Tudjátok, hogy a távol-keleti dolgok a gyengéim, és mi lehetne az abszolút gyengepontom, ha nem a távol-keleti kaják? A Corvina Kiadó gondozásában egy végtelenül cuki szakácskönyv jelent meg, amely kifejezetten a nyugati kultúrában elterjedt, úgymond popkulturális gasztrojelenségekre fókuszál, ahogy azt már a címe is mutatja. Ezek azok az ételek és italok, amelyeket k-pop idolokon keresztül ismerhetünk meg, vagy animéken, esetleg koreai, kínai, japán vagy thai drámákban látunk.

Ezek egyre nagyobb teret nyernek itthon is, hiszen ma már szinte bárhol tudunk sushit, bubble teát vagy akár mochit is venni. Viszont ezeket otthon is elkészíthetjük magunknak, a könyvből pedig az is kiderül, hogy hogyan!

Fülszöveg:

Tanuld meg elkészíteni ezeket a 100%-ig kawaii recepteket! Ebből a gazdagon illusztrált kézikönyvből egy pillanat alatt, könnyedén megtanulhatunk makit, onigirit, mochit vagy éppen buborékteát készíteni. Az alapfogások elsajátítása után kedvünk szerint kísérletezhetünk az ízekkel.

Én és a könyv:

Hogy én mit nem adtam volna tizenévesként egy ilyen könyvért! Kezdő animésként és a keleti kultúra rajongójaként, aki alig beszélt a magyaron kívül bármilyen nyelvet, egyszerűen éheztem az ilyen tartalmakra. Abban az időben azonban még nem sok minden volt elérhető magyarul az interneten. Emlékszem, egyetlen ramenreceptet találtam a Nosaltyn, ami annyira volt autentikus, hogy három darab húsleveskockát használt az alaplé elkészítéséhez. Lássuk be, ez nem túl kawaii.

Ezzel szemben ez a könyv kívül-belül az. Már maga a borító, a kemény fedél és a lekerekített sarkok is egy minőségi, ugyanakkor aranyos és játékos hangulatot árasztanak, ami tökéletesen passzol a kawaii stílushoz, miközben megmarad benne annyi komolyság, hogy azért mégse nézzék az emberek gyerekszakácskönyvnek.

Belül pedig rendkívül igényes grafikai megoldások kaptak helyet, amelyek könnyen érthetővé és követhetővé teszik a recepteket. Minden elkészíthető ételhez és italhoz tartozik fotó, így nem árul zsákbamacskát, ráadásul a technikásabb részekhez illusztrációk és lépésről lépésre haladó útmutatók is készültek. Emiatt a kötet szerintem simán felveszi a versenyt a YouTube- vagy TikTok-videókkal is.

Ez egyébként nagy kedvencem a kiadónál: annyira igényes vizuális megjelenéssel adják ki a könyveiket, hogy már a legutóbbi illusztrált kötetüknél is csak lestem. Egyszerűen jó érzés végiglapozni a könyvet, és gyönyörködni az elrendezésekben, az illusztrációkban, az infografikákban, a fotókban, de még a tördelésben is. Grafikailag tényleg nagyon nívós az, amit kiadnak a kezükből.

A kötet négy nagy témát jár körbe, amelyek közül három kifejezetten japán eredetű ételcsoport, míg az egyetlen italos fejezet tajvani eredetű. (Ez nagyon fontos, mert vérre menő viták születnek a témában, hogy honnan is származik a bubble tea. Ha engem kérdeztek, én is Tajvanra szavazok. Ráadásul szerencsére a könyv is.) A négy nagy téma közül három már a címben is megjelenik, a negyediket pedig az előbb lelőttem.

Mindegyik fejezet ugyanazt a felépítést követi. Először bemutatja, hogy mi is az adott étel vagy ital, majd végigveszi a hozzávalókat és az alapelkészítés fortélyait. Ezután több különböző receptet is mutat, hiszen az ízesítési lehetőségek szinte végtelenek. A teljesség igénye nélkül válogat, de a legikonikusabb és legklasszikusabb változatok mind helyet kaptak benne.

Személy szerint gyakran készítek makit és onigirit. Bubble teával már egyszer-kétszer próbálkoztam házilag, de be kell vallanom, az évek során teljesen leszoktam róla. A mochit pedig sosem sikerült igazán megszeretnem.

Viszont sokáig dolgoztam egy bubble tea shopban, ahol nap mint nap több liter számra készítettem a gyöngyteákat. Ráadásul akkoriban még sushit is árult az üzlet, így a maki elkészítése sem volt teljesen új számomra. (Egyébként mochit is árultunk, de hiába próbálkoztam vele többször is, egyszerűen nem lett a kedvencem.)

Így a könyvben leginkább az onigirik érdekeltek, mert bár sushirizst már megtanultam készíteni, még mindig úgy érzem, hogy lenne mit csiszolnom rajta.

Főleg azért, mert Budapesten is egyre több olyan ázsiai kisbolt nyílik, ahol helyben elkészítheted az instant tésztádat, és készételeket – például onigirit – is lehet venni. Őszintén szólva ezért az ételért néha ölni tudnék, és komoly versenyfutás szokott lenni, hogy még ebédidő előtt leérjek a boltba, mielőtt elkapkodják az összeset. Nem egyszer találtam már teljesen kifosztva a hűtőt, úgyhogy igen nagy a motivációm, hogy elkezdjem itthon magamnak készíteni.

A kötetet tehát kissé régi motoros attitűddel, de kíváncsian lapoztam fel, és szerencsére elmondhatom, hogy így is értek meglepetések.

Az egyik, ami nagyon érdekes volt számomra – és ez talán már túl specifikus is –, hogy nekem még sosem jutott eszembe, és nem is láttam olyat, hogy kombut tegyenek a sushirizshez főzés közben. Ugyanakkor nagyon megtetszett az ötlet, ezért ki is próbáltam, és tényleg izgalmas ízvilágot kölcsönöz a friss rizsnek.

A másik, ami már sokkal általánosabb, egy olyan apróság, amely szerintem minden receptnél baromi fontos lenne, mégis gyakran hiányzik a végéről: hogy mennyi ideig áll el, és hogyan érdemes tárolni a kész ételt vagy italt. Ez az információ itt szerencsére minden receptnél szerepel, ami különösen hasznos, hiszen ezekhez az ételekhez sok speciális hozzávaló kell, amelyek első használatkor teljesen ismeretlenek lehetnek.

Amit én egy icipicit hiányoltam a kötetből – bár egy külföldi szerzős szakácskönyvnél ez teljesen érthető –, az a beszerzési tippek hiánya. A könyv végén ugyan található egy általános útmutató arról, hogy hol érdemes keresni ezeket az alapanyagokat, mégis mindig örülök, amikor egy magyar kiadás kicsit jobban igazodik a hazai lehetőségekhez. Például azt is leírja, hogy mivel lehet helyettesíteni egy-egy hozzávalót, ha az ember lánya nem szeretné felvásárolni az Ázsia Center teljes gasztrokínálatát.

Mindezek ellenére ez egy rendkívül igényes és korrekt recepteskönyv. A leírások világosak, a lépések könnyen követhetők, ráadásul tömörek is. Az illusztrációk szépek és étvágygerjesztők, a felépítés jól átgondolt, a tartalom pedig valóban releváns és trendi.

Úgy érzem, hogy tizenévesként ez lett volna a bibliám, így nagyon ajánlom minden ázsiai gasztronómia iránt érdeklődőnek, anime- és k-pop-rajongónak, kortól függetlenül. Mondhatni az egész MondoCon közösségnek.

Nyereményjáték:

Nagyon izgalmas turnéra invitálunk titeket! Merüljetek el bloggereinkkel a közismert és jól kinéző ázsiai finomságok elkészítésében. Ráadásul egy szerencsés olvasónk a turné végén a Corvina Kiadónak köszönhetően megnyeri a Maki, ​onigiri, mochi stb című receptkönyvet.

Játékunk nagyon egyszerű, minden állomáson ki kell találnotok a négy felsorolt hozzávaló közül azt, amelyik nem illik az adott ételhez. (Tekintve, hogy autentikusan készítjük el.

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Melyik a kakukktojás, ha onigirit készítünk?

sushi rizs

majonéz

tápiókagyöngy

norilap

További állomások:

Blogturné Klub

08. 04. Ambivalentina

08. 11. Hagyjatok! Olvasok! 

A tavaly megjelent Szerb Antal-kötet után nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz a sorozat következő része. Míg Szerb Antalt elsősorban az írói munkássága miatt szeretem, József Attila egészen más helyet foglal el nálam: ő az egyik kedvenc magyar költőm. Verseihez rendszeresen visszatérek, és bár az iskolai irodalomórák óta valószínűleg mindannyian ismerünk tőle néhány meghatározó művet, mindig úgy érzem, hogy még bőven van mit felfedezni az életművében. Éppen ezért különösen kíváncsi voltam arra, hogyan sikerül ezt egy olyan kötetben megmutatni, amelynek célja, hogy egy teljes éven keresztül kísérje az olvasót.

Fülszöveg:

Ki a legnagyobb magyar költő? Sokak számára egyértelműen József Attila, de hogy szinte mindenki az első három között említi, az egészen biztos. Bennünk élnek és visszhangoznak nagy versei, újra meg újra átérezzük tragikus sorsát, magányát és kívülállóságát, felidézzük filozófiáját. De ismerjük-e igazából, vagy csupán az irodalomórák emlékének fényében látjuk? Prieger Zsolt „szubjektív-szerelmes” válogatása nemcsak árnyalja, de jócskán ki is tágítja József Attiláról alkotott képünket. Felfedezhetjük benne a költő kísérletező kedvét, játékos oldalát – a sokat idézettek mellett expresszionista, avantgárd költeményeit, rögtönzéseit, reklámverseit is olvashatjuk –, de levél-, cikk- és naplórészleteiből apróbb rezdüléseit, életeseményeit, legmélyebb érzéseit és gondolatait is megismerhetjük. A személyes, mégis átfogó összeállítás nyomán 365 lépésben, napról napra kerülhetünk közelebb irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjához.

Én és a könyv:

Mivel már ismertem a sorozat koncepcióját, ezt a könyvet is pontosan úgy szerettem volna használni, ahogyan azt Prieger Zsolt megálmodta. Nem egy délután alatt végiglapozni az összes idézetet, hanem minden nap csak azt az egyet elolvasni, amelyik az adott dátumhoz tartozik. Az előző kötetnél is nagyon megszerettem ezt a kis reggeli rituálét, és örömmel tapasztaltam, hogy József Attilával ugyanolyan természetesen épült be a napjaimba. Mindössze néhány percet vesz igénybe, mégis gyakran elég ahhoz, hogy az ember gondolatai egészen más irányba induljanak el.

Persze most sem bírtam ki, hogy néha ne lapozzak előre vagy hátra. Kíváncsi voltam, milyen szövegek várnak rám az év későbbi szakaszaiban, illetve arra is, mennyire sikerült változatos válogatást összeállítani. Szerencsére a kötet messze nem csak a legismertebb versekből válogat. Külön örültem annak, hogy levelek, naplórészletek, cikkek és kevésbé ismert írások is helyet kaptak benne, hiszen ezek egészen más oldaláról mutatják meg József Attilát. Sokkal emberibbé válik tőlük, és egy olyan alkotót ismerhetünk meg, aki nemcsak a verseiben volt kivételesen érzékeny, hanem a hétköznapi gondolataiban is.

Természetesen itt is akadtak olyan idézetek, amelyek kevésbé szólítottak meg, vagy első olvasásra nem igazán tudtam mit kezdeni velük. Ugyanakkor legalább ennyi olyan gondolat is volt, amely hosszú órákra vagy akár napokra velem maradt. Ez számomra egy ilyen könyv legnagyobb erőssége. Nem az a célja, hogy minden egyes oldala ugyanolyan erős legyen, hanem hogy időről időre találkozzunk egy olyan mondattal, ami váratlanul telibe talál, és még jóval azután is vissza-visszatér a gondolatainkba, hogy becsuktuk a könyvet.

Azt is nagyon szerettem, hogy a válogatás nem próbál kizárólag a tragikus sorsú költő képére építeni. Persze ez elválaszthatatlan része József Attila életének, de emellett ugyanúgy megjelenik a játékossága, a humora, a kíváncsisága és az a fajta kísérletező kedv is, amiről talán kevesebbet beszélünk. Emiatt úgy érzem, hogy ez a kötet azoknak is tud újat mutatni, akik egyébként úgy gondolják, jól ismerik az életművét.

Egyetlen apróság volt, amit sajnáltam, és ez egyáltalán nem a tartalomhoz kapcsolódik. Mivel ez egy sorozat, örültem volna, ha a megjelenés is egységes marad. Az előző, Szerb Antal-kötet gyönyörű élfestéssel jelent meg, ez viszont már nem kapta meg ezt a pluszt. Tudom, hogy ez csak esztétikai kérdés, és természetesen semmit sem von le a könyv értékéből, de gyűjtőként és könyvmolyként szeretem, amikor egy sorozat darabjai harmonikusan mutatnak egymás mellett a polcon. Emiatt egy picit csalódott voltam.

Összességében azonban ismét egy olyan kötetet kaptam, amely szerintem pontosan azt nyújtja, amit ígér. Nem egy klasszikus verseskötet, amit az ember elejétől a végéig egy ültő helyében elolvas, hanem egy társ a mindennapokra. Egy olyan könyv, amelyből naponta néhány perc is elég ahhoz, hogy megálljunk egy pillanatra, elgondolkodjunk, vagy egyszerűen csak közelebb kerüljünk irodalmunk egyik legnagyobb alakjához. Ha pedig valaki egyébként is szereti József Attilát, akkor szerintem különösen szép ajándék lehet – akár saját magának, akár valaki másnak.

Nyereményjáték:

József Attila időtálló versei, gondolatai és töredékei elevenednek meg Prieger Zsolt válogatásában, az Egy évem József Attilával című kötetben, amely az év minden napjára kínál egy-egy inspiráló vagy elgondolkodtató szöveget. Ez a különleges kiadvány nemcsak a költő életművéhez visz közelebb, hanem arra is hív, hogy nap mint nap új szemszögből találkozzunk József Attila örökérvényű soraival. Tartsatok bloggereinkkel a turné során, hiszen a végén kisorsolunk egy példányt a kötetből!

A nyereményjáték során József Attiláról írunk állításokat - nektek az lesz a feladatotok, hogy megfejtsétek: igazak vagy hamisak. A helyes megoldást írjátok a Tally boxba!

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások:

Blogturné Klub

07.26. Kitablar

07.28. Szembetűnő

 Kisebb koromban teljes mértékben odáig voltam az ismeretterjesztő kötetekért. Borzasztó irigy voltam mindenkire, akinek voltak Mi Micsoda könyvei, otthon pedig boldogan lapozgattam a Búvár Zsebkönyveket. Hogy őszinte legyek, persze érdekeltek az érdekes információk, de leginkább a képek ragadtak meg. Sokszor rajzoltam is belőlük, de amire a leginkább emlékszem, az egy pingvin volt, mivel még általános iskolában mindenkinek választania kellett egy madarat, hogy ő melyik lenne és én természetesen egy fekete-fehér röpképtelen fajt választottam, magamhoz hűen. A Corvina kiadó gondozásában most egy újabb gyönyörű madaras könyv jelent meg, amit már alig vártam, hogy a kezembe vegyek, hiszen lélegzetelállító illusztrációkkal látták el. 

Fülszöveg:

Több mint tízezer madárfaj él a Földön – ez a könyv közülük a legkülönlegesebbeket mutatja be. Kontinensről kontinensre repít, a latin-amerikai esőerdőktől az afrikai szavannákig, miközben lenyűgöző illusztrációkkal és izgalmas történetekkel tárja fel a madarak világát. Nem határozó, hanem személyes utazás, egy grafikus-alkotó szenvedélyes válogatása: tisztelgés a szárnyas lények szépsége, sokszínűsége és kulturális jelentősége előtt. Egy csodás könyv mindazoknak, akik képesek csendben figyelni.

Bolygónk ökológiai egyensúlyának kulcsszereplői, a madarak jelen vannak a tundra jeges csendjében, az amazóniai esőerdők párás félhomályában, az afrikai szavannák végtelen horizontján – és jelen vannak a történeteinkben is. Ez a gazdagon illusztrált kötet különleges módon mutatja be őket: Latin-Amerika színpompás tukánjai és quetzaljai, a Galápagos-szigetek különös endemikus fajai, Afrika ikonikus nektármadarai és gyurgyalagjai, a Falkland-szigetek pingvinjei vagy az amazóniai tangarafélék mind saját történettel és vizuális karakterrel jelennek meg. Egyszerre szól a tapasztalt madarászhoz és ahhoz, aki először emeli fel a fejét, hogy meghallgasson egy madárdalt.

Én és a könyv:

Bevallom, ahogy idősödtem, egyre kevésbé nyúltam az ismeretterjesztő könyvek irányába, de mint azt már sokat hagoztattam az elmúlt két évben, igyekszem tudatosan bővítnei és tágítani az általam olvasott zsánerek palettáját. Ehhez pedig kifejezetten jó kezdő kötet volt számomra A madarak nagykönve, hiszen nem klasszikus irányból közelíti meg ezt a fajta műfajt.

Az író maga grafikus művész, hobbimadarász, ami meg is látszik a könyvön több zseniális szempontból. Az első, és szerintem legfontosabb az a vizuális minőség, ami ezt az egész kötetet jellemzi. Egyszerűen csodálatos és szemet gyönyörködtető minden egyes illusztráció, ami mind az író által kézzel lett elkészítve. Igen, bizony, az író maga rajzolta, festette és dolgozta fel a könyvben szereplő madarak mindegyikét. Hihetetlen részletességgel és igényességgel, ami a mai felgyorsult és automatizált világban méginkább lehengerlő szerintem. 

Én odáig voltam mind a csoportképekért, mind pedig a külön-külön kialakított madárportrékért. Ami viszont méginkább tetézte a pozitív benyomást, az maga a kötet esztétikus és grafikusi szintet megütő tördelése és elrendezése. Annyira kellemes és jó stílusban lett kialakítva az egész kötet felépítése, hogy szemetgyönyörködtető volt még a hasábokat is nézni. Egyszerűen az egészről üvöltött a szakmaiság és az esztétika.

A harmadik pont pedig már maga a tartalom. Nagyon tetszett, hogy nem próbál teljes részletességgel bemutatni minden egyes madárfajt, csoportot és nem próbál egy teljes rendszertant az ember szájába rágni. A legtöbb madárról egyetlen mondantban értekezett, és azt is úgy, hogy a hozzá kapcsolódó érdekességeket említette meg, azt, ami egy laikusnak mondhat valamit, ami figyelemfelkeltő, ami meghozza az ember kedvét, hogy jobban utánanézzen ezeknek az állatoknak.

Maga a kötet felépítése is hobbimadarászoknak és érdkelődőknek kedvezett: földrajzi csoportokba gyűjtve először egy nagy csoportos leírásban, majd röviden egyesével jellemezte a különböző helyeken élő madarakat. Ez számomra nagyon könnyen fogyasztható volt és egészen elképesztett, az a sok apró érdekesség, amit megosztott velem ez a kötet. Tudtátok, hogy az Alcatrazt eredetileg az ot élő gödények után nevezték el? Vagy hogy egész sok poligám madár él a földön, de vannak, akik egy életre választanak társat? 

Nagyon tetszett, ahogy a nyelvészeti, mitológiai és néphagyományok világának vonazatait is beleemlte az írónő. Több, a különböző fajokhoz tartozó legendát is említ, nem mellesleg pedig tévhiteket is eloszlat oldalról-oldalra a kötet, ami így méginkább érdekessé és könnyen befogadhatóvá vált egyszerű laikus olvasóként.

Örültem, hogy olvashattam ezt a kötetet és abszolút díszévé vált a könyvespolcomnak. Ajánlom gyerekeknek, madárrajongóknak és egyszerű érdeklődőknek is, akik szretnek gyönyörködni csodás akvarell képekben.

Nyereményjáték:

Tudtátok, hogy több mint tízezer madárfaj él a Földön? A Madarak nagykönyve a legkülönlegesebb példányokat mutatja be. Kontinensről kontinensre repít, a latin-amerikai esőerdőktől az afrikai szavannákig, miközben lenyűgöző illusztrációkkal és izgalmas történetekkel tárja fel a madarak világát. Ez az informatív és csodaszép kötet elrabolta madárrajongó bloggereink szívét is. Tartsatok velünk a turnén és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet. 

Mennyire ismeritek a madarakat? Ebben a játékban most tesztelhetitek a tudásotokat. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a választ beírni a megfelelő helyre. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. Ne felejtsétek el, megváltozott az oldalunkon a játékot menete.)

Hány fokban tudják a baglyok forgatni a fejüket? 

További állomások:

Blogturné Klub

07.05.: Csak olvass!

07.07.: Könyv és más

07.09.: Hagyjatok! Olvasok!

07.11.: Spirit Bliss Sárga könyves út

07.13.: Ambivalentina

07.15.: Veronika's Reader Feeder

 Szerb Antalt nem kell bemutatni senkinek. Gimnáziumi éveink alatt biztosan találkoztunk vele mind, és egészen valószínű az is, hogy könyvei azok között a kötelező olvasmányok között voltak, amiket szívesen forgatott a kezei között az ember diákéveiben. Ugyanakkor kevés ennél megosztóbb regény is van, mint az övéi közül az egyik, az Utas és holdvilág. Személy szerint, nekem a mai napig a kedvenc könyveim rövid listáját szinesíti, és akárkivel beszéltem róla, vagy hihetetlen utálatot vagy hatalmas szeretetet váltott ki a másikból. Így nagyon kíváncsi voltam erre a kötetre, és alig vártam, hogy írhassak nektek róla.

Fülszöveg:

Ki ​szerinted a legolvasottabb magyar író? Erre a kérdésre évtizedeken át rávágtuk, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond. Aztán némi szünet után hozzátettük: de lehet, hogy Rejtő Jenő? És melyik a kedvenc könyved? Itt viszont, alighanem, az Utas és holdvilág nyerne, ugyanis hosszú évek óta ez az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemzedékek rajongva szeretett irodalmi alapélménye. Ebből tanuljuk Itáliát, a kamaszkort, a barátságot, az életközépi válságot, az erotikát… Ám Szerb Antal többi regénye és a novellái is fantasztikusak, és akkor még nem beszéltünk a két irodalomtörténetről: minden olvasó család könyvespolcán bérelt helyük van. És itt felmerül a kérdés: hogyan lehet valaki ilyen sokszínű? Hogyan képes egy író ilyen sok műfajban ennyi maradandó művet létrehozni?

Prieger Zsolt ebben a válogatásban megmutatja nekünk az életmű mélységeit és magasságait. Az év minden napjára talált valamilyen elgondolkodtató vagy vicces, egymondatos vagy egy bekezdésnyi szöveget – hogy jól teljen az évünk Szerb Antallal.

Én és a könyv:

A könyv koncepciója az, hogy minden egyes naptári naphoz tartozik egy rövidebb vagy hosszabb Szerb Antal idézet, így az olvasó eltölthet egy évet az íróval, hiszen minden napra jut tőle egy gondolat.
Még Könyvhéten kaptam kézhez a könyvet, így azóta volt időm tüzetesen átnézni, viszont fontos volt számomra, hogy rendeltetésszerűen használjam, ne egy nap alatt fussak át az idézeteken, hanem éljem át azt az élményt, amit a kötetet összeállító Prieger Zsolt megálmodott.

Így minden nap csak a dátumnak megfelelő idézetet olvastam el, ami egész szép rutinommá is vált, így szerves része lett az éjjeliszekrényemnek a kötet. Reggel ébredés után, napindítónak olvastam el mindig az adott nap gondolatát, és nagyon megszerettem ezt az igen egyszerű, de kellemes rituálét. 

Persze időközben bele-bele lapoztam, mivel így csak a júniusi és júliusi gondolatokkal találkozhattam, és kíváncsivá tett mennyire évszaknak vagy időszaknak megfelelőek a választott idézetek. Amit itt fontos megjegyeznem, hogy a félreértések elkerülése végett ez a könyv minden évben olvasható, nem kötődik szorosan 2025-höz, a dátumok mellé nincs írva konkrét nap, így szerencésre július másodika minden évben van, ezáltal pedig a könyv nem összekeverhető egy naptárral, sőt még a jövőben az unokák is élvezhetik. (Amikor a könyvről meséltem ismerősöknek, ez a kérdés többszőr felmerült, így úgy éreztem fontos lehet megemlíteni itt is.) 

Az idézetek végtelenül változatosak, de nagyon is az író sajátjai, ez érződik minden sorában. Őszintén nem tetszett az összes és nem is tudtam értelmezni az összeset, viszont azt hiszem ez nem is elvárható egy ilyen helyzetben. Ami viszont igen, és hálisten meg is történt, az az, hogy új kedvenceket avassak és találkozzak olyan rövid szövegekkel, amik elgondolkodtatnak, morfondírozásra késztetnek és akár nem csak aznap maradnak velem, de több napon keresztül is tart, mire az ízlelgetés és cincálás befejeződik és el tudom engedni. Ez szerintem egy gyönyörű és fontos eredmény egy ilyen kötet esetében, és határozottan ki tudom jelenteni, hogy ez számomra teljesítésre került. 

Amit külön élveztem, hogy nem csak irodalmi, de politikai kérdések is felmerültek, ráadásul olyan nyers és frappáns megfogalmazásban, amit öröm volt olvasni. Úgy érzem az egész könyv elfogyasztása után az olvasó jogosan érezheti úgy, mintha egy igen hosszú, egy évig tartó borozáson vett volna részt Szerb Antallal, aki részletesen és a sokrétűek kifejtette mindezt, ami egy borozás alkalmával szóba jöhet. 

Öröm volt olvasni számomra, és tipikusan egy olyan kötetnek tartom, amit érdemes ajándékba venni, nem csak magunknak, de olyan ismerősöknek és barátoknak is, akik vevők az elmélkedésre és a múlt nagyjainak gondolatain való gondolkodásra. (Itt meg kell jegyeznem, hogy nekem rendkívül tetszik a kötet megjelenése, az éldíszítés pont annyi, ami emeli a könyv értékét, de nem túl csicsás, a borító pedig kellően modern, de nem idegen és furcsa a múlt egy ilyen alakjának gondolatainak becsomagolásához.)

Nyereményjáték:

Szerb Antal páratlan életműve most egyetlen, gyönyörű éldekorált kötetbe sűrűsödik ‒ Prieger Zsolt Egy évem Szerb Antallal című válogatása minden napra jutó gondolattal, iróniával és bölcsességgel kísér végig bennünket az év 365 napján. Tarts bloggereinkkel, akik nem csak magáról a kötetről mesélnek a turnénk során, de az íróhoz való kötődésükről is, hiszen mindannyiunknak eszébe jut valami Szerb Antal nevének hallatán.

A kötetben Szerb Antal több művéből is idéz Prieger Zsolt, melyek mind nagyon közel állnak bloggereink szívéhez. A nyereményjáték során minden állomáson egy kiemelt idézetet találhattok, melyről csak annyit árulunk el, hogy bizony Szerb Antal nevéhez kapcsolódik, és az adott blogger számára igencsak fontos, viszont hogy melyik műből idéztük, azt nektek kell megállapítani és beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. Figyelem! Előfordulhat, hogy több állomáson is ugyanabból a műből idéztünk, így ugyanaz a megoldás.)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

További állomások: