Mióta megírtam az érettségis, továbbtanulós összefoglalómat, egyszerűen megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha ezt egy picit tovább vinnénk... Mondjuk úgy az egyetem végéig. 

Egyrészt nekem is jó így félévente összegezni és a későbbiekben visszanézni, de talán azoknak is sok segítsége tudok nyújtani, akik ezen a szakon, vagy csak karon gondolkoznak és szívesen belelátnának picit jobban az itt történő dolgokba. (Őszintén, nekem is sokat segített, hogy Dóri végig vlogolta az egyetemi éveit, és picit belőle is inspirálódtam, hisz ha a karunk egyik szakának már van ilyen beszámolója (villamosmérnöki), legyen már egy másiknak is (mérnök info).)

Ugyanakkor picit meg is vagyok szeppenve, tekintve, hogy még mindig csak az első félévemen vagyok túl, ráadásul nem igazán testesítem meg az átlag vikest, azaz egyrészt lány vagyok, haha, de ami még fontosabb: nem matekos osztályból jöttem, sőt, hosszú évekig még a közelébe se kerültem ennek a pályának. De ezt a sztorit megtaláljátok itt, a már emlegetett továbbtanulós és érettségis posztban. 

Szóval, hogy is volt? A nyáron kiderült, hogy felvettek, aztán rögtön jött is a gólyatábor, a regisztrációs hét és a kar különlegesebb eseményei, mint a Qpa, vagy éppen az Ökörsütés. Ezekre a közösségi programokra nem különösebben szeretnék most ebben a bejegyzésben kitérni, szerencsére, ha bármelyik kifejezésre rákerestek, rögtön az első találat megmagyaráz mindent. Ide most bőven elég annyi, hogy igyekeztem legyőzni az antiszociális énemet, és a lehető legtöbb mindenben részt venni, így pedig szerencsére szuper embereket ismertem meg, akik baromi sokat segítettek az első félévem alatt. Egyrészt nagyon jó jegyzeteket kaptam, másrészt viszont, úgy érzem igazán jó barátokra tettem szert, akikkel élmény még a legunalmasabb gyakorlat vagy előadás is.

Na de vissza egy picit a tanuláshoz, lássuk milyen tárgyaim voltak az első félévemben. Bár én ténylegesen csak a saját rendszerünket ismerem, annyi már kiderült számomra, hogy bizonyos fogalmak nem léteznek minden más egyetemen is, szóval, ha valaki úgy érezné, hogy túl szájbarágós a magyarázatom, nos az pont ezért van, hogy egy másik egyetemen hallgató, egy anyuka/apuka/nagymama vagy éppen egy gimis is értse, hogy miről is magyarázok, hisz ez elsősorban nekik szól, akik szeretnék megérteni, hogy mit is tanul, na meg hogyan egy mérnök informatikus hallgató. 

Szóval kezdeném is egy gyors és rövidke táblázattal, ahol a különböző új kifejezéseket gyorsan elmagyaráznám: 

Aláírás - Ahhoz, hogy egy tárgyból vizsgát tehess, bizonyos követelményeket teljesíteni kell a félév közben. Ez általában a ZH-k egy meghatározott minimum feletti megírása (általában 40%) és jelenlét a gyakorlatokon, laborokon és előadásokon (min. 70% általában). Ha az ember teljesíti ezeket a követelményeket, akkor megkapja a tárgy aláírását. EZ azért jó, mert ha nem sikerül egy vizsga, akkor van olyan tárgy, ahol felveheted a rá épülő tárgyakat, mivel elég csak az aláírás megléte, nem kell sikeres vizsgát is tenned.

Beugró - Bizonyos laborokon, ahhoz, hogy számítsák a jelenlétedet, sikeres beugrót kell írnod. Ez egy rövid feladat, aminek sikerülnie kell, különben hiába veszel részt az órán, nem kapsz érte jelenlétet. Illetve vannak olyan ZH-k is, ahol bizonyos feladatokat muszáj megoldani sikeresen, különben automatikus karó és nem is javítják tovább a dolgozatot. 

Előadás - A legtöbb tárgyból van ilyen, általában 2-3 órás, ahol az elméleti tudást próbálják átadni a hallgatónak. (Itt általában 200-300 hallgató van jelen (jobb esetben)).

Gyakorlat - Az elméleti tudás megszerzése után, jöhet a gyakorlat, ahol konkrét feladatokat oldunk meg kisebb csoportokra bontva. (Jellemzően 20-30 hallgató kerül egy gyakorlatra.) Itt lehet kérdezni, kicsit olyasmi, mint egy gimis óra.

Házi feladat - Bár a gyakorlatokon van olyan gyakorlat vezető, aki ad fel házit, de annak nincs nagy jelentősége. Viszont, ha egy tárgyból követelményként van kiírva házi, akkor az általában egy nagyobb volumenű beadandót/projektet jelent, ami általában beleszámít az félév végi jegybe.

Jelenlét - Vannak gyakorlatok, előadások és laborok, amiken kötelező részt venni valahány százalékban. Ezt általában úgy valósítják meg, hogy körbeadnak egy jelenléti ívet, amit alá kell írni. 

Kredit - A legtöbb felvehető tárgynak van egy kreditekben megadott értéke. Ez határozza meg, hogy nagyjából mennyire nehéz a tárgy, vagy hogy mennyi órát kell beleölni, hogy az ember sikeresen tudja teljesíteni. Egy félév alatt nagyjából 30 kreditet kell felvenni, hogy az ember megfelelően tudjon haladni a tanulmányaival.

Kötelezően választható tárgyak - Gazdaságtudományi tárgyak rövidke listája, melyek közül összesen 4-et kell elvégezni. 

Labor - Nálunk ez azokat az órákat takarja, amikor egy gyakorlathoz hasonlóan feladatokat oldunk meg, de a labor esetében ezt nem tanteremben és papír alapon tesszük, hanem számítógépek segítségével.

Mintatanterv - Egy terv, ami mutatja, hogy melyik félévben mely tárgyakat kéne felvenni, ahhoz, hogy a megadott időre befejezzük a tanulmányainkat. Ebben csak kötelező tárgyak vannak benne, a szabadon és kötelezően választhatóak nincsenek. 

Szabadon választható tárgyak - Lényegében bármilyen tárgy, ami nem kötelező az ember saját szakjának, de oktatják az egyetemen, tehát akár más karokon. 

Szorgalmi időszak - Az a bizonyos 14 hét, amíg tartanak az előadások, gyakorlatok, laborok és néha napján még ZH-kat is írunk.

Vizsga - Miután lejár a szorgalmi időszak, következik a vizsgaidőszak, amikor is a vizsgaköteles tárgyakból vizsgát kell tenni. Ilyenkor már nincsenek előadások, csak egy-egy vizsga kedvéért kell az egyetem területére bemászni.

ZH/kisZH - Szorgalmi időszak alatt nagy ZH-kat írunk a tárgyakból, az addig tanult anyagból. Nagyjából olyanok ezek, mint egy-egy nagy témazáró még a gimiből, csak 2-3 témából írunk egyszerre. A kisZH-k pedig olyasmik, mint a röpdolgozatok, ezeket gyakorlatokon/laborokon írjuk és általában alig 10-15 percesek.

ZH sáv - A nagy ZH-knak ki van jelölve egy adott időpont a héten, amikor a tárgy hallgatói megírhatják azt. Így nem megy el vele előadás vagy éppen gyakorlat. 

Na de mostmár tényleg nézzük a tárgyakat. Összesen nyolc darab tárgyam volt, ezek közül négy volt vizsgás, a többi évközi jegyes vagy csak aláírásos. A két aláírásost már itt helyben elmagyaráznám: az egyik a tesi volt, ami kötelező az egyetemi éveink alatt kétszer, de mi dönthetjük el, mikor szeretnénk felvenni. Én a falmászást vettem fel, amit nagyon szerettem, de lehet inkább a társaság és az időpont miatt. Csak infós gólyák voltunk a csoportban és rögtön a ZHsáv után mentük, így mindig kupaktanácsot tartottunk az épp aktuális ZH-ról.

A másik aláírásos tárgyam a Tanköri volt, ami lényegében egy osztályfőnöki óra. (Az a rengeteg ember, akiket felvettek idén, nagyjából 30 fős tankörökbe van rendezve, így kicsit könnyebb az ismerkedés és a beilleszkedés.) 

A többi tárgyról pedig itt lent találtok részletesebb kiértékelést:

Analízis 1: Deriválás, integrálás, határéték és komplex számok. Az egyetlen tárgy, amitől eleinte nem féltem, de mégis. Az a fajta matek, amire a legtöbb gimis matek fakton megpróbálnak felkészíteni, hol kisebb, hol nagyobb eredménnyel. Nos esetemben nem sokat számított ez, tényleg egyszerűen a legelejétől kezdve kellett tanulnom, de hála az égnek a mateking-re mindig számíthattam, és ha van tárgy, ami tényleg teljes egészében fel van rakva erre az oldalra, akkor az az analízis. (Sajnos ez egyébként nagy szó, mivel a következő tárgyból alig volt fent valami.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 6 || 2 előadás és 1 gyakorlat

Bevezetés a számításelméletbe 1: Meglepő, de a vizsgát leszámítva, ezt a tárgyat szerettem talán a legjobban. Nagyon jó volt belőle az előadás, és bár minden új volt (vektorterek, mátrixok, kongruencia) mégis egész gyorsan megértettem. Talán ezért is érzem úgy, hogy szerettem. A vizsga sajnos szóbeli volt, amitől rettentően féltem, hiszen a matekos szaknyelv eléggé hiányosságom még mindig, ráadásul még mindig van, hogy egyszerű dolgok is csak németül jutnak az eszembe a témában. 

Ez meg is látszott a vizsgámon, mondjuk egy elég magas elvárásokkal rendelkező vizsgáztatót kaptam, így a nem túl fényes jegyemre is egészen büszke vagyok. (Ott helyben pedig szinte kiugrottam a bőrömből, hogy nem kell másodjára is jönnöm.)

ZH-k száma: 2 || Kredit: 5 || 1 előadás és 1 gyakorlat

Digitális technika: A tárgy, amit tényleg-tényleg szinte senki se ért. Pár jófej ismerősnek hála, akik már foglalkoztak ezzel a témával, a vizsgáig megértettem a tárgy alapjait, így pedig ebből a tárgyból lett a legjobb jegyem, igazán meglepő módon. A tárgy elméletileg megtanítja a logikai kapukat, a verilog és az assembly nyelv használatát, de őszintén, ha nem lettek volna ismerőseim, akik face to face elmagyarázzák ezeket, akkor biztosan tudom, hogy csak azzal, hogy részt veszek az előadásokon és gyakorlatokon, nem tudtam volna így teljesíteni a tárgyat.

ZH-k száma: 1 || Kredit: 6 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Programozás alapjai 1: Szinte biztosan ez az a tárgy, amire mindenki, aki kicsit is érdeklődik a szak iránt, felkapja a fejét. A félév során a C nyelvet ismertük meg. Számomra az egész programozás új volt, így kapkodtam a fejemet rendesen, ahogy az egész a nyakamba zúdult, hisz minden héten új anyagot vettünk, amiből rögtön azon a héten még egy mini számonkérést is írnunk kellett, ami meghatározta a jelenlétünket, így ez volt a legstresszesebb tárgyam, hiszen én hülye, elaludtam az első labort, így rögtön egy hiányzással indítottam a félévemet. (Összesen három hiányzás lehetett.) 

Ugyanakkor az egyik legélvezetesebb tárgyam is volt, hiszen egy nagy házit kellett megcsinálnunk a szorgalmi időszak végére, és én az egyik kedvenc játékomat, az aknakeresőt választottam. Hatalmas élmény volt látni, hogy 14 hét alatt mennyit fejlődtem/fejlődtünk és a nulláról kezdve milyen is felépíteni egy teljes, működő programot.

ZH-k száma: 2 || Kredit: 7 || 1 előadás, 1 gyakorlat és 1 labor

Fizika 1: Az a bizonyos tárgy, amit nem értünk teljesen, hogy nekünk miért is kell, dehát van, szóval át kell rajta vergődni. Szerencsére csak a gimis anyagot vettük át, talán picit mélyebben és más megközelítésből... na meg extra gyorsan, így annak, aki emeltezett belőle, annak elég könnyű volt, viszont én, mint azt tudjátok, nem tartozom ezek közé az arcok közé, szóval megszenvedtem vele rendesen és már most félek, hogy mi lesz velem a második féléves fizika 2-n. 

ZH-k száma: 1 || Kredit: 4 || 1 előadás és 1 gyakorlat (kéthetente) || Van megajánlott jegy

Ami nagyon szuper dolog, hogy mind a nyolc tárgyam meglett, így most a második félévben fel tudtam venni minden ezekre épülő tárgyat. Illetve az a mellékes célom is összejött, hogy bekerüljek a koliba. Ami viszont szomorú, hogy nem lett a legszebb átlagom, így a második félévben szeretnék még jobban hajtani, hogy azért egy nekem jobban tetsző átlagot mutathassak fel.
Nagyon más élmény volt ez, mint az egész gimi. Nem is hittem, hogy ennyire más lesz, hiszen a legtöbbeknek a változást a tanulás mennyisége jelenti, én viszont úgy gondoltam, hogy a folyamatos tanuláshoz már hozzá vagyok szokva, ráadásul tudok jegyzetelni, mégpedig nagyon is jól. Ennek ellenére a vizsgaidőszak végére rájöttem, hogy a saját jegyzeteimre rá se néztem, sőt szinte egész félév alatt nem is tanultam belőlük, és egyáltalán nem volt kifizetődő így bejárni az előadásokra és jegyzetelni. Itt nem az én lustaságomról van szó, hanem arról, hogy teljesen más hozzáállást kíván meg ez, mint amit a gimiben megszoktam. Még nem jöttem rá teljesen, hogy mi is lenne a jó, de most a második félév elején, azon vagyok, hogy lehetőleg mindenből képben maradjak és pontosan tudjam, hogy mit is veszünk épp.

Összességében én jól érzem magamat itt. Rengeteg új és érdekes embert ismertem meg, érdekel az amit tanulunk és bá nehéz, és sokszor stresszes, egyelőre úgy érzem megéri. Amire tudom viszont még, hogy egyszerűen muszáj kitérnem, az a "milyen lányként a viken" kérdés.
Nos, annyiban nem érzem, hogy más lenne, mintha fiú lennék. A legtöbben ugyanúgy kezelnek, persze vannak furcsa arcok, akiken érződik, hogy vagy nincsenek lányokhoz szokva, vagy egyszerűen úgy lettek nevelve, hogy egy lánynak a műszakin nincs helye, de ez egészen ritka. Szerencsére elég sok női oktató is van, illetve egy-egy tankörben is van általában 3-4 lány, így viszont, mivel kevesebben vagyunk, sokkal összetartóbb baráti közösségek alakulnak ki, ami azért tapasztalataim alapján a lányoknál elég ritka.
Amit pedig nem szabad kihagyni a pozitívumok közül: a női wc mindig üres, mindig van wc papír és sose kell (szinte) sorba állni. 

Ha bármilyen kérdés felmerült volna bennetek a cikk olvasása közben, nyugodtan írjátok meg itt kommentben, vagy akár a blog email-címére is írhattok: nina.ambivalentina@gmail.com.