Azt hiszem általános tény, hogy szeretjük a hangulatos kávézókat. Megvan a maguk misztikuma és őszintén, én mindig is vágytam egy bizonyos törzshelyre, bár sajnos még mindig nem találtam rá. Mégis, biztos vagyok benne, hogy a könyv helyszíneként szolgáló Funiculi funicula kávézó lenne az abszolút tökéletes választás, már, ha lenne olyan szerencsénk, hogy létezne.
Hisz ki ne szeretne egy olyan kávézóban üldögélni, ahol kávézással időutazni lehet?
Fülszöveg:
Különös városi legenda terjed egy bizonyos Funiculi Funicula nevű kávézóról. Azt beszélik, ennek a kávézónak az egyik széke sokkal több, mint ülőalkalmatosság. Ha ráülsz, időutazásban lehet részed. Kívánságod szerint repíthet a jövőbe vagy a múltba. Te döntöd el, melyik irányt választod, de van néhány szigorú szabály, amit be kell tartanod.
1. Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz, akik már jártak a kávézóban.
2. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem változtathatod meg.
3. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg ő elhagyja a széket.
4. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket.
5. Az utazás akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.
Ez még közel sem az összes szabály. Az emberek mégis késztetést éreznek rá, hogy ellátogassanak a Funiculi Funiculába, és kikérjék a hétköznapinak cseppet sem mondható feketéjüket. Ha tudnád, hol van ez a hely, te is betérnél? Sokan megtették, közülük most négy ismeretlen szívmelengető történetét ismerheted meg.
Karakterek:
Bár a történet négy nagyobb egységre van felosztva, amik önmagukban is megállnak egy-egy teljes egészként, mégis a szereplők változatlanok.
Mert őszintén, ezt a kötetet úgy kell olvasni, hogy csak és tényleg csak a fülszöveget olvastuk. (Itt muszáj megjegyeznem, hogy kivételesen egy remek fülszövegről van szó. Sejtelmes, de nem hatásvadász és tényleg a lényegre mutat rá, miközben nem lövi le az egész történetet.
A nevek, japán mivoltuk miatt sokaknak eleinte zavarosak lehetnek, de igazából olyan kevés szereplővel dolgozik a teljes történet, hogy hamar belejön az emberfia (vagy éppen lánya), ki kicsoda és kinek a kicsodája.
Sztori:
Négy különböző történet, négy különböző indok az időutazásra, mely során a jelen és a jövő nem változik. Mégis miért éri ez meg bárkinek is?
Elsőnek is, nagyon érdekes volt az időutazási szabályok által behatárolt lehetőség, illetve az a gondolat, hogy mikor éri meg ez így mégis az embereknek. Milyen helyzetekben, milyen érzelmek miatt, milyen okokból és milyen célokból.
Elsőnek is, nagyon érdekes volt az időutazási szabályok által behatárolt lehetőség, illetve az a gondolat, hogy mikor éri meg ez így mégis az embereknek. Milyen helyzetekben, milyen érzelmek miatt, milyen okokból és milyen célokból.
Ilyen lehet egy egyszerű szakítás, haláleset, betegség vagy bármelyik nehezebb időszak, mégse egyértelmű, miért is érné meg az időutazás, ha semmit, de semmit nem változtat meg az égvilágon.
Egyszerűen úgy érzem, ennek a könyvnek az esetében nem tudok száraz módon szereplőleírásokat készíteni és történetet kielemezni. Igen, voltak részek, amikre számítani lehetett, igen, volt, ahol picit untam magam, de mégis ez egy olyan kötet, amit az embereknek el kéne olvasnia, mert mondanivalója van, az életről szól és egy olyan szögből mutatja be az időutazást, aminek köze sincs a különböző sci-fi és fantasy művekhez, sokkal inkább az emberi lélektant veszi elő és egyfajta útmutatást is próbál nyújtani. Így pedig, nem szabad siettetni az olvasást.
Egyszerűen úgy érzem, ennek a könyvnek az esetében nem tudok száraz módon szereplőleírásokat készíteni és történetet kielemezni. Igen, voltak részek, amikre számítani lehetett, igen, volt, ahol picit untam magam, de mégis ez egy olyan kötet, amit az embereknek el kéne olvasnia, mert mondanivalója van, az életről szól és egy olyan szögből mutatja be az időutazást, aminek köze sincs a különböző sci-fi és fantasy művekhez, sokkal inkább az emberi lélektant veszi elő és egyfajta útmutatást is próbál nyújtani. Így pedig, nem szabad siettetni az olvasást.
Amitől eleinte féltem, az az idő kezelése, hisz igen komoly logikai bukfenceket lehet vetni ezen elem behozásával a történetbe...Viszont azt hiszem, remekül meg lett oldva és annyira nem ezen van a hangsúly, hogy ha van is benne pár furcsább és nem teljesen logikus vagy éppenséggel ellentétes állítás, ez egyáltalán nem zavaró és fel sem tűnik.
Összességében csak ajánlani tudom. Mindenkinek. Rég olvastam ilyen könyvet, amit ennyire szívesen kölcsönadnék szinte bárkinek. Bár tény, kell egy bizonyos érettség a történet értékeléséhez. Azt hiszem 4-5 éve még bőven nem értettem volna úgy az egészet, ahogy most.... Bár ez egy egészen más és érdekes téma, hogy az idő múlásával mit tud mondani nekünk ugyanaz a mű.
Lényeg, a lényeg: Olvassátok és szeressétek, mert ez a könyv igazán, de igazán megérdemli.
Lényeg, a lényeg: Olvassátok és szeressétek, mert ez a könyv igazán, de igazán megérdemli.
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalszám: 256
Fordító: Béresi Csilla
ISBN: 9789630993791
Nyereményjáték:
Az időutazás gondolata igazán izgalmas, talán ezért is nyúl sok szerző műfajtól függetlenül a témához. A játékban ezúttal időutazásról szóló, vagy ahhoz kapcsolódó könyvek címére és szerzőjére vagyunk kíváncsiak. Minden állomáson találtok fülszövegekből kiragadott kulcsszavakat, ezek alapján kell kitalálnotok az adott állomás megfejtését.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
idő-eltolódási rendellenesség, szerelmi történet, biztos állás, meztelenül
További állomások:
12. 10. - A Szofisztikált Macska
12. 12. - Deszy könyvajánlója
12. 14. - Hagyjatok! Olvasok!
12. 16. - Nem félünk a könyvektől
12. 18. - Könyv és más
12. 20. - Ambivalentina
2 komment
Szia!
VálaszTörlésNe haragudj, hogy szóvá teszem, de egy értékelő bejegyzésben, ami ráadásul könyvről szól, nagyon nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy rögtön az első három szó körül helyesírási hibát látok! "Azt hiszem általános tény" (bocsika, négy szó lett az idézet). Szóval. Az "gondolom", "hiszem", stb. szavak után vesszőt kell tenni, hiszen ilyenkor két állítmányunk van, két tagmondatra osztható ez a rész. Könnyen ellenőrizhető, ha képzeletben odahelyezünk egy "hogy" szócskát. A "hogy" elé pedig egészen ritka kivételeket leszámítva (és ez nem az) vesszőt teszünk. Tehát helyesen: "Azt hiszem, [hogy] általános tény...". Nem gonoszságból írom, sokáig én se kezeltem jól a vesszőket, ráadásul még ma is követek el helyesírási hibákat (köszönhetően annak, hogy egyre kevesebb időm jut olvasni), de ez feltűnt. További szép estét! :)
Szia!
TörlésKöszönöm az észrevételt. Sajnos elsiklott felette a figyelmem, lóhalálában írtam a posztot, de természetesen egy nem mentség. :) Ettől függetlenül, a pontosság kedvéért: ez központozási hiba... Illetve, mint te is mondtad, megesik mindenkivel.
Remélem azért nem riasztott el a bejegyzés elolvasásától ez az első négy szó, a folytatásban már megfelelő a központozás. c: