Rókatündér + Nyereményjáték | Blogturné klub

Azt hiszem nem nagyon mondok újat a régebbi olvasóimnak, ha kijelentem, hogy odáig vagyok a távol-keleti kultúrákért és Japán egy különösen nagy és fontos részt foglal el a szívemben.
Szívesen olvasok a szigetország íróitól és az egyik legnagyobb kedvencem, a Battle Royale is egy japán író alkotása, ráadásul még Japánban is játszódik.
Így mikor megláttam, hogy egy mgayar író ebben a témában ír, ráadásul a kicunékról, egyértelmű volt számomra, hogy ezt olvasnom kell.
Fülszöveg:
Ha igazán szereted, elengeded?
Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.
Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.
Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.
Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.
Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?
Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?
És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?

Karakterek:
Kicune mesékből és különböző feldolgozásokból Dunát lehetne rekeszteni, noha nem feltétlen itt nálunk, Magyarországon, hisz a legtöbben talán a Liza, a rókatündér megjelenésekor hallottak elsőnek a rókaszellemekről. Főhősünk, Midori is egy ilyen rókaszellem, félig ember, félig pedig róka.
Őszintén szólva sokáig nem tudtam vele azonosulni, viszont ahogy egyre erősebben elöjött a cserediák/vendégidiák vonal, annál inkább nosztalgikus lett a történet számomra és ezzel Midorit is közelebb tudtam érezni magamhoz.


Ha valaki valaha volt már külföldön ilyesmi táborban vagy programon vagy konkrét vendégdiákságon, egyszerűen biztos, hogy ezeket az érzéseket, ezeket az emlékeket valamilyen módon ő is megélte. Olyan dolgok ezek, amikre mind szivesen emlékszünk vissza, és emiatt és ebben piszkosul erős ez a történet.

Ott van például a srác, akivel otthon, a saját sulidban tuti, hogy egymáshoz se szólnátok, itt mégis a legjobb barátod lesz és csakis azért, mert a legfontosabb aktuális problémátok, azaz, hogy (egyelőre) kivülállóak vagytok, egyszerűen összehoz... Ez pedig megtöri a jeget és rájöttök, hogy mennyire jó is a másik társasága, akkor is, ha egyébként teljesen más körökben mozogtok. 
A könyvben erre a szerepre Tristan, a svéd cserediák hivatott, ami pedig külön tetszett a Midorival való kapcsolatában, hogy azt a nagyon ritka barátságtípust vetette fel, ami szerintem az egyik legaranyosabb: a tesóságot. 

Igazából ez borzalmasan hangzik így, de ha meg testvériséget mondok, az meg olyan fennkölt és régies, hogy megint csak nem fedi le igazán a szó mögötti gondolatot. Röviden: Tristan végig a húgaként kezeli Midorit, ami szerintem a legjobb fiú-lány barátságforma, illetve nem lehet nem szeretni ezeket a pillanatokat a könyvben. 

Kettejük mellett még két fontosabb szereplő tűnik föl. A már a fülszövegben is megjelenő Akira, Midori szívszerelme, a családi problémákkal küszködő festő fiú, illetve Rei, Midori egyetlen igazi barátnője, aki éles nyelvével és karakteres, lázadó stílusával könnyen belopja magát az olvasó szívébe.

Nem szoktam ilyen klisékkel dobálózni (ha mégis, akkor szóljatok, mert nagyon utálok ilyen elcsépelt kifejezéseket használni), de tényleg nem lehetett számomra nem megszeretni a főszereplő négyesünket. Mindenkinek megvolt a maga szerepe és bár Midori szemszögéből követhettük végig a történéseket, mégis mindenkiről kialakulhatott az olvasóban egy egészen kerek kép, háttértörténettel és motivációkkal. 

Kicsit összességében úgy érzem, mintha a szereplők igazából elvitték volna a történetet a vállukon, bár ez nem is csoda, hisz annyi plusz karakterrel keresztezi az útját Midori, mint égen a csillag, vagy éppen oszaka utcáin az ember, amiből jó sok van, nem is csoda, hogy ennyivel meg is ismerkedett főhősünk. 

Külön szeretném kiemelni még a cserediák-társaságot, akik tökéletesen hozták azt a nosztalgikus hangulatot és élményeket, amiket már fentebb említettem, illetve egyetlen negatívumként Szango és Szakura szenszei kapcsolatát tudnám megnevezni, az a szál számomra már kicsit sok volt, nem is beszélve két másik szereplő felelőtlenségének következményéről... 
Valahogy számomra az már kicsit sok volt a monumentális történésekből, dehát kinek mi, így is az év egyik legjobb olvasmánya volt számomra, és még magáról a történetről nem is nagyon esett szó.

Sztori:
Amennyire a történetből számomra átjött, a rókatündéreknek egy idő után dönteniük kell, hogy melyik életüket választják. Az emberit, vagy a rókáét. Ezt a döntést kell meghoznia Midorinak is, így kerül Oszakába, távol a szülőfalujától egy nagyvárosba, hogy végre megtapasztalhassa, hogyan is élnek a mindennapi emberek.
Persze, mivel ez 18-19 évesen már furcsa és feltünő lenne, csak úgy beülni egy összeszokott osztályba, ezért egy szuper cserediákos kerettörténetbe burkolózik a főhősnőnk, ezzel pedig kezdetét is veszi a nosztalgiázás, legalábbis számomra. 
Mint az kiderült, az írónő maga is így látogatott ki anno japánba, így tényleg a saját élményeiből és tapasztalataiból merítve írta meg Midoriék kalandjait, ami érződött is, a lehető legpozitívabb értelemben. 
Persze, a számomra nosztalgikus, de egyébként pezsgő és izgalmas cserediák/vendégdiák kalandok szála mellett ott volt végig Midori örlődése is, illetve szerelmi bonyodalma, hisz azt hiszem nem nagy spoiler, ha elárulom, hogy bizony, Akira felbukkant, nem is akárhogy. 
Nekem rendkívül tetszett, ahogy folyamatosan párhuzamot vont Midori az emberi és róka élete/képe között és ez ugye leginkább Akiránál ütközött ki. 

A szerelmi szálak, hisz nem is egy és nem is kettő volt a történetben, szintén tetszettek, mindegyik másfajta kapcsolatot jelenített meg a maga pozitív és negatív vonulataival együtt, bár a végefele nekem már kezdett erősen felszaladni a szemöldököm, hogy minek és hova fokozzuk itt még az izgalmakat... Itt sajnos számomra kissé realitását vesztette a történet, már amennyire egy rókává átváltozni tudó lányról szóló történet reális tud lenni. 

Illetve, ha már a negatívumoknál tartunk, akkor még említeném a saját hülyeségemet: Mikor beleolvastam elsőre a történetbe, mivel egy kis faluban, sőt szinte erdő közepén kezdődik egy kis házikóban, amiben egy nagyanyó lakik a lánnyal, aki kiugrik az ablakon róka képében és eltűnik... Nos kicsit sok volt számomra így elsőre ez az ezer és egy meseelem, és nagyon megijedtem, hogy valami csudaországban játszódó fantasy mesét sikerült beválasztanom, amihez egyszerűen már nincs gyomrom... Természetesen ez nincs így, és teljesen pozitívan csalódtam Midori történetében, ami azt hiszem számomra az év egyik legjobb fantasy olvasmánya volt, na meg az egyik legjobb mayar fantasy olvasmányom bármikor is. 

Szóval ajánlom, ha te is odáig vagy a távol-keleti kultúrákért (és így nem riasztanak el a nyugatiak számára "furcsa", de egyébként gyönyörű és hát menő nevek), ha a Liza, a rókatündér megnézése után te is beleszerettél a kicunékba, ha szeretnél nosztalgiázni picit a vendégdiák/cserediák/külföldi táborozós élményeid után és ha csak egyszerűen szeretnél egy jó fantasyt még besuvasztani az év végére, vagy akár, (most, hogy túl vagyunk a Halloween időszakán), egy jó könyvet kérni a fa alá.

Nyereményjáték:
Hamarosan megjelenik a Rókatündér, az év legizgalmasabb, legtündéribb Japánban játszódó YA története.
A különleges könyvről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és extrákkal is találkozhatsz az állomásokon. Tarts velünk!

A könyv hősnője, Midori egy kicune, azaz rókává tud változni. Így a mostani játék is a rókákról szól.
Minden állomáson találtok egy róka képet és leírást, a ti dolgotok, hogy kitaláljátok, melyik róka fajról van szó.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Észak-Amerika füves síkságain, félsivatagaiban élő rókafaj. Közeli rokona a kitrókának, mellyel képes kereszteződni is. bundája a hátán, a farkán és a fejtetőn ezüstös szürke színű, oldalán és lábain sárgásvörös. Torka, mellkasa és hasa fakósárga-fehér; farka vége fekete. Fülei meglehetően nagyok. Marmagassága 30 cm, testhossza 34–53 cm, farokhossza 22–35 cm, súlya körülbelül 2–3 kg, vagyis nagyjából akkora mint egy házi macska. A hímek és a nőstények hasonló külsejűek, bár a hímek valamivel nagyobbak.
                                            

a Rafflecopter giveaway
További állomások: 
11.08. - Sorok Között
11.12. - Kelly olvas
11.13. - Sorok Között
11.16. - Ambivalentina
11.18. - Ambivalentina
11.20. - Sorok Között

Ar-themes Logo

Ar-themes

Phasellus facilisis convallis metus, ut imperdiet augue auctor nec. Duis at velit id augue lobortis porta. Sed varius, enim accumsan aliquam tincidunt, tortor urna vulputate quam, eget finibus urna est in augue.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése