dobozok és tejes dobozok méretét.

9. Az emeletes házakban nincsen 13. szint. Ez ugye fizikailag lehetetlen, de mondjuk adott egy 17 emeletes ház, akkor azt 18 emeletesnek fogják hívni, mert a 13. szintet átnevezik 14. szintnek. Ugye micsoda remek megoldás? Mindezt csak egy babona miatt.

10. Nincsenek nagyon könyves boltok. Én ettől erősen lesokkoltam, de az a helyzet, hogy annyira elterjedt az online vásárlás, hogy a könyvesboltok nagy része bezárt és már csak online árusítanak könyveket. Egyszerűen kényelmesebb és praktikusabb, de számomra mégis baromi fura. 

Remélem tetszett nektek ez a pár furcsaság és érdekesnek találtátok. Ha még jut eszembe egyéb, mindenképp bővítem a bejegyzést! ♥ Ha van bármi kérdésetek Kanadával vagy az utazással kapcsolatban, akkor nyugodtan írjátok meg kommentben. c: 

Lassan egy hónapja hívott ki a BWT, azaz a Best Water Technology, hogy teljesítsem én is pár bloggerkollégával egyetemben a 30 napos víz kihívásukat. Napi 2.5-3 liter vizet kellett volna meginnom, értelemszerűen 30 napon keresztül. Ebben besegített a BWT által kiküldött csomag is, ami egy Magnesium Mineralizer kancsót - ami magnéziumost adagolt a vízhez, miközben megszűrte - egy kulacsot és két poharat tartalmazott. Na, de lássuk, hogyan is adtam el a lelkem és miért is vágtam bele a kihívásba, amit nem sikerült teljesítenem...és hogy miért?