James Norbury már az első kötetével belopta magát a szívembe. Alapvetően nem szeretem az olyan köteteket, amik az élet nagy igazságait hírdetik és amolyan önsegítő, okoskodó katagóriába sorolhatóak, de valahogy a buddhista irányból erről értekezőkkel egészen meg tudtam barátkozni az évek során. Nem meglepő módon, Norbury kötetei is a buddhista tanításokon alapulnak, de ami igazán közel hozta a szívemhez ezeket a könyveket, azok az író illusztrációi, amiken Kis Sárkány és Nagy Panda úgy elvenednek meg a gyönyörű, tradícionálisnak ható kaligrafikus képeken, hogy az nem tud nem egészen az ember szívéig hatolni. Kíváncsi voltam, hogy ez az erő vajon még az ötödik kötetében is benne van-e, tud-e újat mutatni. 

Fülszöveg:

„Az egyik legnagyobb dolog, ha ma megtalálod azt a szépséget, amit tegnap még nehezen találtál."

Nagy Panda és Kicsi Sárkány felkerekednek, hogy megtalálják a világ legszebb helyét. Birtokukba kerül egy térkép, amely elvileg odaviszi őket. Az út nehézségekkel teli, sötét erdőkön, rémisztő romok és sötét barlangok mellett vezet.

Hiába veszik igénybe őket a megpróbáltatások, Nagy Panda és Kicsi Sárkány mindvégig kitartanak. A kezdetben ijesztőnek látszó helyek is tartogatnak számukra valami szépséget, kedvességet és fényt.

Ez a történet megmutatja, hogy a csodálatos dolgokra gyakran a legvalószínűtlenebb környezetben bukkanunk rá.

Életigenlő buddhista bölcsességek kínálnak megnyugtató tanulságokat a Nagy Panda és a Kicsi Sárkány újabb kalandjának minden egyes lapján.

Én és a könyv:

Mesekönyvekkel vetekedően szép az illusztrációja ennek a kötetnek. Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy ez eddig megjelent Norbury kötetek között is kimagasló, abszolút "rátettek egy lapáttal" érzetet kelt. A mostani könyvbe úgy érzem az eddiginél is több színes illusztráció került, illetve egész oldalas kép. Ezek a lényeges apróságok méginkább segítettek abban, hogy a történet beszippantson és átfogóbb élményt adjon a rövidke gondolatok olvasása közben. 

Nagyon tetszett, ahogy a kötet fel lett építve. Kicsit olyan érzésem volt, mintha most forrt volna ki igazán a Norbury-kötet felépítése. A legelső lapokon található egy rövid eligazítás, ami segít az értelmezésben és iránytmutat, hogyan érdemes ehhez a kötethez nyúlni. Három lehetésges opciót sorol fel, ezek közül én az elsővel próbálkoztam: szépen egymás után olvasva az oldalakat, egy egybefüggő történetként értelmezve a a lapok egymásutánját. Ezen a módon kívül két másik opciót javasol még a szerző: Az egyik, hogy naponta lapozz bele és csak egy-egy oldalt olvass, majd azt próbáld értelmezni, rágódj rajta kicsit. A másik viszont a célzott segítség keresése. A könyv több rövidke fejezetre van bontva, mindegyik más problémakört jár körül, így a nihilt, a magányosságo, az önbizalomhiányt és így tovább. 

Mint összefüggő történet, abszolút értelemzhető volt a kötet és ez nekem borzasztón tetszett. Jó érzés volt, hogy a megannyi elgondolkodtató és szép vagy éppen kedves gondolat között el volt rejtve egy út, amin végigvezette az olvasót. Ezáltal több jelenetnél is éreztem egyfajta többlet jelentést, ami úgy érzem nem lett volt benne, ha csak úgy felcsaptam volna a kötetet és egy oldalt kiragadva a kontextusából olvastam volna el.

Izgalmas volt érezni, ahogy egy-egy gondolat megszólított. Egyértelműen megtaláltam azokat a gondolatokat, amik a jelenlegi élethelyzetemben értelmezhetőek és iránymutatást jelentenek. Ezeket a gondolatokat meg is osztottam Instagrammon, így ha érdekel titeket, @ambivalentina.books oldalon a highlightoknál meg is találhatjátok.

Összességében ismét nagyon kellemes kikapcsolódást nyújtot számomra ez a kötet, és rendkívül örülök, hogy Norbury eddig összes magyrul megjelenet kötett a polcomon tudhatom. Már anyukámnak is megrendeltem, hiszen a családban nem én vagyok az egyetlen rajongó, édesanyám és az öcsém is lelkesen olvassák ezeket a gyönyörű köteteket, így továbbra is, az egyik legjobb ajándéknak gondolom ezeket a darabokat, hiszen könnyen fogaszthatóak, mutatósak, mégis értéket rejtenek. A barátomnak már olvasás közben is mutogattam azokat az oldalakat, amik rá emlékeztettek, vagy a kapcsolatunkra. 

Nyereményjáték:

Megjelent James Norbury ötödik könyve, A csodálatos világ a 21. Század kiadónál a magyar rajongók nagy örömére. Régi barátaink, Nagy Panda és Kicsi Sárkány ezúttal nagy útra indulnak, hogy megkeressék a világ legszebb helyét!

Tartsatok bloggereinkkel ezen a különleges blogturnén, és ne felejtsetek el játszani se, mert a 21. Század Kiadónak köszönhetően egy szerencsés olvasónk meg is nyeri a könyvet!

Minden állomáson találtok egy idézetet James Norbury valamelyik magyarul megjelent könyvéből, és nektek ki kell találnotok, hogy melyikből! A helyes könyv címét írjátok be a Tally megfelelő helyére.

Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók. A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat. A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

 “A virág virágzik, akkor is, ha túl bánatos vagy ahhoz, hogy észrevedd.”

További állomások: