BTK
ciceró
ifjúsági
romantikus
Hazatérés || Blogturné klub
20:10
Ritkán döntök egy könyv elolvasása mellett a borító miatt. Mégis, ez az egyszerű, minimalista és letisztult darab meggyőzött, hogy bizony, jó lenne belenézni. Igazából egészen meglepődtem, mert az írónőről ezelőtt még nem hallottam, így a már a borítón is ott virító előző kötete semmit sem mondott nekem.
Na jó, nyilván nem teljes igazság, ha azt mondom a borító alapján döntöttem, hisz a fülszöveg is erősen beleszólt az elhatározásba. Adott egy 17 éves félvér lány, aki nem ismeri az apját, ezáltal csak az egyébként fehér édesanyjával él, és mellette szocializálódik... Érdekesen hangzik, nem?
Fülszöveg:
A nagysikerű Kedves Halottak! után a szerző új regényében két, párhuzamos szál bontakozik ki: az első a 90-es évek végén kezdődik, és a 17 éves Marilyn a főszereplője, a második napjainkban játszódik, és Marilyn lánya, Angie története.
A tizenhét éves, félvér Angie számára Marilyn a keményen dolgozó, gyerekét egyedül nevelő, őt nagyon szerető anya. De Marilyn is volt fiatal. Tizenhét évesen szeretett bele Angie apjába, az afro-amerikai Jamesbe. Ám Angie sosem találkozott az apjával – Marilyn azt mondta, meghalt, mielőtt ő megszületett volna.
Angie nem tud belenyugodni abba, hogy semmit sem tud az apjáról, ezért ex-barátjával, Sammel elindul Los Angelesbe Új-Mexikói otthonából, hogy kiderítse, mi történt vele.
Utazása során nemcsak a múltat sikerül földerítenie, de sok mindent megtud saját magáról is: arról, hogy hol a helye a világban, és ki is ő valójában.
Karakterek:
A könyvben először Angie szólal meg és őszintén, mivel a konkrét olvasás előtt nem futottam át a fülszöveget, így el is felejtettem, hogy színesbőrű és ez őszintén csak a könyv felénél esett le, hogy ja, Angie és az apja, James se pontosan úgy néz ki, ahogy azt eddig elképzeltem. Ez pedig egy elég fontos rész lett volna, hisz főleg a 90-es években játszódó részben, de igazából még a napjainkban futó szálon is sok nehézséget tud okozni az emberek megkülönböztetése.... Azt hiszem erről nem kell különösebben szót ejtenem, mind tudjuk miről is van szó.
Éppen ezért eleinte nem is pontosan értettem, hogy miért olyan fontos, hogy megtalálja Angie az apukáját. Nyilván egy fájó pont az ember életében, ha nem ismeri az egyik szülőjét, mégis az énkeresésben én nem éreztem úgy, hogy ennek akkora szerepe lenne. Persze így, hogy a könyv felénél ráeszméltem, hogy bizony itt az a probléma, hogy Marilyn hiába szerető anya, nem tudja megadni a lányának azokat a kulturális gyökereket, és támogatást, amire Angienek félvérként szüksége lenne.
Marilyn karakterét, Angievel ellentétben nagyon hamar megkedveltem, bár sokáig egyszerűen rossz érzés volt olvasni az ő részét. Nyomasztó és kellemetlen volt, amivel nyilván pont, hogy elérte az írónő a feltételezett célját, mégis, mint olvasó nagyon nem örültem neki.
Ha igazán őszinte szeretnék lenni, el kell, hogy mondjam: Marilyn és James részei sokkal jobban lekötöttek. Valahogy sokkal izgalmasabb és érdekesebb volt a már ismert, enyhén sablonos romantikus vonalat figyelni, amibe belevegyült a remény, az ellentétek, na meg a titkos kapocs a két főszereplő között.
Angie és Sam szála eleinte elég kusza volt, majd pedig hamar kínos és furává is vált. Persze ez könnyen érthető, hisz senki se szeret a volt párjával "nyaralni" menni, márpedig Angieék bizony erre vetemedtek.
Sam egyébként aranyos srácnak tűnt, de különösebben nem éreztem kiforrott karakternek, mintha csak egy esetlen első szerelem lett volna, aminek meg is felelt, mégis az írónő többet akart kihozni belőle, ami nekem egyáltalán nem jött át, és nem is értettem mire fel.
Angie és Sam szála eleinte elég kusza volt, majd pedig hamar kínos és furává is vált. Persze ez könnyen érthető, hisz senki se szeret a volt párjával "nyaralni" menni, márpedig Angieék bizony erre vetemedtek.
Sam egyébként aranyos srácnak tűnt, de különösebben nem éreztem kiforrott karakternek, mintha csak egy esetlen első szerelem lett volna, aminek meg is felelt, mégis az írónő többet akart kihozni belőle, ami nekem egyáltalán nem jött át, és nem is értettem mire fel.
Sztori:
Mint a fülszövegből is kiderült, a történet két szálon fut, így egyszerre bontakozik ki előttünk Angie és az anyukája, Marilyn története. A kettő merőben más, bár vannak egyező jegyek, mint hogy mindkettőjük gyerekkorából kimarad az apaszerepet játszó egyén.
A részek meglepően ritkán váltakoztak, mindig egy nagyobb történetdarabot kaptunk mind az anyukánál, mind a lányánál, ami kifejezetten szuper, nagyon rosszul bírom, amikor két oldalonként változik az elbeszélő, így viszont nagyjából mindig teljesen tiszta volt, hogy ki is beszél.
Emellett pedig jól is működött ez a felépítés, leginkább a vége felé.
Mikor fény derült a titokra, egymás után következett Marilyn ott és akkori helyzetmegélése, majd Angie történetértelmezése a számunkra "jelenben". Nem mondom, számítani lehetett erre a végkifejletre, mégis könnyek szöktek a szemembe az utolsó oldalaknál. (Nagyon, nagyon ritkán sírok könyveken, sőt, nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.)
A lezárás viszont furcsa volt, nem így képzeltem és nem is ezt vártam. (Bocsi Sam.)
Mikor fény derült a titokra, egymás után következett Marilyn ott és akkori helyzetmegélése, majd Angie történetértelmezése a számunkra "jelenben". Nem mondom, számítani lehetett erre a végkifejletre, mégis könnyek szöktek a szemembe az utolsó oldalaknál. (Nagyon, nagyon ritkán sírok könyveken, sőt, nem is tudom mikor volt ilyen utoljára.)
A lezárás viszont furcsa volt, nem így képzeltem és nem is ezt vártam. (Bocsi Sam.)
Összességében egy érdekes és érzelmes történetet kaptunk Avatól, ami bár nem volt számomra különösebben mélyenszántó, mégis jó élmény volt olvasni és a vége felé erősen meg is érintett. Ha úgy érzed, hogy most éppen egy ilyen történetre van szükséged, érdekel a rasszizmus témája, vagy éppen az énkeresés, de ha csak egy picit kikapcsolódnál, ez a könyv jó választás lesz.
Kiadó: Ciceró, 2018
ISBN: 9789634320968
Eredeti cím: In Search of Us
Fordító: Till Katalin
Oldalszám: 360
Nyereményjáték:
Ava Dellaira különleges, keserédes és finom stílusát sokan megszerethették már előző, Kedves halottak című regénye által. Új könyvében, a Hazatérésben ismét egy nagyon érzékeny, megható és elgondolkodtató, váltott idősíkban játszódó történetet hoz el nekünk, melyben egy anya és lánya sorsát követhetjük végig. Vajon sikerül megküzdeni a múlt kísérteteivel és begyógyítani a régi sebeket a szeretet és megértés által? Ezekre a kérdésekre is választ kaptok, ha elkíséritek öt bloggerünket. Ha pedig velünk játszotok, most megnyerhetitek a Ciceró Könyvstúdió által felajánlott három példány egyikét!
A regényben központi szerepet játszik a fényképezés, Marilyn fiatal korában sokat álmodozik arról, hogy egyszer elismert fotós lesz. Az egyes állomásokon most híres, magyar származású fotóművészekről találtok egy rövid leírást, a ti feladatotok pedig, hogy a rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok az adott művész nevét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Apját 15 éves korában elvesztette, és gyerekkorának nagy részét rokonoknál Szigetbecsén töltötte, ami később egész világlátására nagy hatással volt. Még 14 éves korában kapott egy – mai szemmel nézve – nagy és nehézkes fényképezőgépet apjától. Szerelmi bánatában önkéntesként bevonult, és a Monarchia hadseregében részt vett az első világháborúban. Állvány nélkül is használható második gépével már frontkatonaként érdekes képeket készített. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig Esztergomban ápolták. Az esztergomi uszodában készítette például híres „víz alatti úszó” fotóját.
További állomások:
02. 22. - Könyv és más
02. 23. - Nem félünk a könyvektől
02. 24. - Ambivalentina
02. 25. - A Szofisztikált Macska
02. 26. - Könyvvilág
0 komment