Miután tavaly és idén is annyit hangoztattam, hogy igyekszem tágítani az általam olvasott könyvek zsánerpalettáját, ebből pedig szorosan következet, hogy igyekszem változatosan olvasni, nos, itt egy újabb romantasy, ami se nem új a palettámon, se nem változatos az olvasásaim között, hiszen csak az utóbbi hat bejegyzésemből, négy romantasy volt. Mit lehet erre mondani, mostanság betalált nálam a dolog. Éppen ezért márt kicsit lankadó figyelemmel fogtam bele a Vér és acél kötetébe, de egész hamar azon kaptam magam, hogy nem tudom letenni a könyvet.

Fülszöveg:

Althea Zoltaire halálát előre megjövendölték: mindössze három éve maradt arra, hogy valóra váltsa az álmát, és legendás harcossá váljon. A nők számára tiltott a fegyverforgatás, ezért egész életében titokban kellett gyakorolnia. Versenyt futva az idővel próbál kiharcolni magának egy helyet az öt királyság védelmével megbízott elit céhben.

Az újoncokra váró megmérettetések során nemegyszer az életét kockáztatja, de ennél is nagyobb veszélynek teheti ki a felügyeletével megbízott harcos, a feladatát kelletlenül végző Wilder Hawthorne iránti növekvő vonzalma. Cselszövések sora zajlik körülöttük, és a távolban sötét erők gyülekeznek.

Vajon képes lesz Althea teljesíteni a veszedelmes beavatási próbát, és Thezmarr bajnokainak sorába lép – vagy a támadásba lendülő gonosz hatalom elorozza tőle az esélyt is?

A Vér és acél a szívszorítóan izgalmas, epikus romantasysorozat, a Thezmarr legendái első kötete. 

Én és a könyv:

Be kell vallanom, bár nagyon izgalmasnak ígérkezett a fülszöveg alapján a könyv, és szerintem különösen csinos is a borítója, na meg az élfestése, de kicsit féltem belekezdeni. Mostanság sok romantasyt olvastam és kezdtem azt érezni, hogy el vagyok tompulva, előre sejtem, hogy mi lesz a sztori és nem állok készen még egy tucat furcsa krikszkraksz névre, amit nem tudok kimondani fejben és így hamar átkeresztelődik nálam Pityura. 

Nos, a legnagyobb szerencsémre nem így történt és már mikor belekezdtem a kötetbe, együltömben elolvastam belőle 150 oldalt, majd másnap a maradék karcsú cirka 430 oldal is mellécsúszott. Egyszerűen nem akartam lerakni. Pedig annyira komoly izgalmak nem történtek, a kötet egy sorozat első része, így kissé felvezetőnek érződött, ami megalapozza a komolyabb fejlődést és cselekményt a sorozat további részeinek. Ez viszont nem volt gond, mert az a világ, amit az írónő bemutatott nagyon is tetszetős volt a számomra.

Először is a főszereplőnk egy amolyan fiús lány, egy harcos, aki teljesen megszállotja annak, hogy lovaggá váljon egy olyan világban, ahol nőkből nem válhat kardforgató. Egyszer régen ez nem így volt és a nők szabadon választhatták a lovagi pályafutást, de egy jövendölés miatt minden nőt eltilottak a fegyverviseléstől. Ettől függetlenül főhősünk megrögzötten próbálja elsajátítani a tudást és minden vágya csatlakozni a harcosokhoz. Nekem nagyon szimpatikus volt, hogy nem egy olyan karaktert kellett követnünk, aki gyönyörű és nőies, és mellette teljesen véletlenszerűen született kardforgató, hanem egy teljesen esendő leendő kiskatona bukdácsolásait követhettük. 

Bár várható volt, mi lesz az az út, amin főhősünk égighalad, mégis szépen lassan tette ezt meg, sok edzéssel és gyakorlatozással, így a fejlődés is érezhető volt és nem valami isteni csodának volt tekinthető. Nekem kicsit a shounen animék világára emlékeztető volt ez a része a könyvnek, ahogy a rendkívül makacs és kitartó, eleinte gyenge főszereplő megindul a saját harcos útján. Ez nekem egészen újkeletű volt a romantasyk világából. 

Ráadásul nem is tudom, hogy mennyire romantasy ez igazából. Mindenképpen fantasy, hiszen egy elképzelt világban játszódik. Vannak furcsa kények, sőt mágia is, de elenyésző mennyiségben, így egyelőre nem kellett bonyolult mágiarendszert megjegyezni, és még csak a problémákat sem megoldani így, ami azért megmenti a legtöbb történetet jó pár logikai bukfenctől. 

Visszatérva a romantikus vonalra: abszolút nincs előtérben a történetben, ami nekem kifejezetten jól esett. Nem gyerekes, egyáltalán, ami van benne, de nagyon-nagyon lassan fejlődik ki, ami a tropera egyébként egészen jellemző és pozitív. (Legalábbis szerintem.) Mentor-mentorált viszony alakul ki szépen lassan a fejezetek között, és bár a vonzódás nyilán kifejezésre jutott már a legelejétől, a kiteljesedésre rengeteget kellet várni, ami nekem igazából baromira tetszett, szeretem az ilyen slow-burn románcokat. A könyv lezárása pedig újabb problémákat és kérdéseket vet fel, így igazából továbbra is tűkön ülve várom, hogy mi lesz kettejük kapcsolatából.

Összességében én kifejezetten élveztem ezt a történetet. Mást adott, mint a legtöbb romantasy és nekem nagyon kellemes volt, ahogy a hangsúly a kiképzésre, a bajtársiasságra, a harcra összpontosult. Persze, a jóslat, a különböző titkok és furcsaságok beárnyékolják ezeket és pont ettől lett igazán izgalmas és érdekes Thezmarr legendái sorozatának első része. Alig várom, hogy olvashassam a további részeket, és szerencsére a könyv belső borítóján a kiadó már fel is tüntette, hogy érkeznek a további részek.

Nyereményjáték:

A Kossuth Kiadó egy izgalmas fantasyvel készült a műfaj rajongóinak! Egy profécia, ami miatt a nők nem foghatnak fegyvert Thezmarrban. És egy fiatal nő, aki ennek ellenére harcos akar lenni. 

Ismerd meg bloggereinkkel a történetet, válaszolj az állomásokon található kérdésekre, és nyerd meg a Kiadó által felajánlott példányt!

Játékunk során minden állomáson találtok egy kérdést, amire a helyes választ a beleolvasóban találjátok. A válaszokat a lenti kérdőív megfelelő sorába tudjátok beírni. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások:

Blogturné Klub

Július 13 - Kelly & Lupi olvas

Július 15 - Dreamworld /késik/

Július 17 - Ambivalentina