Egyetlen szál holdfény || Blogturné Klub

 Újabban hihetetlen rajongással hódolok a régenskori történeteknek. Persze, ebben nagy szerepet játszott a Bridgerton sorozat, majd pedig az...

 Újabban hihetetlen rajongással hódolok a régenskori történeteknek. Persze, ebben nagy szerepet játszott a Bridgerton sorozat, majd pedig az az alapjául szolgáló könyvek. (Azt hiszem nem meglepő, hogy a könyveket ezerszer jobbnak találom a sorozatnál, ez egy alapvetés az adaptációknál.) Viszont, a Bridgertonban komoly szerepet kap a testi vágy és erotika, ami egyrészt a fiatalabb közönség számára nem biztos, hogy szerencsés, illetve nem mindig érzi az ember szükségét. Éppen ezért nagyon örültem, amikor rátaláltam az Egyetlen szál holdfény kötetére, ami vörös pöttyös besorolást kapott, nem pedig rubin pöttyöset, ezzel is mutatva, hogy nem erotikus regény, nem ezen lesz a hangsúly. Úgy érzem ez fontos, mivel ilyenkor sokkal nagyobb szerepet kap más szál a történetben, például egy jó nyomozás vagy a mellékszereplők jobban előtérbe kerülnek.

Fülszöveg:

Iris Grey idilli otthona hét évvel ezelőtt mostohája kezére került, és a lány a szolgasortól menekülve megszökött. Most az ország leggazdagabb hölgyeinek varr ruhákat, ahelyett, hogy egy lenne közülük. Egy nap a rideg, káprázatosan jóképű Nicholas Wynter bukkan fel Iris ajtajában, hogy tálcán kínálja a bosszút. Vajon a lány képes kilépni az árnyékból, és újra elfoglalni az őt megillető helyet a társadalomban? A viktoriánus korban játszódó pompás Hamupipőke-regény, mely egy merőben új és imádni való formában meséli újra a történetet. Ez a Hamupipőke nemcsak szép, de okos, elbűvölő, és küzd az álmaiért. De ha nem vigyáz, a szerelem könnyen az útjába állhat…

Én és a könyv:

A történet egy klasszikus hamupipőke újraírás, ami így az események folyását és a végkifejletet erősen meghatározza, ugyanakkor pont ez adja az izgalmát, hiszen ilyenkor az számít igazán, hogy milyen köntösbe bújtatja, hogyan tálalja másképp és új módon ezt a lényegében lerágott csontot. 

A történet központjában a bosszú állt, hiszen mind Nicholas, mind Iris a főszereplőnk, legfőbb motivációja, hogy elégtételt vegyen ellenségein, akik a múltban ártottak nekik és szeretteiknek. Ez persze, mint minden tündérmesében, itt is beteljesedik, a jó győzedelmeskedik, a kérdés az, hogy hogyan. 

Én rendkívül élveztem a kalandozást Irisszel, végtelenül szerethető és vagány főszereplő hölgy volt, akinek tudott az olvasó szurkolni és remélni, hogy egy jobb sors vár rá. Nyilván, ez egy ifjúsági kötet, így nem egy bonyolult olvasmány, a történetben sincsenek hatalmas csavarok, és a karakterek is igen kiszámíthatóak, sablonosak, mégis kellemesen idézik azt a varázst és atmoszférát, ami miatt annyira bele vagyunk szerelmesedve, én és több ezer másik ember, a régenskor romanticizált világába. Imádok időről-időre visszatérni ebbe a korba, ebben a körítésben, mer tegyszerűen jó az ember lelkének hercegekről, bálokról és szép ruhákról, na meg pletykákról olvasnia. 

Külön ki szeretném viszont emelni az egyik mellékszereplőnket, Cassiet, a gonosz mostohánk kisebbik lányát, aki a maga korabeli feminizmusával végtelenül a szívemhez nőtt és rendkívül élveztem azokat az apró részleteket, amiket így kaptunk, például a biciklioktatásról, vagy éppen arról, hogy bár kitanulta a jogászat tudományát, nem praktizálhat, hiszen nő. Nem is említve azt a megbotránkoztató tényt, hogy gyakran nadrágot hord, hiszen sokkal könnyebb és kénylemesebb benne mozogni.

Ezek olyna történelmi apróságok, amik úgy gondolom jól használják ki, hogy a könyv elsősorban fiataloknak szól, akik ezzel is tanulhatnak, illetve elkezdhet mozgatni bennük olyan érzéseket és gondolatokat, amikre még egy hercegekről, bálokról és szép ruhákról olvasó lánynak is érdemes tudnia: hogy az, hogy most egyetemre járhatunk, tanulhatunk és bármilyen abszurd is ma már ezt leírni, de nadrágot hordhatunk nőként, az mind ilyen embereknek, ilyen korabeli furcsa felfogású nőknek köszönhető, és amennyire most alapvetésnek vesszük ezeket és kellemetlenül nézünk, a mostsangág történő változásokra, hosszú távon pont ezek vihetnek minket előre.

Összességében rendkívül élveztem a kötetet, mindenképp tudom ajánlani az idősebb korosztálynak is, hiszen nagyon szórakoztató, és kellemesen visszarepít a régenskor világába. Most, hogy befejeztem kicsit szomorú is vagyok és már vadászom a következő ebben a korban játszódó történetre, mert a sok komolyabb olvasmány között ezek hihetetlenül feltöltik az ember lelkét. 

Nem kell sokat várni tőle, viszont egy pár órás szórakoztatásra több, mint tökéletes, és biztosan tudom állítani, hogy nem csalódhat benne az ember.

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Laura Wood: A Single Thread of Moonlight - Egyetlen szál holdfény regényét, mely egy történelmi romantikus köntösbe bújtatott, a késő viktoriánus időkbe repítő Hamupipőke retelling. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe meg is nyerheted Iris és Nicholas történetét a kiadó felajánlásában. 

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

"Milyen művészetre tanította Irist az édesanyja?"

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

11.28 Ambivalentina
12.02 Utószó
12.04 Hagyjatok! Olvasok!
12.06 Spirit Bliss - Sárga könyves út
12.08 Csak olvass!
12.10 Dreamworld


You Might Also Like

0 komment