Ezer éve nem olvastam már kínai fantasyt, bár azt sem tudom, helyes-e egyáltalán annak nevezni ezt a regényt, hiszen nem klasszikusan kínai történet. Érezhetően nyugati motívumok is hatottak rá, ami nem meglepő, hiszen az írónő ugyan Kínában született, de gyerekkora óta Kanadában él. Ez az érdekes kulturális egyveleg, na meg a csodálatos borító – és persze a mesés élfestés – rögtön felkeltette a figyelmemet, így alig vártam, hogy belekezdhessek. Arra viszont egyáltalán nem számítottam, amit végül kaptam.

Fülszöveg:

A császár haldoklik, birodalmának lakói pedig éheznek. A nincstelen Vej Jin kénytelen jelentkezni az Azálea-dinasztia egyik trónörököse, Ter-zsen háremébe, hogy megmentse éhínségtől sújtott családját és faluját.

Az intrikákkal teli palotában veszély és halál leselkedik rá minden sarkon. A hercegek hatalmi játszmáiban az egyik legfontosabb fegyver a költészet: egy jól megírt mágikus vers gyógyít, vagy éppen halálos sebet ejt, a betűbűvölő szándéka szerint.

Vej Jin jól tudja: ha meg akarja védeni magát Ter-zsen kegyetlenkedéseivel szemben, a költészet mesterévé kell válnia, s bár ez a nők számára szigorúan tilos: titokban írni és olvasni tanul. Egy ponton rádöbben, hogy nemcsak a saját jövője a tét, a birodalom sorsa is tőle függ.

Ez a történet úgy hat, mint egy lassan megforgatott penge a szívben: kegyetlen, brutális, és mégis ellenállhatatlan.

Én és a könyv:

Már az elején szeretném leszögezni, hogy számomra ez volt a hónap legkellemesebb meglepetése. Sejtettem – vagy inkább nagyon reméltem –, hogy szeretni fogom, de közben végig ott motoszkált bennem egy adag kétely is. Az ázsiai történeteket ugyanis bár imádom, az utóbbi időben kissé szkeptikusan állok hozzájuk, hogy megelőzzem a csalódásokat.

Arra számítottam, hogy egy újabb, sötétnek (dark) beállított romantasyt kapok, ahol a mindenki által rettegett hercegről végül kiderül, hogy valójában érző lelke van, amit természetesen csak a felkapaszkodott parasztlány képes meglátni a maszk mögött. Miután egymásba szeretnek, együtt leszámolnak az ellenségeikkel, boldogan élnek, amíg meg nem halnak, és közben a spicy-jelenetekből sincs hiány, hogy az olvasók pulzusa se maradjon nyugalomban.

Ehhez képest ahogy haladtam előre a történetben, ezek a megszokott elemek valahogy egyáltalán nem jelentek meg. Sőt, amikor jobban megnéztem a mellékelt könyvjelzőt – amit a Next21 kiadótól már megszoktam, hiszen mindig idézetekkel és a történetet jellemző kulcsszavakkal egészítik ki –, feltűnt valami. A szokásos kis paprikák, amelyek a könyv "forróságát" hivatottak jelezni, egyszerűen hiányoztak. Egyetlen paprika sem volt rajta. Ezzel szemben a hívószavak annál ígéretesebbek voltak: political fantasy, dark fantasy, feminist fantasy... Romantikáról viszont szó sem esett.

És ennek nagyon jó oka van.

Ez ugyanis nem romantasy. Sőt, őszintén nem értem, miért kapott romantikus címkét a Molyon, mert szerintem ez kifejezetten félrevezető. Ez egy klasszikus fantasy, viszonylag egyszerűen követhető mágikus rendszerrel, politikai intrikákkal, árulásokkal és középkori túlélőjátékkal. Olvasás közben többször is a Trónok harca jutott eszembe, ahogy egyre több szereplő szemszögéből ismertük meg ugyanazokat az eseményeket, és ahogy a jó és a rossz közötti határ folyamatosan elmosódott, mígnem szinte teljesen megkülönböztethetetlenné vált.

A történet végig kiszámíthatatlannak érződött. Bár elsőre úgy tűnt, egy egyenes vonalon halad előre, a visszaemlékezések – amelyek szerintem a könyv legizgalmasabb részei közé tartoztak – folyamatosan új megvilágításba helyezték a jelent. Emiatt a végkifejlet is újra és újra megkérdőjeleződött, míg végül az írónő olyan érzelmi cunamit zúdított az olvasóra, amire egy elsőkönyves szerzőtől egyáltalán nem számítottam.

És talán ez emelte még magasabbra az egész olvasási élményt. Már önmagában is fantasztikusan szórakoztam, de amikor tudatosult bennem, hogy ez Shen Tao első regénye, még inkább lenyűgözött. Ha már most ilyen erős történetet tett le az asztalra, kíváncsian várom, mire lesz képes néhány könyvnyi tapasztalattal a háta mögött. Egy biztos: felkerült azoknak a szerzőknek a listájára, akiknek a jövőbeli megjelenéseit biztosan figyelemmel fogom követni.

Ami számomra különösen érdekes volt, az az, hogy a gonosz herceget tényleg gonosznak merte ábrázolni. Az írónő nem finomkodott: nem riadt vissza a kegyetlenségtől, az erőszaktól vagy a sötétebb témáktól, és a könyv elején szereplő trigger warning valóban indokolt volt, nem pusztán formalitás. Ennek köszönhetően a karakterek is sokkal mélyebbek lettek: a szenvedéseik, bosszúik és cselszövéseik valódi súlyt kaptak, amit én személy szerint nagyon élveztem.

A kötet végét pedig be kell vallanom, hogy megkönnyeztem. Nagyon elégedett voltam ezzel a lezárással, mert úgy éreztem, méltó befejezést adott a történetnek, és valóban el tudtam engedni a szereplők kezét. Egy újabb emlékezetes kedvenc került így a polcomra. Nagyon örülök, hogy esélyt adtam neki, és őszintén ajánlom mindenkinek, aki nyitott a sötétebb hangvételű, politikai intrikákkal átszőtt, nem romantikus fantasykre. Ez a könyv abszolút megérdemli a figyelmet.

Nyereményjáték:

A Next21 Kiadó gondozásában megjelent fantasy egy sötét, intrikákkal teli világba kalauzolja az olvasókat, ahol a hatalomért folytatott harc és a morálisan összetett karakterek kerülnek a középpontba. Tartsatok velünk a Blogturné Klub állomásain, ismerjétek meg a könyvet több blogger szemén keresztül, és a bejegyzések végén ne felejtsetek el részt venni a nyereményjátékban!

A Blogturné Klub és a Next21 Kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasó megnyerheti a könyv egy példányát.

A játék során minden állomáson találtok egy állítást a kötetről. A feladatotok csupán annyi, hogy eldöntsétek: igaz vagy hamis, majd a helyes választ írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A könyv romantasy.

További állomások:

Blogturné Klub

07.31 - Ambivalentina

08.02 - Readinspo

08.04 - Kelly és Lupi olvas

A tavaly megjelent Szerb Antal-kötet után nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz a sorozat következő része. Míg Szerb Antalt elsősorban az írói munkássága miatt szeretem, József Attila egészen más helyet foglal el nálam: ő az egyik kedvenc magyar költőm. Verseihez rendszeresen visszatérek, és bár az iskolai irodalomórák óta valószínűleg mindannyian ismerünk tőle néhány meghatározó művet, mindig úgy érzem, hogy még bőven van mit felfedezni az életművében. Éppen ezért különösen kíváncsi voltam arra, hogyan sikerül ezt egy olyan kötetben megmutatni, amelynek célja, hogy egy teljes éven keresztül kísérje az olvasót.

Fülszöveg:

Ki a legnagyobb magyar költő? Sokak számára egyértelműen József Attila, de hogy szinte mindenki az első három között említi, az egészen biztos. Bennünk élnek és visszhangoznak nagy versei, újra meg újra átérezzük tragikus sorsát, magányát és kívülállóságát, felidézzük filozófiáját. De ismerjük-e igazából, vagy csupán az irodalomórák emlékének fényében látjuk? Prieger Zsolt „szubjektív-szerelmes” válogatása nemcsak árnyalja, de jócskán ki is tágítja József Attiláról alkotott képünket. Felfedezhetjük benne a költő kísérletező kedvét, játékos oldalát – a sokat idézettek mellett expresszionista, avantgárd költeményeit, rögtönzéseit, reklámverseit is olvashatjuk –, de levél-, cikk- és naplórészleteiből apróbb rezdüléseit, életeseményeit, legmélyebb érzéseit és gondolatait is megismerhetjük. A személyes, mégis átfogó összeállítás nyomán 365 lépésben, napról napra kerülhetünk közelebb irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjához.

Én és a könyv:

Mivel már ismertem a sorozat koncepcióját, ezt a könyvet is pontosan úgy szerettem volna használni, ahogyan azt Prieger Zsolt megálmodta. Nem egy délután alatt végiglapozni az összes idézetet, hanem minden nap csak azt az egyet elolvasni, amelyik az adott dátumhoz tartozik. Az előző kötetnél is nagyon megszerettem ezt a kis reggeli rituálét, és örömmel tapasztaltam, hogy József Attilával ugyanolyan természetesen épült be a napjaimba. Mindössze néhány percet vesz igénybe, mégis gyakran elég ahhoz, hogy az ember gondolatai egészen más irányba induljanak el.

Persze most sem bírtam ki, hogy néha ne lapozzak előre vagy hátra. Kíváncsi voltam, milyen szövegek várnak rám az év későbbi szakaszaiban, illetve arra is, mennyire sikerült változatos válogatást összeállítani. Szerencsére a kötet messze nem csak a legismertebb versekből válogat. Külön örültem annak, hogy levelek, naplórészletek, cikkek és kevésbé ismert írások is helyet kaptak benne, hiszen ezek egészen más oldaláról mutatják meg József Attilát. Sokkal emberibbé válik tőlük, és egy olyan alkotót ismerhetünk meg, aki nemcsak a verseiben volt kivételesen érzékeny, hanem a hétköznapi gondolataiban is.

Természetesen itt is akadtak olyan idézetek, amelyek kevésbé szólítottak meg, vagy első olvasásra nem igazán tudtam mit kezdeni velük. Ugyanakkor legalább ennyi olyan gondolat is volt, amely hosszú órákra vagy akár napokra velem maradt. Ez számomra egy ilyen könyv legnagyobb erőssége. Nem az a célja, hogy minden egyes oldala ugyanolyan erős legyen, hanem hogy időről időre találkozzunk egy olyan mondattal, ami váratlanul telibe talál, és még jóval azután is vissza-visszatér a gondolatainkba, hogy becsuktuk a könyvet.

Azt is nagyon szerettem, hogy a válogatás nem próbál kizárólag a tragikus sorsú költő képére építeni. Persze ez elválaszthatatlan része József Attila életének, de emellett ugyanúgy megjelenik a játékossága, a humora, a kíváncsisága és az a fajta kísérletező kedv is, amiről talán kevesebbet beszélünk. Emiatt úgy érzem, hogy ez a kötet azoknak is tud újat mutatni, akik egyébként úgy gondolják, jól ismerik az életművét.

Egyetlen apróság volt, amit sajnáltam, és ez egyáltalán nem a tartalomhoz kapcsolódik. Mivel ez egy sorozat, örültem volna, ha a megjelenés is egységes marad. Az előző, Szerb Antal-kötet gyönyörű élfestéssel jelent meg, ez viszont már nem kapta meg ezt a pluszt. Tudom, hogy ez csak esztétikai kérdés, és természetesen semmit sem von le a könyv értékéből, de gyűjtőként és könyvmolyként szeretem, amikor egy sorozat darabjai harmonikusan mutatnak egymás mellett a polcon. Emiatt egy picit csalódott voltam.

Összességében azonban ismét egy olyan kötetet kaptam, amely szerintem pontosan azt nyújtja, amit ígér. Nem egy klasszikus verseskötet, amit az ember elejétől a végéig egy ültő helyében elolvas, hanem egy társ a mindennapokra. Egy olyan könyv, amelyből naponta néhány perc is elég ahhoz, hogy megálljunk egy pillanatra, elgondolkodjunk, vagy egyszerűen csak közelebb kerüljünk irodalmunk egyik legnagyobb alakjához. Ha pedig valaki egyébként is szereti József Attilát, akkor szerintem különösen szép ajándék lehet – akár saját magának, akár valaki másnak.

Nyereményjáték:

József Attila időtálló versei, gondolatai és töredékei elevenednek meg Prieger Zsolt válogatásában, az Egy évem József Attilával című kötetben, amely az év minden napjára kínál egy-egy inspiráló vagy elgondolkodtató szöveget. Ez a különleges kiadvány nemcsak a költő életművéhez visz közelebb, hanem arra is hív, hogy nap mint nap új szemszögből találkozzunk József Attila örökérvényű soraival. Tartsatok bloggereinkkel a turné során, hiszen a végén kisorsolunk egy példányt a kötetből!

A nyereményjáték során József Attiláról írunk állításokat - nektek az lesz a feladatotok, hogy megfejtsétek: igazak vagy hamisak. A helyes megoldást írjátok a Tally boxba!

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások:

Blogturné Klub

07.26. Kitablar

07.28. Szembetűnő

Janice Hallett már nem volt ismeretlen név számomra. Bár csak idén fedeztem fel, azonnal beleszerettem a levélregényeibe, amelyekben gyilkossági ügyeket göngyölít fel e-mailek, chatüzenetek és más alternatív szövegtípusok segítségével. Baromi ötletesek, rendkívül olvasmányosak és végig izgalmasak, ezért teljesen logikus lépésnek tűnt, hogy ne csak a felnőtt, hanem a fiatalabb olvasókat is megszólítsa.

Már a megjelenés előtt magam előtt láttam azokat a büszke tizenéveseket, akik diadalmasan mesélik, hogy egy ilyen vaskos könyvet olvastak el egyedül, miközben sunyi mosollyal elhallgatják, hogy a több száz oldal valójában nem folyamatos szövegből áll, hanem levelekből, chatüzenetekből és egyéb izgalmas dokumentumokból. Alig vártam, hogy én is kézbe vehessem a könyvet. A Könyvhéten végül meg is jelent a Manó Könyvek gondozásában, én pedig – majdnem augusztusra – végre eljutottam odáig, hogy elolvassam.

Fülszöveg:

Amikor Ava és Luke egy papírokkal teli rejtélyes dobozt találnak a padláson, egyből kíváncsiak lesznek, milyen titkok lapulhatnak a sorok között. Amint olvasni kezdik a naplóbejegyzéseket, leveleket, újságcikkeket, rendőrségi jegyzőkönyveket és meghallgatják a bizalmas hangfelvételeket, rádöbbennek, hogy egy régi, máig megoldatlan gyilkossági ügy kellős közepébe csöppentek. Elhatározzák, hogy felgöngyölítik a szövevényes bűntényt, amely felbolygatta egy negyven évvel ezelőtti nyári tábor napjait. Ám ahogy nyomozni kezdenek, kiderül, hogy a gyilkos még mindig szabadlábon van – ráadásul sokkal közelebb, mint gondolnák… Találd meg a bizonyítékokat, és keress újabb nyomokat Avával és Luke-kal együtt, hogy fény derüljön az igazságra!

Én és a könyv:

A vizsgáztató volt az első Janice Hallett-könyv, amit olvastam. Az is csak idén jelent meg magyarul, mégis azonnal belopta magát a szívembe. Más művét addig nem ismertem, ezért nagyon örültem, amikor kiderült, hogy újabb könyve érkezik magyarul, ráadásul lehetőségem is nyílt ilyen hamar elolvasni.

Egészen új élmény volt egy kifejezetten brutális, véres krimi után az írónőt gyerekkönyves közegben megismerni. Kicsit tartottam tőle, hogy mennyire lesz leegyszerűsítve a történet vagy maga a nyomozás. Szerencsére a cím – Dobozba zárt gyilkosságok – nem ígért félrevezetően könnyed történetet: itt egyáltalán nem eltűnt cukormázas fánkok után nyomoznak a szereplők.

Különösen tetszett, hogy bár a hangvétel gyerekeknek szól, és a főszereplők is kora tizenévesek, az írónő jól felismerhető stílusa és a korábbi könyveiből ismert sajátosságai megmaradtak. Ilyen például az a finom misztikum, amely ebben a történetben talán még jobban működött. Egy erdő melletti nyári cserkésztábor szinte kiált egy olyan kísértethistóriáért, amellyel évről évre ijesztgetik az új cserkészeket. És persze ott van maga a gyilkossági ügy is, amelyet Hallett ezúttal sem bagatellizált el. A főszereplők ugyan még csak tizenévesek, de bátran – sőt, néha már vakmerően – vetik bele magukat a nyomozásba.

Ami egy kicsit meglepett, az a naplóbejegyzések hangsúlyos szerepe volt. Minden sátornak saját naplót kellett vezetnie, így rengeteg gyermeki fogalmazással, vagyis hosszabb folyószöveggel találkozhatunk. Ezek néha már túlságosan is élethűek voltak: többször azon kaptam magam, hogy kezdek belefáradni a sok lényegtelennek tűnő részletbe és a "rizsázásba". Aztán rendre kiderült, hogy Hallett ezeket sem véletlenül írta bele, mert valamilyen apró információval mindig előrébb vitték a nyomozást.

Nagyon tetszett az is, hogy a történet egyszerre játszódik napjainkban és a nyolcvanas években. A jelenben élő gyerekek a nyomozás során fokozatosan fedezik fel a múlt tárgyait és kifejezéseit, ami szerintem remekül működött. Gyerekkönyveknél mindig figyelem azt is, milyen pluszt adhatnak az olvasóknak, és itt különösen tetszett, hogy a szereplők maguk néztek utána a számukra ismeretlen fogalmaknak, majd elmagyarázták egymásnak, mit jelentenek. Így teljesen természetesen kerültek szóba olyan dolgok, mint a walkman vagy a filmes fényképezőgép, anélkül hogy az egész tanító jellegűvé vagy szájbarágóssá vált volna.

Egyetlen dolognál akadtam el igazán. A gyerekek naplóiban szándékosan sok helyesírási hiba szerepel, ami egyrészt nagyon hiteles és sokat hozzátesz a karakterekhez. Másrészt viszont elgondolkodtam rajta, hogy ez milyen hatással lehet a fiatal olvasókra. Ha egy gyerek többször találkozik ugyanazzal a hibásan leírt szóval – ráadásul egy könyvben –, vajon nem rögzülhet-e benne rosszul? Őszintén nem tudom, van-e erre bármilyen kutatás vagy egyértelmű válasz, de olvasás közben többször is eszembe jutott. Ettől függetlenül értem, hogy az írónő miért döntött emellett: a naplók ettől lettek igazán életszerűek, és sokat hozzáadtak a szereplők hitelességéhez.

Összességében szerettem ezt a könyvet. Izgalmas volt, érdekes bepillantást engedett a cserkészet világába, és külön ki kell emelnem a vizuális megjelenését is. Nagyon jól álltak neki az illusztrációk és a különféle grafikai megoldások: a kézírást imitáló betűtípusok, a gyerekrajzok és a különböző levélpapírok apró díszítései rengeteget hozzáadtak az atmoszférához. Mindez még inkább életre keltette a történetet, amely végig szórakoztató, olvasmányos és fordulatos maradt. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szívből ajánlom.

Nyereményjáték:

A csavaros és formabontó szerkezetű cozy krimik mestere, Janice Hallett a fiatalabb korosztálynak is bemutatkozik, a Manó könyvek jóvoltából. Legújabb regénye gyerekekről szól, akik régi dokumentumok alapján próbálnak megfejteni egy bűnügyet. Ha szeretnétek tudni, hogy mi történik A dobozba zárt gyilkosságok című regényben, tartsatok a bloggerekkel és a turné végén megnyerhetitek a regény egy példányát is.

Az ifjúsági krimi népszerű műfaj, ezekből hozunk párat a rejtvényben. Feladat egyszerű: a fülszöveg részlet alapján kitalálni a regényt és íróját, s ezt felvinni a kérdőívbe.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

"Ünneplés közben azonban valaki MEGHAL, és minden jel arra utal, hogy MEGMÉRGEZTÉK!

Kint ítéletidő tombol, szakad az eső, mindent elönt a víz, így a házat senki nem tudja elhagyni – és a rendőrség sem tudja megközelíteni a bűntett színhelyét. Az ódon kastélyban egyre feszültebb a légkör. Senki sem az, akinek látszik, és MINDENKI REJTEGET EGY-KÉT TITKOT. "

További állomások:

Blogturné Klub

05.16 Olvasónapló

05.18 Spirit Bliss, Sárga könyves út

05.20 Csak olvass!

05.23 Könyv és Más

05.24 Ambivalentina 

Nem tudom elmondani, mennyire a hatása alá kerültem, amikor elkezdtem nézni a Heated rivalry sorozatot. Még csak az első két rész volt kint streaming platforomon itthon, így kénytelen voltam teljesen random thai BL weboldalakat felkeresni, ahol rossz minőségben, és furcsa vágott verzióban izgultam végig a részeket egyetlen éjszaka alatt. Majd másnap újrakezdtem a sorozatot az első résztől. Meg lehet, hogy letöltöttem a teljes playlistet, és megállás nélkül hallgattam. Lehet, hogy ez azóta is tart. Így azt hitem érthető, mennyire vártam, hogy magyar nyelven is megjelenjenek a könyvek. Végre itt van az első, és már biztos, hogy igen hamar érkeznek a következők is, így a lelkesedésem a tetőfokára hágott és alig vártam, hogy elmesélhessem nektek az élményeimet.

Fülszöveg:

Scott Hunter, a New York Admirals sztárhokisa szentül hisz a meccs előtti rituáléban.

De mi van, ha ezúttal nem a smoothie hozza meg a szerencséjét… hanem a pasi, aki készítette?

Scott mindig felismeri, ha valami jó. Amikor megkóstolja Kip Grady smoothie-ját egy bárban, és a balszerencse-sorozata hirtelen megszakad a jégen, mindent megtesz, hogy megismételhesse a sikert… és hogy közelebbről is megismerhesse a pult mögött álló szexi, szórakoztató srácot.

Kip érzi, hogy Scott nem csak az ital miatt tér vissza újra és újra, de azt elképzelni sem meri, hogy a férfi egyszer felhívja magához. Vagy hogy szanaszét csókolja, és mindenhol kényezteti. Amikor ez mégis megtörténik, az egész hihetetlenül intenzív és ellenállhatatlan… és újra meg újra megismétlődik. De mindig Scott feltételei szerint, zárt ajtók mögött. Scottnak szüksége van Kipre. De közeleg a rájátszás, és minden eddiginél nagyobb figyelem irányul rá. Most nem engedheti meg magának, hogy bármi veszélyeztesse a karrierjét… Márpedig pontosan ez történne, ha felvállalná a kapcsolatukat a világ előtt.

Kip készen áll mindent beleadni. De meddig lehet úgy szeretni valakit, hogy közben láthatatlannak kell maradnod?

Ismerd meg az HBO Max világsikerű Heated Rivalry-sorozatának alapjául szolgáló könyveket!

Engedd, hogy egy titkos kapcsolat felforgassa a világodat!

Én és a könyv:

Be kell vallanom, teljes mértékben belehabarodtam a sorozat miatt Rozanov és Hollander kettősébe, így bár érdeklődve, de kicsit vonakodva kezdtem neki a könyvsorozat első részének, ami nem a fent megnevezett srácokról szól, sőt. Egyikük még csak meg sincs nevezve ebben a részben, ami valahol igazából fals elvárás volt a részemről, hiszen a könyvek voltak előbb, szóval egyáltalán nem kéne a feldolgozás alapján elvárásokat támasztanom az alapművek felé.

Ettől függetlenül a mostani főszereplők, Kip és Scott is megjelentek a feldolgozásban, egy teljes részt kaptak, ami összefoglalta az ő könyvüket, így nem volt teljesen új a számomra, mi történt a fejezetekben. Igazából elég szerencsés dolog, amikor egy történetet úgy ültetnek át képernyőre, hogy nem változtatnak a fordulatokon és cselekményen, így igazából nagyon is boldog voltam, hogy nem értek meglepetések.

A fenti állítás pedig igazából nem is állja meg a helyét, hiszen ért meglepetés. Nagyon furcsa volt számomra egy ennyire "férfiszerelmet" látni, ahol az érzelmi oldal valahogy alig jelent meg, még a kizárólagosság is sokáig elvarratlan szálként lebegett a főhősök feje fölött és számomra nagyjából a semmiből rukkoltak elő a szerelmi vallomásukkal egymás felé. 

Ezt az érzést valószínüleg az is okozta, hogy az elbeszélés E/3-ban íródott, így még nehezebb volt magamhoz közel éreznem a karaktereket, nem láttam igazán bele a fejükbe, és így az érzéseiket sem tudtam annyira empatikusan megélni. 

Ettől függetlenül aranyos olvasmány volt, meglepően sok szexjelenettel. De tényleg, nem aprózta el az írónő, ezek a srácok ha csak tehették egymásnak estek és egész részletes, na meg ötletes és változatos leírásokat kaptunk. Ez a része amúgy számomra nagy pozitívum volt. Nem éreztem unalmasnak őket, és egyértelműen látszódott a folyamat, ahogy az annyira még nem tapasztalt és félős hokisztár szépen lassan előbújik és megéli a saját szexualitását. Ez szerintem kifejezetten szépen lett ábrázolva.

A romantikus részek nagyon elenyészően voltak viszont jelen. Inkább volt a könyv erotikus, mint romantikus. Valahogy, ahogy fent is említettem, az érzelmi rész nekem hiányzott az egész könyvből, de így is rendkívüli módon várom, hogy olvashassam a következő részt. Remélem minél hamarabb érkezik!

Nyereményjáték:

Kip és Scott párosa a Heated Rivalry c. sorozatban meghódította a nézőket, és most végre magyarul is megjelent a róluk szóló könyv, a Game Changer.

Ismerd meg a történetüket, és játssz velünk, ha szerencsés vagy, meg is nyerheted az egyik példányt.

A mostani nyereményjátékunk során olyan LMBTQ regényekből találsz idézeteket, amiket bátran ajánlunk, ha szereted Scott és Kip párosát. A feladatod, hogy felismerd mely kötetből idézünk, és beírd a Tally megfelelő sorába.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"– Azt javaslom, találj ki valamit, amitől el tudod viselni, hogy hozzám kell érned.

– Oké. – Semmi okos nem jutott eszembe, így aztán kimondtam azt, ami elsőként átfutott az agyamon. – Szexeljünk!

Oliver szája furcsán megrándult.

– Nem hiszem, hogy egy alapítványi bálon ez lenne a helyénvaló viselkedés."

További állomások:

Blogturné Klub

07.20. - Sorok között

07.21. - Hagyjatok! Olvasok! Blog

07.23. - Ambivalentina

07.25. - Zakkant olvas

07.27. - Spirit Bliss

07.29. - Readinspo

 Hihetetlen, hogy máris az utolsó részénél tartunk Nick és Charlie kalandjának. Tudom, klisés ilyet mondani, de mintha csak tegnap lett volna, hogy megjelent az első rész a kiadónál és együltömben végigpörgettem a teljes kötetet, majd megnéztem a sorozat első évadát. (Majd pedig kezdtem előről a kötettel és a sorozattal.) Csakúgy, mint rengeteg másik embernek, nekem is abszolút a szívemhez nőttek Alice Oseman karakterei. Nem csak a két főhős, hanem a családjuk, barátaik és még a háziállataik is. Furcsé érzés volt úgy olvasni ezt a kötetet, hogy tudtam itt a vége, de erről bővebben lejjebb.

Fülszöveg:

TRUHAM ÉS HIGGS

VÉGZŐS BÁL

Kezdés: 19:00

St George's Hotel

1 fő részére

szia

szeretlek,

örökké :)

C x

Világszenzáció! Fedezd fel a sorozatot, amely több mint tízmillió olvasó életét változtatta meg, örökre.

Én és a könyv:

Alice Oseman valami teljesen újat hozott az LMBTQ irodalomba, amikor megjelent a Heartstopper képregénye. Nem is beszélve arról, hogy mekkora újdonságot jelentett ez a magyar piacon, a magyar ifjúsági melegséggel foglalkozó könyvek között. Akárki, akárhogy is érez a művel kapcsolatban, ezt nem lehet elvenni tőle, hogy egy olyan tündérmesét, egy olyan optimista és életigenlő romantikus történetet tárt elénk az írónő, amire nem igazán volt eddig példa a nyomtatott irodalomban. 

Sok olyan kiritkát olvastam, ahol azt firtatják, hogy mennyire nem reális, valóságos az ábrázolása a kapcsolatoknak, embereknek, élethelyzeteknek. Ugyanakkor szerintem, nem muszáj, hogy ez mindig így legyen, sok "sima" omantikus kötetben is pont ezt a fajta tündérmesei bájt és kedvességet szeretjük, ami elrepít minket a csúnya hétköznapokból. A legtöbb melegséget vagy másságot feldolgozó mű amúgy is tele van szenvedéssel és nehézségekkel, miért ne lehetne egyszer csak a jóra koncentrálni.

Persze, ez sem igaz teljes mértékben, hiszen így is jószerivel igyekszik foglalkozni a sorozat különböző mentális problémákkal, mint anorexia, étkezési zavarok, OCD, vagy kellemetlen jelenségekkel, mint kireksztés és zaklatás, de az olvasó a hatodik részre már biztos lehet benne, hogy ez az a hely, ez az a sorozat, ahol mindig minden végül happy enddel zárul és ez így is van jól. 

Őszintén, kicsit le voltam már maradva, hogy pontosan hol is búcsúztam el legutóbb Nicktől és Charlietól, na meg a párizsi csapatuktól, így végül arra jutottam, hogy az lesz a legbiztosabb, ha gyorsan elolvasom az előző öt részt is, és mennyire jól döntöttem! Szuper érzés volt egymás után a kezembe venni a köteteket, és átélni, ahogy szépen lassan fejlődnek és idősödnek a karakterek. Érdekes volt felfedezni így, hogy mennyit változott az írónő rajzolási stílusa is, és hogyan érzékeltette finoman kötetről kötetre a változást a fiúk között. 

Az utolsó részben volt pár visszaemlékezést, ahol tényleg látványos volt, mennyire pufibb, babaarcuk volt a szereplőknek, míg a végée mennyivel csontosabbak, megnyúltabbak lettek. Ez a részlet nagyon tetszett mennyire tudatos volt, és nem csak egyik pillanatról a másikra történő változás volt.

Az utolsó rész számomra méltó lezárást nyújtott a sorozatnak, kellő idót adott, hogy el tudjam engedni a karaktereket, megtudjam, hogyan folytatódott az életük a történet lezárta után és a kérdéses összekuszált szálakat is mind kisimította. Őszintén, rá kellett jönnöm, hogy Tori az egyik kedvenc karakterem és még nem olvastam az ő történetét feldolgozó könyvet, pedig az volt a szerző első irománya. Ezen remélem minél hamarabb változtatni tudok!

Összességében méltó lezárást kaptunk, Nickék még mindig rendkívül cukik és szeretnivalóak, ahogy a teljes köréjük gyűlt baráti társaság és támogatói kör is az. Hiányozni fognak, de szerencsére bármikor visszatérhetek hozzájuk. A filmet pedig alig várom, hogy megnézzem!

Nyereményjáték:

Az utolsó részéhez ért az imádott Hearstopper könyvsorozat. Vegyél te is búcsút Nick és Charlie történetétől a Blogturné Klub bloggereivel, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyv egyik példányát.

Tudtad, hogy a Hearstopper írójának több regénye is megjelent magyarul? :) Most ezen kötetekből találtok idézeteket minden állomáson, a feladatotok pedig, hogy megtaláljátok melyik könyvhöz tartozik az idézet.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"Azt gondolom, igazán csodálatos, hogy te nem érezted a társaink nyomását mostanáig, hogy bármit csinálj. Nem kényszerítetted magad semmire, amit nem akartál megtenni. Nem csókoltál meg valakit, csak mert féltél attól, hogy lemaradsz. Igazából, azt hiszem, ez a legérettebb dolog, amiről valaha hallottam."

További állomások:

Blogturné Klub

07.08. - Sorok Között

07.09. - Spirit Bliss Sárga könyves út

07.10. - Booktastic Boglinc

07.12. - Hagyjatok! Olvasok! blog

07.14. - Utószó

07.16. - Readinspo

07.18. - Dreamworld 

07.20. - Ambivalentina

07.22. - Könyv és más

 Egy jó krimi bármikor jöhet, de deleginkább ennyi romantikus és fantasy olvasmány után. Alice Feeneytől ezelőtt még nem olvastam, de ebből a konkrét könyvéből már Netflix-sorozat is készült, ami azért meggyőző volt a számomra. A fülszöveg alapján izgalmasnak ígérkezett, így úgy éreztem abszolút jó esélyekkel indul, de lássuk inkább, hogy hogyan teljesített.

Fülszöveg:

A Netflix nagy sikerű sorozata alapjául szolgáló regény!

Minden történetnek két oldala van. A tiéd és az enyém. A miénk és az övék. A férfié és a nőé. És valaki mindig hazudik.

Anna Andrews végre elérte, amire vágyott: a BBC híradósaként sikeres, független és messze jár a múltjától. Élete mégis kártyavárként omlik össze, amikor tudósítania kell egy brutális gyilkosságról Blackdownban. Itt nőtt fel, és tizenhat évesen, egy máig kísértő rémálom elől menekült el. A sokk akkor válik teljessé, amikor megtudja, hogy az áldozat az egyik gyerekkori barátnője.

Jack Harper főfelügyelő Londont hátrahagyva próbált új életet kezdeni Blackdownban, de most a saját nyomozása középpontjában találja magát. Nem elég, hogy az ügyben a volt feleségével, Annával kell viaskodnia, Jack egy sötét titkot is őriz: az áldozat a szeretője volt, ráadásul ő látta utoljára élve a nőt.

Kisvártatva pedig újabb gyilkosság történik. Ahogy a holttestek száma növekedni kezd a ködös angol faluban, Anna és Jack macska-egér játékba kezd egymással és a gyilkossal is. Mindketten gyanúsítottak, mindketten nyomoznak, és mindketten bármire képesek, hogy a saját igazságukat védjék, kerüljön az bármibe.

Ebben a történetben csak egyvalami biztos: valaki hazudik. Vajon ki rántja le hamarabb a leplet a másikról?

Alice Feeney pszichothriller mesterműve több mint húsz nyelven jelent meg világszerte, vezette a sikerlistákat, és 2026-ban a Netflix népszerű sorozatot készített belőle Minden történetnek két oldala van címmel, Tessa Thompson és Jon Bernthal főszereplésével. 

Én és a könyv:

Már megszokhattátok, hogy magát a cselekményt nem szoktam elnarrálni nektek a bejegyzéseimben, abból a lényeg úgyis kiderül a fülszövegben többnyire, és az pedig mindig itt van rögtön a bejegyzés legelején. Tehát az én és a könyv rész sokkal inkább reflekció az olvasási élményemről, mintsem beszámoló a könyvről. 

Nagyon szeretem a borzongós thrillereket és krimiket, bár olyankor kissé kevésbé, amikor kivételesen egyedül alszom otthon, ráadásul másnap korán szól az ébresztő, én pedig nyugtalanul forgolódom a takaró alatt hajnalokig, mert a lakás minden eszköze és bútorzata egyszerre kezd el kattogni, zakatolni, puffanni. Ez történt most is, viszont ha pozitív szemlélettel nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy hatással volt rám a könyv, nem is kicsit. (Annyira, hogy a cikk írása közben a semmiből leszakadt a fürdőszobai tárolóm, tudjátok az a cuppantós IKEA-s, és akkorát sikoltottam ijedtemben, hogy átkopogott a szomszéd, hogy minden rendben van-e.)

Bár az eleje nehezen indult, az első száz oldal után már azon kaptam magamat, hogy nem nézegetem, hogy hol is tartok, egyszerűen teljesen belemerültem az olvasásba. Én személy szerint nehezen bírom az olyan "antihős" főszereplőket, akikről ordít, hogy elcseszett az értékrendjük, nem lehet hogyan azonosulni velük, így ez volt az egy elsődleges bőkkenőm a kötet legelején, hogy a női főszereplő teljes mértékben megtestesítette a fent leírtak. A másodlagos pedig az, hogy az ismeretlen gyilkos elbeszélései túlságosan is gyanúsan őrá illettek. Itt pedig nehéz volt eldönteni, hogy ez a könyv tényleg így fog végigmenni, hogy egyértelmű ki a gyilkos a legelejétől kezdve, szóval "reverse krimi", vagy pedig ennyire erősen próbálja az írónő sugallni, hogy kit kéne a gyilkosnak éreznem, mint olvasó. 

Végül szép lassan az utóbbi felé billent a belső mérlegem, de a könyv során többszőr megkérdőjeleztem ezt, a legvégén pedig teljsen őszintén értetlenül álltam. Persze, egy rövid magyarázat után kitisztult a kép, de nagyon tetszett, hogy egészen a könyv legvégéig nem lett számomra egyértelmű, hogy ki is a gyilkosunk, sőt... De nem szeretnék spoilerezni. 

Nagyon izgalmas olvasási élmény volt. A gyilkosságok számomra elég részletesen lettek leírva, ráadásul meglepő brutalitást festettek le, ami kifejezetten meglepett egy-egy ponton. Nem számítottam rá egy ilyen könyvben. 

A kedvenc felfedezésem pedig olvasás után az volt, ahogy rábámultam a becsukott könyvre és rájöttem, hogy a borító mit is reprezentál. Nagyon találó, utólag jót kuncogtam magamban, főleg, hogy olvasás közben kicsit sem esett le ezekből semmi. Mondhatni teljesen "vakon voltam".

Szerencsére nem kell sokat várni, hogy ismét az írónőtől olvashasson a magyar közönség, csakúgy, mint most, a Magnólia kiadó gondozásában érkezik a következő regénye szeptemberben. Alig várom, mindenképp szeretném elolvasni.

Nyereményjáték:

Alice Feeney legújabb regénye Higgy nekem címmel egy feszült thriller, melyben Anna Andrews, BBC híradós egy brutális gyilkosság miatt kénytelen visszatérni szülővárosába, Blackdownba. Nemcsak múltjával, hanem volt férjével is szembe kell néznie a nyomozás során, miközben még egy gyilkosság történik. Mindketten gyanúsítottak és nyomozók egyszerre, de vajon kiderül-e az igazság és melyikük hazudik? Tartsatok bloggereinkkel és a Magnólia Kiadó jóvoltából nyerhettek belőle egy példányt!

Játékunk során minden állomáson egy hiányos borítót találtok, melyek mindegyike egy izgalmas thrillerhez tartozik. Az lesz a feladatotok, hogy kitaláljátok, mely könyvekről van szó és az adatlap megfelelő sorába beírjátok az író nevét és a könyvcímet.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások:

Blogturné Klub

07.11. Könyv és más

07.15. Olvasónapló

07.17. Pandalány olvas

07.19. Ambivalentina