A TIGRIS ÁTKA || KÖNYVTESZT

Már nagyon vártam, hogy írhassak nektek erről a kezdeményezésről, amit Rea  és Kevin  tett lehetővé nekünk, olvasni szerető bloggereknek (i...

Már nagyon vártam, hogy írhassak nektek erről a kezdeményezésről, amit Rea és Kevin tett lehetővé nekünk, olvasni szerető bloggereknek (illetve vloggereknek). Röviden; jelentkezni kellett, majd párokat sorsoltak, akik egymásnak mondtak, egy rövid puhatolózás után, egy-egy könyvet, ami a másik számára ismeretlen, sőt lehetőleg valami nagyon új volt. 

Így esett, hogy miután én szépen lepötyögtem, még vendégbloggerként a Metaforaszennyezés-en a vörös pöttyös könyvek fölötti fenntartásaimat, Masni, a párom, egyenesen egy, az ebből a sorozatból való könyvet nyomott a kezembe. Ez A Tigris Átka.  



A kezdeti fenntartásaimmal karöltve kerestem utána a regénynek, de azért alig vártam, hogy végre a kezeim közé kapjam (micsoda alliteráció), hiszen mégiscsak kíváncsi voltam, Masni mivel próbálja megváltoztatni a véleményem a YA romantikus urban-fantasy vonaláról... Nos, mint a képekről is kiderül, valamennyire csak sikerült, hiszen nem álltam meg az első résznél, hanem rögtön az összes eddig lefordított kötetet sorra vettem, és nem igazán tudtam letenni, mígnem a végére nem értem.

Na de ne rohanjuk ennyire előre, kezdjük a rövid (és engem rettentően elriasztó) fülszöveggel: 
Szenvedély. Sors. Hűség. 
Kockáztatnád mindezt azért, hogy megváltoztasd a végzeted?
Amikor Kelsey Hayes azon gondolkodott, vajon mit fog csinálni ezen a nyáron, álmában sem jutott volna eszébe, hogy egy háromszáz éves indiai átkot próbál majd megtörni. Egy rejtélyes fehér tigrissel, akit Rennek hívnak. A világ túlsó felén. 
Pedig pontosan ez az, ami történt. 
Szembeszállva sötét erőkkel, bűvös mágiával és misztikus világokkal, ahol semmi sem az, aminek látszik, Kelsey mindent kockára tesz, hogy megfejtsen egy ősi próféciát, amely örökre megtörheti az átkot. 
A tigris átka egy epikus fantasztikus-romantikus sorozat feszült. izgalmas első kötete, egy olyan élmény, amiből még többet akarsz.

Szóval adott egy egyszerű lány, Kelsey, aki csak diákmunkára vágyik, és így kerül aztán egy cirkuszba kisegítőmunkásként. Ott aztán megismerkedik a bűbájos fehér tigrissel, akiről mind tudjuk, hogy több, mint egy egyszerű nagymacska, különben nem is lenne érdekes a történet.:) Innentől kezdve viszont, számomra egészen meglepő volt a történet. Nem igazán tudtam belőni Mr. Kadam pozitív vagy negatív hősként tűnik-e föl a színen, mikor meg akarja venni Kelsey kedvelt tigrisét, miközben a lányt is próbálja rávenni, hogy tartson vele...
A könyv rettentően lebilincselő, tényleg mindig történik valami, folyamatosan mozgásban vannak a karakterek. Csak a sorozat végén kezdtem Kelsey belső monológjait kissé idegesítőnek találni, de valahol érthető, hiszen ekkor már igazán összebonyolódtak a szerelmi szálak... Viszont ha már itt tartunk, ahogy annak lennie kell, a főszereplő lány rémes volt. Én mindig úgy érzem, hogy az írónők túlságosan magukról mintázzák őket, miközben különösen figyelnek, hogy a kellő kliséket megüssék, hogy talán mindenki tudjon azonosulni vele. Kelsey gyönyörű, de ez csak onnantól kezdve érvényesül, hogy Dhiren észreveszi, és hogy máshogy is lenne, beleszeret. Innentől kezdve főhősnőnk szép, sőt gyönyörű és simán gyűjti maga köré a férfiakat, míg a történet elején még az első csókon se volt túl ( vagy legalábbis rettentően sivár szerelmi előélettel rendelkezett). Aztán ott, van a szokásos nem átlagos gyermekkor, jelen esetben a szülők halála, de ami engem a legjobban zavart az egész történet leforgás alatt, hogy ennek a lánynak semmilyen kapcsolata nem volt a nevelőszülein kívül. Elhiszem, hogy nem lényegesek, de mégiscsak jó lett volna egy-két barátnőt legalább az elején beletenni. Képtelenség, hogy valaki ennyire nagyon-nagyon-nagyon egyedül legyen 17 évesen..
Bár a viselkedéséből kiindulva, lehet mégis így van.
Én nem mondom, hogy ezzel nagy baj van, de mégiscsak a fő jellemvonása a lánynak, hogy hisztigép. Mindig van valami, és hát melyik lány ne tudna ezzel azonosulni? A többi jelzője teljesen halvány számomra a teljes sorozat alatt, és ha már így sorolom a negatívakat, akkor ide jön még az önmagához beszélése, ami rémes, illetve, hogy elolvad egy kidolgozott izomzat láttán... Ez eléggé felszínessé tette számomra. 


További főszereplőként, a tökéletes szerelmi háromszög érdekében megjelenik még Dhiren, majd az öccse is, Kishan. Ők a tökéletes, jól nevelt és extra szexi pasik, akik közrefogják Kelseyt a kalandjai során. Dhiren a jó fiú, még öccse a kis ördög, de igazából ugyanolyan szeretetéhes és odaadó, mint a bátyja. Nagyon kedvelhető személyiségek, és pont azért, amiért ennyire két ellentétté próbálta alakítani őket az író, szerintem nagyon kerek személyiséget kaptak. Szóval, ahogy az lenni szokott, a pasi(k) elvitték a hátukon a könyvet, de talán mégsem. A kalandozások, a folyamatos mitológia utalások és történetek hihetetlenül pezsdítően emelték a könyv értékét és olvashatóságát. Itt tényleg van egy cél, egy küldetés é megannyi csapda és akadály, de így legalább folyamatosan átlátható a dolog, és egy percig se érzi az olvasó, hogy akkor most hova is halad ez a történet? Miért is olvasom én ezt?

Összességében egy nagyon kellemes történet, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, kissé rendbe is tette az ifjúsági irodalom romantikus fantasy-ja fölötti kegyetlen ítéletemet.:) Mindenkinek ajánlom, aki szereti a macskákat, szereti a nagymacskákat, a kalandokat, a mitológiákat, a romantikát, vagy csak egy könnyű és izgalmas történetre vágyik.

You Might Also Like

0 komment