Hová lettél szép világ || Blogturné klub

 Sally Rooney neve mellett nem igazán lehet elmenni manapság. Én, személy szerint lemaradtam az első két könyvéről, így kifejezetten kíváncs...

 Sally Rooney neve mellett nem igazán lehet elmenni manapság. Én, személy szerint lemaradtam az első két könyvéről, így kifejezetten kíváncsian vágtam neki a Hová lettél szép világnak, hiszen bár sokat hallottam az írónő munkáiról, ez volt az első alkalom, hogy találkoztam is vele. 
Még a könyv olvasását megelőzően, a Facebook fel is dobott egy értékelést a kötetről, ráadásul nem is egy egyszerű blogger tollából, amit persze, nem degradálásnak szánok, hanem egy sokak által olvasott hírportál újságírójától. 
Mindez azért fontos, mert ott borzasztóan lehúzták a regényt, és végtelenül negatívan álltak nem csak a karakterekhez, hanem az írónő motivációjához is, ami feltehetően a kötet mögött rejlik.
Így kifejezetten kíváncsian kezdtem bele az olvasásba, és persze, kicsit félve is, mert magam sem tudom miért, de nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet. 

Fülszöveg:

A ​Normális emberek és a Baráti beszélgetések c. könyvek szerzőjétől

Alice, aki regényíró, összeismerkedik Felixszel, aki egy raktárban dolgozik, és megkérdi, lenne-e kedve elkísérni őt Rómába. Alice legjobb barátnője Dublinban él, és éppen egy szakításon van túl. Újra flörtölni kezd Simonnal, akit már gyerekkora óta ismer.

Alice, Felix, Eileen és Simon még fiatalok – de ha nem vigyáznak, elrohan felettük az élet. Vágynak egymásra, félrevezetik egymást, összejönnek, szétmennek. Aggodalmakat olt beléjük a szex, a barátság, a mindannyiunkat körülvevő világ. Valóban ez az utolsó kivilágított helyiség, amiben ők állnak, hogy tanúi legyenek valaminek, mielőtt minden elsötétül? Van rá módjuk, hogy elhiggyék: a világ igenis szép?

Sally Rooney Sunday Times és New York Times bestsellerszerző. Eddig megjelent regényei: Baráti beszélgetések, Normális emberek – utóbbi átlépte a világszerte eladott egymillió példányt. Jelölései: Booker-díj, Dylan Thomas-díj, Rathbones Folio-díj, Desmond Elliott-díj, a Legjobb Női Regényíró díja. A Normális emberek 2018-ban Costa-díjban részesült, 2019-ben az év könyve lett a Waterstonesnál. Sally Rooney társforgatókönyvíróként részt vett a Normális emberekből készült tévésorozat megírásában, amelyet 2020-ban mutattak be a BBC-n. A Baráti beszélgetésekből készült BBC-sorozat bemutatóját 2022-re tűzték ki.

Én és a könyv:

A történet két főhőse egy barátnő páros, Eileen és Alice, illetve még fontos karakterek a lányok szerelmei, Simon és Felix. A könyv felét a lányok egymásnak írt e-mailjei teszik ki, míg a másik felét egy-egy apró történés, felváltva, mindig az egyik leányzó életéből. Így az egész regény alatt sokkal nagyobb a hangsúly az érzelmeken és gondolatokon, mint a konkrét cselekedeteken. 

Én úgy látom, hogy sokaknak pont ez az, ami elvette a kedvüket ettől a regénytől, hiszen a két lány e-mailváltásai többnyire ugyanolyanok, mint bármelyik értelmiségibb huszonéves barátnő beszélgetése: érzelmek, világmegváltó gondolatok, politika, eszmék és normák megkérdőjelezése, vallás és útkeresés. 
Mindez persze egy baráti beszélgetés komolyságával és őszinteségével, ami nem meglepő módon, kívülről nézve néha nevetséges és buta hatást kelthet. 

A könyv elején én is így éreztem. Nem értettem teljesen, mit is várhatok ettől a történettől, ettől az írótól, és ahogy előjöttek az első nagy megvilágosodások és gondolatoka két lány e-mailjeiben, kicsit úgy éreztem, hogy ó igen, már megint egy nagyon nyugatias, minden trendet meglovagoló, most nagyon megmondom könyv, ami hihetetlenül butának tartja az olvasóját és előkével és műanyag kiskanállal akarja az olvasó szájába adni a szépen megrágott gondolatdarabkákat, amiket az író se hisz el, vagy csak tisztában van vele, de semmit se kezd vele, csak meglovagolja és hirdeti, mint az a rakat influencer, akiknek kétes a szavahihetősége. (Persze nem mind ilyen, ez csak egy csoportja az ezzel foglalkozóknak.) 

A kezdeti kiakadás után viszont, elkezdett tetszeni a könyv. Valahogy a lányok egymással megosztott gondolataival is egyre jobban tudtam azonosulni és csak remélni tudom, hogy ez nem valami észrevétlen agymosás volt, amin a könyv elejétől fogva résztvettem, hanem ténylegesen megváltoztak kicsit a témák és tényleg fontos és érdekes dolgokra világított rá az írónő. 
Nagyon tetszett, ahogy Istenről és a vallásról vitatkoztak a főhősnők, mivel egyikük sem volt hívő, mégis felfedezték benne azt az értéket, amit átemelhetnek belőle a saját életükbe és megpróbálták megérteni, hogy másnak, például közös barátjuknak, Simonnak miért fontos ez és mit lát benne, miben és hogyan segíti az életét. 

Egy egészen szokatlan módon volt hullámvasút ez a könyv. Mikor már épp elkezdtem élvezni és belemerültem az olvasásba, hirtelen megint kilökött a flow élményből. 
Ahogy a lányok szerelmi élete alakult és szép lassan eljutottak az első szexuális aktusig, még azt gondoltam, hogy milyen jó, hogy ilyen nyíltan és fesztelenül kezeli az írónő a szexuális tartalmú jeleneteket, viszont ahogy haladtam előre a könyvben, úgy vált érezhetővé, hogy egyre több és egyre részletesebb szexjelenet van megörökítve és papírra vetve a kötetben. 
Egy ponton már úgy éreztem, hogy ez nem viszi előre a történetet, sem a lányok lelki világát, hiszen maga a tény, hogy két szereplő lefeküdt, fontos, viszont annak részletezése, egyáltalán nem. 
Ugyanitt, meglepő volt, hogy a sok olvasónak szánt iránymutatásban kihagyta az írónő az óvszer létezését és fontosságát, illetve egyáltalán nem taglalta a tabletta szedésének problémáit, ha már minden más ehhez hasonló apróságról szó esett a könyv során. 

De akármennyire is kötök bele itt a dolgokba, nem tudom tagadni, hogy nagyon élveztem olvasni ezt a regényt és a sok felvetett téma és gondolat között bőven találtam én is olyat, a két lány eszmecseréiben, amit legszívesebben kiemeltem volna szövegkiemelővel a könyvben.... bár ezt sajnos baromi nagy rongálásnak tekintem, főleg egy ilyen szép kiadásban. 
Könnyen tudtam azonosulni a lányokkal, még úgy is, hogy nem igazán volt közös pontom egyikőjükkel sem, de mégis azt hiszem, hogy a húszas éveinkben szinte mind ugyanazokat a dolgokat éljük meg, ugyanazt az útkeresést, emberi kapcsolatok komplikációit, érzelmeket, szerelmeket és szertefoszló reményeket. (Amik helyére persze szerencsés esetben mindig jön egy újabb.) 

Összességében alig várom, hogy Sally Rooney többi könyvét is olvashassam, remélhetőleg hasonlóan pozitív és elgondolkodtató élményben lesz részem, hiszen rengetegszer nem is kellett kifejteni egy-egy témát, elég volt csak kiragadni a lányok beszélgetéséből és ez pont elég volt arra, hogy az olvasó számára meglegyen, miről gondolkozzon a buszon zötykölődve, vagy ebéd közben. 


Nyereményjáték:

A Normális emberek és a Baráti beszélgetések szerzőjének új könyve már magyarul is olvasható. Az ugyancsak az emberi kapcsolatok mélységét pedzegető Hová lettél, szép világot külföldön Sally Rooney legjobb írásaként emlegetik. Hogy ebben mennyi igazság van, azt mindenki döntse el maga – de csak miután végigolvastátok, mit gondolnak róla a bloggereink.

A regényben több európai nagyváros is előkerül, így a játékunk ehhez kapcsolódik. Mindegyik állomáson anagrammákat láttok, a feladatotok pedig annyi, hogy kitaláljátok, melyik városra gondoltunk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

ksh neili

a Rafflecopter giveaway

További állomások: 

10.05. Readinspo
10.10. Ambivalentina
10.12. Könyv és más
10.14. Könyvvilág

Könyvek, receptek, tanulási tippek és kávé melletti gondolatok egy különctől, különcöknek. c:

You Might Also Like

0 komment