MIÉRT JÓ KÉTTANNYELVŰ GIMNÁZIUMBA JÁRNI?

Az én gimi választós sztorim nem volt valami nagy kaland, sajnos vagy épp mégse, ugyanoda járok a mai napig, ahova általános iskolába is. P...

Az én gimi választós sztorim nem volt valami nagy kaland, sajnos vagy épp mégse, ugyanoda járok a mai napig, ahova általános iskolába is. Persze ez nem azt jelenti, hogy lassan negyedjére járom újra a nyolcadikot, hanem az iskolám általános és gimnázium is. Azt hiszem ilyennel azért már egész sokat találkozik az ember. Csak mint a "kéttannyelvű" kifejezéssel, ami annyit takar, hogy a tanítási nyelv, az órák két nyelven folynak, nade nem úgy, hogy német órán csak németül beszélünk, hanem majdnem minden egyes tantárgyunkat egy másik nyelven tanuljuk és a kötelezően magyar dolgokat (magyar nyelv és irodalom) tanuljuk szinte csak magyarul. Ezt a felállás persze iskolánként más, de általánosságban elmondható, hogy ezek a gimnáziumok öt évesek, azaz magukba foglalnak egy nyelvi előkészítő évet, nulladikot, ha úgy tetszik, amikor egy éven keresztül csak azt a bizonyos nyelvet tanulják a diákok. Na, de miért is jó ez?



Nyelveket beszélni és tanulni mindig jó, nem? A legtöbbeknek ezek a kedvenc órái, általában egész izgalmasak is tudnak lenni, na meg elvárás is az életben, hogy legalább egy idegen nyelvet elsajátítsunk. Éppen ezért tök jó gondolat lehet, hogy egy ilyen nulladik évben, egy ilyen kéttannyelvű gimiben biztosan belénk verik és a végén C1-es vizsgával az oldalunkon vághatunk bele a gimnázium utáni életbe.
Na, persze, hogy ez így nem igaz, sőt azt is el lehet mondani, hogy bár erős nehezítés, hogy minden óra egy idegen nyelven van szinte, de végig lehet csinálni úgy az öt évet, hogy az ember igazából nem tanulja meg a kiválasztott nyelvét. Szóval ehhez te is kellesz, nem fogja senki más helyetted megtanulni. 

Van olyan gimi is, ahol csak nulladik nyelvi év van, de utána magyarul tanítanak...minek nehezítsem az életemet a kéttannyelvű résszel? Ezt be kell ismerni, hogy tényleg, meg tudja nehezíteni az emberéletét, hogy folyamatosan egy másik nyelvet kell használni, nagyjából egész nap. Ez jobban fárasztja is az agyat, na meg nem kellemes, hogy nem tudsz természetesen reagálni (főleg az elején) és nem elég megértened a dolgokat, hozzá kell tanulnod a szavakat, hogy a tudásodat használni is tudd.
Ugyanakkor mégiscsak arról beszélünk, hogy egész nap ezt a nyelvet beszéled, folyamatosan hallgatod, kommunikálnod kell vele és így tovább, ami azt jelenti, hogy folyamatosan gyakorlod, fejleszted és így nem csak, hogy nem jössz ki a gyakorlatból és nem igazán felejtesz, de a szerves része lesz az életednek, így pedig nyilván egyszerűbb a későbbiekben egy anyanyelvűvel kommunikálni, nagyobb szókincsed lesz és egyszerűen egy mélyebb nyelvtudást tudsz elérni így. 
Persze továbbra is csak akkor, ha teszel érte. 



Fontos tudni, hogy a nulladik év pont azért van, hogy a nulláról kezdők is fel tudjanak zárkózni és ha engem kérdeztek, ez sokkal jobb, mint hogyha már valamennyi alaptudással ülsz be egy vegyes csoportba, ahol egy kicsit már mindenki tanult. Sokkal alaposabb tudásod lesz kezdősként. Ha meg az a kérdés merülne fel benned, hogy a haladósok mennyivel jobbak lesznek... Nos, így belegondolva, most már meg nem tudnám mondani, hogy ki volt haladós vagy kezdős, de szinte biztos vagyok benne, hogy a kezdősök jobbak. :) 

A legtöbb helyen a tanárok igazából magyarok, így ha nagyon elakad az osztály, akkor megszólalnak magyarul, elmagyarázzák, de mindig van egy-két anyanyelvű tanár is, akiktől el lehet lesni a helyes(ebb) kiejtést, szófordulatokat és így tovább, amik határozottan hasznosak, főleg, hogy az ember rá van kényszerítve a beszélésre és szeirntem mind jól tudjuk, hogy főleg itt Magyarországon, az iskolákban ez a része van a nyelvtanulásnak a legjobban elhanyagolva. Belénk verik a nyelvtant és az emberbe egyszerűen belenevelik, hogy ne merj megszólalni, mert annyira óriási probléma, ha rossz nyelvtant használsz, ha magyaros a kiejtésed. (Apró titok: az a lényeg, hogy megértesd magad, minden más alig számít.) 



Magyarországon egyre több ilyen gimnázium van, ahol van lehetőség ilyen osztályba járni és több nyelv közül is lehet választani. A legdivatosabb persze az angol, de én speciel németes vagyok, Sára, a Metaforaszennyezés bloggere franciás, de persze hallottam már spanyolos, olaszos vagy oroszos gimnáziumról is. :) Körül kell csak nézni. 

Viszont jelentkezés előtt gondoljátok végig, hogy mik a terveitek ezzel a nyelvvel, hiszen azzal, hogy öt évesbe kerültök, egy évvel tovább maradtok gimnazisták és a kétnyelvű "speciális" tanításotok miatt, nehéz iskolát váltani, vagyis minden esetre nehezebb és szinte minden évben van egy-két ember, aki úgy gondolja, hogy mégse ezt kellett volna választania. 

Én személy szerint nem bántam meg, hogy kéttannyelvűbe jöttem, azt hiszem egészen jól beszélek németül is, persze a nyelvvizsgára még rá kell gyúrnom. Egyébként ilyen típusú általános iskolák is léteznek, bár ezekkel sajnos nincs tapasztalatom. Ti jártatok már ilyenbe? Szeretnétek? 


You Might Also Like

3 komment

  1. Jaj, nagyon tetszett ez a bejegyzés! Nagyon klasszul leírtad a dolgokat, eszembe is jutott az én nyelvielőkészítős gimis éveim, jó volt picit nosztalgiázni. Amúgy érdekes, mi nulladik évben nem kezdtük elölről a nyelvet, sőt, rendesen haladtunk tovább, felvételi előtt még szóbelifelvételi is volt. Utánunk következő osztályok viszont már elölről kezdték.
    A probléma annyira igaz, amit vázoltál, sajnos tényleg alig mernek megszólalni a diákok, pedig csak akkor vetkőznék le a hibáikat.
    Várom a következő bejegyzéseket,
    Rebeka

    VálaszTörlés
  2. Én ovi óta magyar-német helyre jártam, egészen a gimi első évéig és borzasztóan megbántam. :D Több, mint 10 év után SEM tudok németül. Figyeltem órákon, de egyszerűen annyira rühellem magát a nyelvet, hogy képtelenségnek tartom a mai napig megtanulni. Persze egy-két dolog megmaradt, van egy vers, amit négy év után is kívülről fújok, a ragozások is mennek, pár nyelvtani dolog még megmaradt, de megszólalni nem tudok. Ez az egész nyelvtanulósdi igazából attól is függ, hogy ki mennyire kedveli az adott nyelvet - meg persze az akarat sem utolsó. :)

    VálaszTörlés
  3. Szia :)

    Nagyon örültem a bejegyzésednek, ugyanis én is kéttannyelvű német suliban tanulok. Tavaly kezdtem a gimit, nulladikosként, a kezdő csoportban. Először egy kicsit rosszul éreztem magam amiatt, hogy én még egyáltalán nem tudtam németül amikor odakerültem, de mostanra rájöttem, hogy jobban is jártam. Én az általános iskolában angolt tanultam, tehát nulladikban nem kellett azzal szenvednem, hogy még egy nyelvet megtanuljak és legalább a kiejtésemet is a német ajkú tanároktól szereztem, sokakkal ellentétben, akik az általános iskolában rosszul hallották és még mindig szörnyen "magyaros" ahogy beszélnek.

    Ahogy te is említetted, kilencedikben már alig lehetett észrevenni, hogy ki melyik csoportban volt nulladikban. Akik a suli általános iskola részéből jöttek kilencedikbe, azt mondják szerintük mi jobban megtanultuk egy év alatt a nyelvet, mint ők nyolc alatt és hogy mi bátrabban is használjuk. Heti húsz német óránk volt, nem is volt más választásunk, mint használni a nyelvet. Aki ezt nem tette meg, máshol folytatja most a középiskolát.

    Sajnos elég kevés németországi némettanár jut egy osztályra, de a magyar némettanáraink is megtesznek minden tőlük telhetőt. Csak ha nagyon muszáj, esetleg új anyagok elején szólalnak meg magyarul és magyaráznak nekünk. A magyar irodalom és nyelvtan mellett nálunk az informatika és kémia (meg tesi) van még magyarul.


    Ha engem kérdeznek arról, hogy milyen ez az iskola, én őszintén megmondom, hogy nagyon kemény. Sokat kell tanulnom, de emellett szeretek ide járni. Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt választottam és nem egy "átlagos" gimnáziumot.

    VálaszTörlés