BOOK WISHLIST || KÖNYVEK, AMIKET ITT AZ IDŐ ELOLVASNI

Tudjátok szeretnék egyre több könyves poszttal jelentkezni. Nemrégiben észrevettem magamon, hogy könymolyságom erősen lelankadt, is az egy ...

Tudjátok szeretnék egyre több könyves poszttal jelentkezni. Nemrégiben észrevettem magamon, hogy könymolyságom erősen lelankadt, is az egy év alatt elfogyasztott könyveim száma egy gyenge tízet se közelít meg. Ez azért elég szomorú nem? Szóval egyre inkább próbálom magam visszarázni a folyamatos olvasásba, de nem olyan könnyű, mert egyszerűen, ami itthon van könyv nem érdekel, ami meg nincs meg azt meg logikusan nem tudom elolvasni. Persze ebből az lesz, hogy mégiscsak az otthoniak felé fogok fordulni, de addig is itt egy szépséges lista a vágyaimról, hisz olyan rég volt ilyesmi. c: 


Az első, ami biztosan föl fog tűnni mindenkinek, hogy nincs közöttük vörös pöttyös. Nos, 13 éves korom körül és kb addig zabáltam ezeket a könnyed romantikus fantasykat, de mostanra egyszerűen beléjük untam, nem tudnak lefoglalni, de ami talán a legnagyobb változás, nem tartom igazán értéknek őket. Jelen pillanatban a világirodalommal szemezgetek, az "alapműveket" próbálgatom, meg hát egy-egy ismertebb írótól ildomos valamit olvasni azt hiszem... De a lényeg, hogy az egyszerű ifjúsági dolgokat próbálom elhagyni. c:

Luke és Jon (Robert Williams)

"A 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. Amikor imádnivaló, gyönyörű és habókos anyja egy közúti balesetben meghal, összeomlik a család: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. A fiú a családi élet összezúzott darabjaiból próbálja összeragasztgatni jövőjüket. Az apa és a gyerek kapcsolata azonban csak tovább lazul, s úgy tűnik, megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözött fura kis madárijesztő: Jon…"

Ez a könyv még tavaly szerepelt a választható kötelezőim között. A tanárnő nagyon pozitívan beszélt róla (és a molyon is egész jó értékelései vannak), és miután a "kiadó eszméje", na meg az eddig tőlük olvasott könyvek (Semmi, Minden) is kedvemre voltak, úgy érzem lassan meg kéne próbálni ezt a darabot is.

1984 (George Orwell)

"1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen."

Először is nagyon alapmű, másodszor pedig az Állatfarm nagyon sokáig volt egy hihetetlen nagy kedvencem, bár mint tudjátok, mára ezt a szerepet átvette a Battle Royale, szóval még szép, hogy nagyon szeretném elolvasni. 

A Mester és Margarita (Mihail Bulgakov)

"A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…"

Az "írás tanárom" ajánlotta, már meg sem tudom már mondani hányszor, hogy tegyek egy próbát vele. Pontosabban nem is, egyszerűen olvassam el. Szóval minél hamarabb szeretnék sort keríteni rá. c: 

Virágot Algernonnak (Daniel Keyes)

Cselekményleírást tartalmaz! "Ennek a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát."

Erről a könyvről már rengetegszer hallottam. Egyszer-egyszer anyukámtól, aztán a koreai sorozatról, sőt már egy házibuli alkalmával el is kezdtem olvasni (itt ne keressétek a logikát). Bár tudom a kimenetelét, mégis nagyon szeretném végigolvasni. 

A lány hét névvel (Hyeonseo Lee) 

"Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. 
Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.

Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért."

Azt hiszem a legtöbb kpopper egy idő után valahogy elkezd érdeklődni Észak-Korea után,  persze egyáltalán nem azzal a fajta rajongással, mint Dél-Korea iránt. Egyszerűen csak érdekli, megpróbálja megérteni és töblet tudást szerezni. Nos, ezzel én sem vagyok másként. A "Menekülés a 14-es táborból"-t már kivégeztem, szóval kíváncsi vagyok erre  a kötetre, hisz rendkívül kevés könyv beszél erről a témáról. 

Szóval egészen rövidre fogva ez lenne az én könyv kívánságlistám. Ti hogy vagytok vele? Olvastátok már valamelyiket? Nektek mire fáj most a fogatok? ^-^

You Might Also Like

0 komment

.partnerek és barátok