Néha kicsit úgy érzem, hogy már nem tudok lépést tartani az éppen akutális divatos sorozatokkal és filmekkel. Őszintén, lövésem sem volt, hogy a Fehér Lótusz egyáltalán létezik, nem hogy már a sokadik évad jön ki belőle, ahogy azt sem tudtam, hogy van egy Marigold Hotel című film is. Azt hiszem jobb is így, hogy először a könyvvel ismerkedtem meg, mert olvasás után néztem csak meg a film előzetesét, és úgy érzem abszolút csak az alapjaiban hasonló a kettő, a könyv sokkal valódibbnak érződik. 

Fülszöveg:

Íme a könyv, amely inspirálta a Judi Dench, Maggie Smith és Bill Nighy főszereplésével forgatott, népszerű filmet, a Marigold Hotelt!

Egy csábító reklám hatására hét nyugdíjas a távoli Indiába utazik, hogy egy luxus-otthonban új életet kezdjen.

Megérkezésük után azonban gyorsan rádöbbennek, hogy a szálló csak árnyéka régi önmagának, a személyzet több, mint excentrikus, és a brit uralom napjai bizony régen elmúltak.

Mégis, India lenyűgözően ellentmondásos világában hamarosan arra is ráébrednek, hogy az élet és a szeretet mindig újrakezdhető, még a legváratlanabb helyzetekben is.

Én és a könyv:

A sok cuki amerikai romantikus hokis regény után felüdülés volt a világ másik oldalára vonulni egy rakás brit nyugdíjassal. Úgy érzem abszolút szükségem volt rá. Be kell vallanom, hogy indiáról és a hinduizmusról nem tudok igazán sokat, és ahogy lassan végiggondolom, talán eddig egyetlen könyvet vagyis könyvsorozatot olvastam, ami a témába vág, de az is egy YA fantasy sorozat volt, a Tigris átka névre keresztelve.

A történetben több főbb szereplőt is megismerhetünk, a legfontosabb talán a hotel vezetősége, Pauline, Ravi és Sonny, illetve az idős lakosok közül is páran kiemelkednek, így például Evelyn. Nem volt egyszerű észben tartanom a neveket, főleg amikor már több, mint tíz idős hölgy és úr is beköltözött a nem otthonnak nevezett hotelbe. Néha én magamis egy szenilis öreglánynak éreztem magam, miközben próbáltam észben tartani, hogy ki kicsoda és mi az előtörténete, és mik a motivációi.

Érdekes volt, hogy nem az elején kavarodtam bele a dolgokba. A kötet három részre lett felosztva, kicsit klasszikusan bevezetés-tárgyalás-befejezés módon. Így az első részben egészen tisztán újabb és újabb szereplőket ismerünk meg még Angliában, és megtudjuk hogyan is kerülnek ők végül Indiába a Marigold Hotelbe. A második részben kezdődnek a bonyodalmak, ahogy a már bemutatott személyek megjelennek a hotelben, de újak is csatlakoznak és mindenki ezer felé megy és pletykál a másikról. Azt hiszem ez volt az a pont, ahogy kissé belebonyolodtam, de végül gyorsan ki is tisztult és minden szál a helyére rendeződött a harmadik részre. 

Őszintén nagyon élveztem az idős karaktereket, és észrevétlenül is Evelyn lett az egyik kedvencem, miközbe eleinte nem is tűnt fel, hogy a könyv kifejezetten rá fókuszál és az ő történetét veszi igazán előtérbe. Ugyanakkor mindenkinek szépen kidolgozott előélete volt, amit nagyon élveztem, mert csak úgy keresztbe kasul haladtak a szálak és mindenkinek teljesértékű szereplőként és történetként is megállta a helyét.

Nagyon tetszett, hogy bár egy kedves és nyugodt történet volt, de mégis kicsit "felnőtt mese", olyan fordulatokkal, ahol a "rossz" elnyeri méltó büntetését és a karakterek nem voltak igazán jók vagy rosszak. Ilyen szempontból Norman, a tulajdonosok rokona, azaz Pauline apja volt nagyon érdekes a számomra, hiszen tökéletes példája volt annak, hogy idős korban mennyivel nehezebb a kellemetlen berögződéseket és világnézetet megváltoztatni, és még egy egyébként rossz dolgokat tevő embert is lehet sajnálni és szeretettel visszagondolni rá. Azt hiszem ő volt nekem önmagában alegmegosztóbb és legérdekesebb karakter az egész társaságból, kicsit sajnálom is, hogy a végefelé egyre kevesebb szerepet kapott... 

Külön élveztem Theresa részeit, aki tipikusan az a fajta fehér spiri nő volt, akivel már mindannyian találkoztunk, és az ő szemén keresztül, illetve a naiv és nyitott anyukája szemén keresztül nagyon izgalmas volt Indiára és a mindennapi dolgokra tekinteni.

Összességében nagyon élveztem ezt a könyvet, merőben más volt mint a szokásos olvasmányaim. Így viszont mindenképpen tudom ajánlani olyanoknak, akik nyitottak a komfortzónájuk feszegetésére és valami új megismerésére.

Nyereményjáték:

Megjelent Deborah Moggach Marigold Hotel című könyve az Athenaeum kiadó gondozásában. A kötetből inspirálódva már film is készült, melyben a méltán híres Maggie Smith is játszik többek között. Tartsatok bloggereinkkel és fedezzétek fel a keleti nyugalmat árasztó időseknek szánt szálló hangulatát, nem máshol, mint Indiában!

A könyv nagyobbrészt Indiában játszódik, így szerves része az indiai kultúra és hinduizmus. Az utóbbiból inspirálódva, minden állomáson egy képet láthattok az egyik hindu istenségről, akinek a nevét a Rafi megfelelő dobozába kell beírnotok. Kérünk titeket, hogy igyekezzetek a magyar írásforma szerint leírni a neveket! 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

További állomások: