A Silver Pines Ranch sorozat első része volt számomra a cowboy románcok bemutatkozásának, és olyannyira sikeresen megfogott akkor, hogy azóta is űkön ülve várom minden újabb rész megjelenését. Visszagondolva a második rész jobban meg is ragadt és jobban is élveztem, mint az elsőt, így kifejezetten kíváncsian vártam a most megjelent harmadik kötetet, hogy vajon jobban el tud-e varázsolni, mint az előző két Ashby gyerek története. Bizony, itt volt az idő, hogy az utolsó Ashby is párt találjon, bár az előző részek alapján már egyértelmű volt ki is lesz a tökéletes választás a számára, legalábbis nekünk olvasóknak, de a fent említett főhősünknek erre magától kellett rájönnie... egy kicsit hosszabb úton.

Fülszöveg:

A vadszívű lányt csak ő tudja kézben tartani.

Ginger és Cole eltöltenek egy vad hétvégét Las Vegasban, és miután túl sokat ittak, egy neonokkal kivilágított kápolnában találják magukat. Miután hazaérnek, megállapodnak: egy darabig titokban tartják a házasságot.

Egyre több időt kényszerülnek egymás társaságában tölteni. Szikrák lobbannak, a véletlen házasság kezd veszélyesen valódinak érződni.

Apránként megfeledkeznek arról, hogy eredetileg csak színlelték a dolgot, és lassanként Cole is megérti, hogy a Felelsz vagy mersz?-ben mindig a mersz a helyes válasz.

Én és a könyv:

Mindig jó visszatérni Kentuckyba az Ashby család ranchére, bár ebben a kötetben az előzőekhez képest meglepően keveset voltunk ténylegesen a nagy ház és környékén. Nem csoda, hiszen Cole Ashby már elköltözött és éppen frissen beiktatott seriff életét éli, a nyolc éves kislányával karöltve, kissé magányosan. Az előző részekből már teljesen tudható volt, hogy a húga legjobb barátnője, Ginger lesz majd a tökéletes válastás számára, és már az első résztől kezdve "izzot a levegő" közöttük, de nagyon kíváncsi voltam, hogy az ő szemszögükből hogyan kezdett el felépülni ez a kapcsolat és miként teljesedett ki.

Nagyon kedveltem a két szereplő csipkelődését és tetszett, hogy milyen lassan, fokozatosan alakul a kapcsolatuk, bár hogy teljesen őszinte legyek, egy kissé számomra érthetetlen volt a konfliktushelyzet. Mindketten rendkívül odáig voltak a másiktól kb a 100. oldaltól kezdve, és amikor már teljes mértékben egymásba habarodtak is, még kérdezgették maguktól, hogy most a másik biztosan szeretné-e ezt. 

Számomra ez érthetetlen volt, tekintve, hogy olyan egyébként legjobb barátokról beszélünk, akik egészen eddig nagyon jól és mélyen kommunikáltak egymással és rendkívüli módon megbíznak egymásban. De ha már az érthetetlen helyzeteknél tartunk, engem maga a bonyodalom sem győzött meg, valahogy nem tudtam igazán átérezni, hogy ez miért is lenne annyira borzalmas helyzet. Kissé fanfiction-szintű mesterkéltség volt a számomra ez a muszáj összeköltöznünk, mert titokban házasok vagyunk a 21. században. Minden esetre maga a helyzet tetszett, ahogy egy fedél alatt egyre közelebb kerültek a valósághoz, hiszen már az első naptól kezdve papás-mamásat játszottak tudat alatt. 

A hangulat persze továbra is nagyon jó volt, a cowboyos atmoszféra számomra most is átjött és őszinten csoda jól esett az elmúlt időszak komolyabb, véresebb olvasmányai után. (Illetve nemrég lediplomáztam, ami után kétszeresen csodás volt egy ilyen könnyed, romantikus és szórakoztató, na meg pikáns könyvvel ünnepelni és kicsit kikapcsolni.) 

Szerencsére a sorozat nem itt ért véget, bár egész logikus lett volna az írónő részéről, hiszen minden Ashby gyerek párjára lelt, ráadásul mostmár azt is tudjuk, kinek hány és milyen nyevű gyerekei születtek. Ugyanakkor már angolul megjelent további két rész, ahol ha jól vettem le, nem a család következő generációjával megyünk tovább, hanem a környék és a ranch dolgozóival, de javítsatok ki, ha most balgaságot mondanék. 

Mindenesetre én alig várom, hogy azokat is olvashassam, mert a Silver Pines Ranchre visszatérni még mindig csodás élmény, minden egyes alkalommal, amire nagyon is szükségem van, tekintve, hogy eddig ennél jobb cowboyos romantikus könyveket nem találtam. 

Nyereményjáték:

A Silver Pines Ranchen mindenki rátalált már a párjára, bár van, aki elsőre félre nyúlt. Cole Ashby számára akad még egy próbálkozás, reméljük, hogy ez a msotani már a végsőkig kitart. Kövessétek bloggereinkkel a sorozat harmadik részének értékeléseit és ne felejétek: kíméld a lovat, lovagolj egy cowboyon! (Vagy éppen a seriffen, haha.) 

Mostani nyereményjátékunkban a sorozat köteteiből válogattunk idézeteket. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy melyik részből valók és a rész címét beírni a Tally megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– Nos, nem lehet mindenki olyan morgós prűd, mint te, szóval elnézést, hogy élvezek egy jó szerelmi történetet.”

További állomások:

Blogturné klub

06.09. Ambivalentina

06.11. Angelika blogja

06.13. Kitablar